Megilletődve léptük át a Budapest–Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia Aranyhal utca 1. szám alatti bejáratának küszöbét. A komor félhomályban, a több mint 300 éves, ódon falak között fogadták lapunkat a 320. számú Nimród Cserkészcsapat vezetői. Ez az alakulat koszorúzott a kerület október 23-ai, Tabánban tartott megemlékezésén is. Zsidi Kristóf parancsnok és Koltai András parancsnokhelyettes meséltek a csapat történetéről, illetve mindennapjairól a Várnegyednek.

A csapatot 1925-ben alapították, 1948–89 között kényszerű szünet következett. A rendszerváltáskor alakult újjá, és azóta is a Felsővízivárosi Szent Anna Plébánián működik. A plébánia egyben a csapat fenntartója is, ami nem meglepő, hiszen a cserkészek életében alapvető szerepet játszik a vallásosság.

A kommunizmus sajnos derékba törte az egykor inasfiúk által alapított, ősmagyar ihletésű – innen a Nimród név – csapat vízi cserkész hagyományait. Felszerelésük és csónakjaik eltűntek a diktatúra feneketlen zsákjában, így a tagok kénytelenek voltak „mezei” cserkészekként újrakezdeni. Bár a tervek között szerepel, hogy az idősebbek számára felelevenítsék a vízitáborozást vagy portyázást. Vendéglátóink elmondták, hogy az általuk szervezett programok, az egy- vagy többnapos erdei kirándulások, az úgynevezett portyák, a nyári táborok a többi táborozási lehetőséghez képest jóval olcsóbbak, és még a cserkészegyenruha sem kerül többe, mint bármelyik, átlagos sportfelszerelés.

Az elmúlt években két másik cserkészcsapat is csatlakozott hozzájuk. Mára a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium és az Országúti Ferences Plébánia cserkészei is velük együtt működnek. Így az I. (Budai és Buda környéki) Cserkész kerületben – amely magában foglalja Budapest I. kerületét is, de jóval nagyobb annál – található, vízivárosi működési területük ki bővült. Azt is megtudhattuk, hogy jelenleg kicsivel több a lány, mint a fiú a tagok között.

„A cserkészet állandó értékei nem változtak. A cselekedve tanulás, az őrsi rendszer, illetve az, hogy játékos, keretmesés formában adjuk át a tudást és rendezzük a programjainkat, ugyanaz, mint régen” – mondta Zsidi Kristóf, hangsúlyozva, hogy a működésük a mai napig az alapító Robert Baden-Po well elgondolásaihoz igazodik. Ennek szellemében alakulnak külön lány és fiú őrsök, amik rajokba szervezve működnek. „A cserkésznek önmaga, Isten és a haza iránt is vannak kötelezettségei” – fejtette ki Koltai András a mozgalom három alapelvét, amelyekre a 10 cserkésztörvény is alapul. A parancsnokhelyettes kitért arra, hogy a cserkészet iránt növekszik az érdeklődés, ami szerinte annak köszönhető, hogy most a régi cserkészek gyermekei kezdik el felfedezni maguknak a szüleik közösségét. Mert az olyan gyakorlati ismeretek, mint az erdei táborozás, a természetben való tájékozódás, ételkészítés és sátorállítás mikéntjének elsajátításán, és a vezetői készségek fejlesztésén túl a cserkészet elsősorban baráti közösséget ad, ami fontosabbá válik a telefonnyomogatásnál.

A vízivárosi csapatnál is az azonos korosztályú gyermekek kis közösségein alapuló, heti egy-másfél órás őrsgyűlés adja a nevelő munka és a programok alapját. A különböző éves események őrsi, raji és csapatszinten is szerveződnek. Fontos dátum a Baden-Powell születésnapjára időzített február 22-ei megemlékezés, illetve a nagyobb ünnepekhez, az iskolakezdéshez és az évzáráshoz kapcsolódó cserkészmisék. A cserkészek szolgálatot látnak el az úrnapi és a húsvéti körmenet idején, október elején nyílt napon mutatják be a tevékenységüket, advent első vasárnapján kézműves foglalkozást tartanak. Emellett minden rajnak tartanak portyákat.

A plébánián az adventben péntekenként hajnalban cserkész rorate van, majd pedig lehetőség szerint a természetben rendeznek cserkészkarácsonyt. De idén tervben van, hogy az idősebb cserkészek a regös hagyományok felelevenítésével a nyugdíjasok számára látogatássorozatot és karácsonyi műsort is szerveznek. Jövőre pedig méltó módon ünneplik majd meg a csapat százéves fennállását.

Relikviák

A Nimródnak két, nagy becsben tartott lobogója is van. A csapatzászló, amelyet a táborozások alkalmával használnak, az 1946–48 közötti átmeneti időszakból származik, és különlegessége, hogy korona nélküli Kossuth-címer szerepel rajta. Évtizedekig rejtegették, majd az újjáalakulást követően előkerült. Fakó színeit annak köszönheti, hogy valaki ekkor óvatlanul kimosta.

A fáma szerint a csapat díszzászlaját (képünkön) apácák varrták 1989-ben az újjáalakuláskor, és az első fogadalomtétel előtti utolsó pillanatokban készült el. Ezt a felszentelt, díszes zászlócsúccsal ellátott lobogót különleges eseményeken és ünnepnapokon használják.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/20. számában; fotók: Kőrösi Tamás)