Több mint egy órás, lebilincselő előadást láttunk szeptember 3-án Angyalkert címmel a MáraiKult színháztermében Brunszvik Teréz, a magyar pedagógia legnagyobb hatású úttörőjének küzdelmes és elhivatott életéről. A darab a grófnő születésének 250. évfordulójára rendezett emlékévre született.

Az Angyalkert című darab legelőször Sárospatakon debütált a nyáron, budavári bemutatóját pedig teltház mellett tartották a MáraiKult nagytermében.

Szünet nélkül színpadi jelenlétével egyetlen percre sem veszíttette el a figyelmünket Kakasy Dóra színésznő, hitelesen életre keltve a szenvedélyes, független, a korát meghaladóan modern nő szemléletét, az emalcipált nő társadalommal vívott harcait, egyben a szeretet és a kitartás erejét. A dramaturgia szerint 250 év távlatára tekint vissza az asszony, aki egyszer csak itt terem, hogy elmondja nekünk, hogyan alakult ki benne a hivatástudat, mennyire hitt a gyerekkorban szerzett tudás és nevelés társadalomformáló erejében, milyen csodálattal nézte a kisgyermekkor ártatlanságát és mindennek ellenére miféle tudatos elhatározásból nem ment férjhez.

Folyamatosan naplót írt, és élete minden fontos mozzanatát, kétségeit lejegyezte, ezek az írások voltak segítségére Cseh Juditnak, az Angyalkert írójának, rendezőjének. Elégedetlen volt önmagával, mert valamiféle  elérhetetlen tökéletességre vágyott, folyamatosan lejegyezte mi mindenen megy keresztül egy nő, abban a világban, ahol még az asszony élete, a feleség és a háziasszony szerepében volt elképzelhető.

A minimalista darabban néhány díszletelem és az élet különféle kiegészítőit megjelenítő, ezerféleképp hajtogatott papírlap – mely egyszer hajbavaló masni, majd karácsonyfadísz, időnként felettünk repkedő madárka – teremt díszletet Brunszvik sajátos világa köré, amelyben kreativitással, gyermeki eszközökkel, a művészet szeretetével és odaadással a társadalom jobbá tehető.

Játékosság és szeretet lengte be az egyórás darabot 

A darab férfialakjait megformáló Gulyás-Hermann Sándor minden szerepében zseniális: Beethovenként, aggódó apaként vagy gyermekkori udvarlóként csakúgy mint a karácsonyfa körül énekelgető óvodás kisfiúként.

Talán kevesen tudják, hogy Brunszvik Teréz nevéhez kötődik a karácsonyfa állítása is. Az első óvodát – amit ő Angyalkertnek nevezett – pedig a kerületi Mikó utcai otthonukban teremtette meg negyven gyerekkel és férfi óvodavezetővel. S bár az osztrák hatalom nem támogatta törekvéseit, Brunszvik haláláig hangoztatta, hogy művelt emberfők vezetnek jobb társadalomhoz, mint ahogy azt is, hogy amit hétéves koráig kap a gyermek, azt hétszer hét éves iskola sem veheti el tőle. Halálakor több mint 80 kisdedóvó működött a Monarchiában, melyből 11 létrehozásában személyesen is ott volt Brunszvik Teréz.

A grófnő születésének 250. évfordulóját az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága, a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Magyar Női Unió Egyesület összefogásával ünneplik.

Batthyány-Schmidt Margó, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke, a darab producere: 

„Az emlékévre jött a gondolat, hogy  valami izgalmasat hozzunk létre az évforduló alkalmából. Felkértem Cseh Juditot a darab megírására és megrendezésére – mondta lapunknak Batthyány-Schmidt Margó.

Batthyány Schmidt Margó a Magyar Női Unió Egyesület elnöke köszöntöt mond 

„Nemcsak a kisdedóvók magyarországi magalapítása, de a nőnevelés fontossága miatt is példa értékű a grófnő munkássága nekünk. Mi az uniónál a nőnevelést is elsődlegesnek tartjuk, emellett a nők társadalomban betöltött szerepével foglalkozunk. A nevelés teszi az embert, az ember a hazát, mondta Brunszvik Teréz. Kétszázötven évet kellett várni, hogy a nők önmegvalósítása elfogadott legyen társadalmilag, de még ma sem maradéktalan az eredmény, ma is nehezen fogadják el a nőket vezetőként. Szerintem fontos az, hogy a nők összefogva valósítsák meg az ambícióikat”- fogalmazott. A budavári bemutató után további előadásokat és dokumentumfilmet is terveznek. Ezen kívül Martonvásáron, a Brunszvik-család egykori székhelyén Brunszvik-emlékévet tartanak.

Fazekas Csilla alpolgármester a nevelés fontosságáról beszélt 

Budavár Önkormányzata is támogatta az előadást

„Itt Budaváron nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az Attila utca és a Mikó utca kereszteződésénél volt az első kisdedóvó Angyalkert – eredetileg Teréziskola – néven. Hiszünk abban, hogy mindaz az energia és idő, amit a legkisebbekért áldozunk, a közösségben fog gyümölcsözni és mindannyiunk javára fog válni” – mondta köszöntőjében Fazekas Csilla, a kerület alpolgármestere az előadás előtt. Idézte a Dezső utcai bölcsőde augusztusi átadásakor is elhangzott gondolatot Brunszvik Teréztől, miszerint a nevelés teszi az embert, az ember teszi a hazát. Hozzátette, hogy a gyerekek nevelése mellett Brunszvik küzdött azért is, hogy a nők megfelelő nevelést kaphassanak abban, amiben tehetségesek.

Fotók: Vadnai Szabolcs