Nem túlzás, a Szent György térre látogatót jelenleg háború utáni látvány fogadja, a Budavári Palota északi szárnya, a valamikori Munkásmozgalmi Múzeumot befogadó rész csaknem eltűnt a föld színéről. Nagy munkagépek bontják a falakat a Sándor-palotával szemben. Hogy mi készül itt, arról a Várkapitányságot kérdeztük.

A Budavári Palota északi, nyugati és déli homlokzati falainak helyreállítása az épület eredeti tömegének megújulását célozza. A korábbi falkutatások során a szakemberek megállapították, hogy ezek a szakaszok teljes egészében a kommunista átalakítás idején épültek. Viszont a falak részletes átvizsgálása során az is kiderült, hogy az északi szárny keleti, azaz dunai homlokzata a hauszmanni palota eredeti falmaradványa, így azt megőrzik és a rekonstrukció idejére acél tartószerkezettel támasztják meg.

A Budavári Királyi Palota szörnyű károkat szenvedett a II. világháborúban. A kommunizmus alatt több terv született az épületegyüttes lebontására és hasznosítására is, végül a historizáló építészeti elemektől megfosztva, „lecsendesített” formában építették át. Jelentősen megváltoztatták a palota épületének tömegét is, melynek során az északi épületszárnyat (a mai A épületet) nyugat felé három ablak tengely szélességben kibővítették, meg szüntették a Szent György téri főbejáratot és a Munkásmozgalmi Múzeum számára új bejáratot nyitottak a Hunyadi udvar északi oldalán.

Hauszmann Alajos építész a Királyi Palota dualizmus kori kibővítésekor annak új, északi homlokzatára a magyarság szimbolikájával gazdagon díszített főbejáratot tervezett. A Jankovits Gyula szobrászművész Hungária című szoborcsoportjával ékesített oromzat alatti kapu a híres műlakatos és díszműkovács Jungfer Gyula lenyűgözően szép szecessziós alkotása volt. Most a Nemzeti Hauszmann Program részeként a palota korábban megszüntetett, Sándor-palotára néző főbejárata a Hungária szoborcsoporttal együtt épül újjá, valamint a déli kijárat és a Hunyadi-udvari rámpa is.

Az északi főbejárat mögötti előcsarnokból dél felé nyílt a Róth Miksa műhelyében készült színes, festett üvegmennyezetű belső udvar. Egykor ide érkeztek a palota vendégeinek hintói, amelyek a déli kapun és az úgynevezett rámpán keresztül hagyhatták el az északi szárnyépületet. A rámpára a szintkülönbségek áthidalására volt szükség, mivel a déli kijárat a Hunyadi udvari homlokzat első emeletének magasságában volt. A rámpa is természetesen az eredeti terveknek megfelelően, bábos kőkorláttal és obeliszkekkel díszítve épül meg.

Az északi szárny belső udvarának keleti oldalán nyílt a bálteremhez tartozó ruhatár-előcsarnok. Innen dél felé haladva a Munkácsy-előszobát találtuk, amely nevét a terem falán elhelyezett festmény alkotójáról kapta. Munkácsy Mihály Hazafelé című olajfestménye lenyűgöző méretekkel büszkélkedett: magassága 216, szélessége 298 centiméter volt. Az értékes műkincs ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja. Az épület földszintjén a ruhatár-előcsarnokkal kezdődik az a több száz méteres, egymásba nyíló ünnepi teremsor (enfilade), amely szintén újra bejárhatóvá válik. A helyre állított történeti és szakrális terek mellett időszaki kiállítások, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyereksarok, családközpont és oktatási helyiségek várják majd a látogatókat.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/11. számában)