Február 20-án Új kihívások, módszerek címmel gyermekvédelmi tanácskozást tartott a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ a Márai Sándor Művelődési Házban azok számára, akik tagjai a Budavári Önkormányzat gyermekvédelmi jelzőrendszerének.

Közös nevezők és különbségek

„A gyermekek védelme a felnőttek, a mi felelősségünk. Az elmúlt hetek eseményei is bebizonyították, hogy abban egyetértünk, hogy a gyermek a legnagyobb kincs, amelynek megvédéséért mindent meg kell tennünk” – hangsúlyozta köszöntőjében az elmúlt hetek közéleti botrányára utalva Fazekas Csilla jobboldali önkormányzati képviselő, a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke. Novák Katalin köztársasági elnök lemondására utalva külön hangsúlyozta: „Ha ezen a területen hiba csúszik a rendszerbe, akkor vállalnunk kell a felelősséget.”

Hozzátette: „A bizottság – az V. kerületi Belvárosi Közösségi Térben működő szolgáltatás mintájára – egy olyan, időszakos gyermekfelügyeleti koncepciót dolgozott ki, amely rugalmasabb kereteket nyújtana a bölcsődei és óvodai ellátásnál. Az I. kerületi szülők részéről nagy igény mutatkozik erre, ám a városvezetés egyelőre akadályozza ennek a megvalósítását.”

Fazekas Csilla azt is elárulta, hogy a Győző utcai szolgálatilakás-projekt kapcsán ugyanakkor egyetértés van a polgármester és a jobboldali többség között, és ennek köszönhető, hogy a piaci árnál jóval kedvezőbben juthatnak majd ingatlanhoz a kerületben dolgozó közalkalmazottak, szociális, oktatási és egészségügyi szakemberek.

Mutassunk utat!

V. Naszályi Márta polgármester szintén az aktuálpolitikai eseményekre reagálva beszédében kijelentette: „Ha azt mondom, hogy gyermekvédelmi rendszer gyökeres átalakítására van szükség, akkor arcul csapom azokat, akik lelkiismeretesen dolgoznak a kerületi gyermekek és családok védelméért. Ha viszont azt mondom, hogy minden rendben van a gyermekvédelemmel, akkor a bűncselekményeknek áldozatul esett gyermekeket és családokat csapom arcul.”

Szerinte a legfontosabb feladat észrevenni, hogy az I. kerület más helyzetben van, mint az ország többi része, mert itt „nem csak az egyéni szerencsén, vagy a különleges tehetségen múlik” a társadalmi mobilitás és nincs elfelejtve a szociális szektor, van forrás és infrastruktúra a szociális ágazat megfelelő működtetésére. Szerinte a kerület ilyen téren országosan is utat mutat.

Nőtt a bántalmazások aránya

Ezt követően Papp Etelka, a központ jelzőrendszeri tanácsadója értékelte a tavalyi év fejleményeit. „2023-ban összesen 125 jelzés érkezett hozzánk, ebből 86 kiskorúak, 36 felnőttek esetében. A legtöbb értesítést a jelzőrendszer tagjaitól, a közoktatási és köznevelési intézményektől, a védőnőktől, a rendőrségtől és magánszemélyektől kaptuk” – ismertette a számokat a szakember.

Kiemelte, hogy a fiatalok és a családok életvezetési és nevelési problémái mellett aggasztó mértékben növekedett a kerületben a fizikai, a lelki és a szexuális bántalmazások aránya. „Ezek bizonyítása hosszú folyamat lehet, amelyben csak a rendőrség nyomozhat, viszont a mi kollégáink megvizsgálhatják a kiemelt pedagógiai, a védőnői és az orvosi véleményeket, illetve a családdal is elbeszélgethetnek, és jelezhetnek a gyámhatóság felé” – fogalmazott Papp Etelka.
Kiemelte, hogy a szociális és gyermekvédelmi területen egybehangzó tapasztalat, hogy az egyre gyakoribb válások miatt a gyermekeken a nevelési és oktatási intézményekben mutatkoznak ezeknek a lelki tünetei. Legtöbbször ezek mérséklésében kellett segítséget nyújtania a központ munkatársainak.

A résztvevők ezután a kortárssegítésről, a szülői felügyeleti jogról, a serdülőkori függőségekről és a csonka családok helyzetéről hallgathattak meg szakmai előadásokat.