Utcakiállításon emlékeznek a magyar bábművészet kiemelkedő alakjára, a vásári bábjáték utolsó mohikánjára, Kemény Henrik Kossuth-díjas művészre, aki idén lenne száz éves. Az évfordulóra a Krisztina körúti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet utcakiállítást szervezett a művészről készült fotókból. 

Igényes molinók kerültek a Krisztina tér és a Déli pályaudvar között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ablakaira: Kemény Henrik bábművész 100. születésnapján emlékeznek a legendás előadóművészre. 

„Kemény Henriknek megadatott, hogy hatással legyen a kortárs bábművészet alakulására. Amit a negyvenes években nem tudtak befogadni, azt ámulva csodálják a későbbi nemzedékek. A lenézett vásári komédiásból kiválasztott lett. Próféta a saját hazájában” – olvashatóak Balogh Géza sorai az épületre kifeszített egyik molinón. 

Az 1920-as évek második felében, hat éves korától fellépett apja hűvösvölgyi bódéjában, tíz évesen készített először saját bábot. A Nagy-réten vasárnaponként volt előadás, szabad nézőtér előtt játszottak, a darabokat a kerítésen kívülről is lehetett figyelni. Amikor a népligeti Mutatványos tér kezdett kialakulni,  édesapja, idősebb Kemény Henrik átköltöztette a családi színházat. 

Kemény Henrik egyik bábja. Fotó: Fortepan/Schermann Ákos

Mobil marionettszínpadot épített a Népligetben, Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével azonban veszélybe került ez a színház is. Kemény Henrikék színházát annak ellenére akarták lebontani, hogy Rákosi azt ígérte, hogy a kétkezi munkával szerzett vagyonhoz nem nyúlnak. Kemény Henrik addig alkudozott a hatalommal, hogy végül sikerült a színházat átmentenie. 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánították a teátrumot,  Kemény Henrik halála előtt azonban váratlanul leégett ez a szívén hordozott építmény. Bár egészségi állapota nem volt már jó, nagyon megviselte apai örökségének elvesztése. Valamivel több mint egy hónappal élte túl a katasztrófát, 2011 novemberében hunyt el. 

Élete végéig nem szűnt meg játszani a saját maga alkotta figuráival járta az országot, melynek legismertebb darabja Vitéz László volt. 

2002-ben kiváló művész címet kapott, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért, hét évtizedes, országszerte ismert és elismert művészetéért. 2008-ban Prima-díjat kapott.