Nyolcszáz diákkal kezdte meg a tanévet az Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium, Budapest legrégibb középiskolája. Endrédi Józsefné igazgató huszonhét éve vezeti az intézményt, amely jövőre ünnepli a rendszerváltozás utáni újraindulásának harmincadik évfordulóját. Kerületi középiskolákat bemutató sorozatunk első részében a diákhagyományokról, az iskola szellemiségéről és annak megtartó erejéről beszélgettünk.

– Az ezredforduló óta dolgozik a gimnáziumban, egy évet volt igazgató-helyettes, majd igazgató. Körülbelül azóta, hogy az egyház visszakapta a Szabó Ilonka utcai épületet. Milyen volt az újrakezdés levegőjében egyházi szemléletben dolgozni?

– A gimnázium kezdetben a Várban, a mai Hilton szálloda helyén volt, a Szabó Ilonka utcai épület 1876 óta létezik. Eötvös József segítette hozzá a gimnáziumot az ingatlanhoz, amit a negyvenes években államosítottak. A rendszerváltozás után, 1997-ben indult el a katolikus gimnáziumi oktatás. A Pázmányon és az ELTE-n végzettek közül sokan érkeztek 2000-ben, akik nagyon örültek, hogy itt dolgozhatnak. Valóban kemény magja lett az iskolának ez a kör, sokan a mai napig itt vannak, ez egy meghatározó baráti köre a tantestületnek. Most is von
zóak az egyházi iskolák, és nemcsak a katolikusok körében. A nevelés és az oktatás jó színvonalú, odafigyelünk a gyerekek iskolán kívüli életére is. Foglalkozunk azzal, hogy ne keveredjenek rossz társaságba. Két félállású pszichológusunk van, emellett kapcsolatban vagyunk a kerületi gyermekvédelem szociális munkásával is. Amikor idejöttem, három év alatt folyamatos feltöltéssel 12 osztály indult, és jelenleg 24, amivel betöltöttük a maximális gyerek- és osztálylétszámot.

– Katolikus szellemben folyik az oktatás. Nem valláaos gyerekeket is felvesznek?

-Nem zárkózunk el a felvételüktől, hisz a misszió is feladatunk, de elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben az iskola katolikus létformáját. Így inkább vallásos gyerekeket várunk, hiszen az egyház annak idején nekik alapította ezt az iskolát. A katolikus imák és gondolatok jelen vannak a
mindennapjainkban, és nálunk nyilván nem érzi otthonosan magát az a gyermek, aki nem ebben a szellemiségben nevelkedik. Az is megtörténhet, hogy lenézi a vallásos gondolkodást, éppen ezért nem tartom jónak, ha nem ilyen háttérrel érkezik valaki.

-A valamikori, Hess András téri jezsuita rendház és kollégium elől induló diákmenet régi tanévkezdő hagyomány. Hogy zajlik ez?

– Egy tanuló életében kétszer is szerepel ez a szép menet, a kezdet és a vég szimbólumaként. Az elsőévesek a Hilton falán levő emléktábla koszorúzásánál iskolajelvényt kapnak, majd gyalog megyünk át a Lánchídon keresztül a Bazilikához. Ballagáskor is az emléktáblától indulunk el, utána a Mátyás-templomban ballagási misét tartunk és a déli harangszóra vonulunk le a gimnáziumba. Ez egy gyönyörű menet.

– Jövőre újraalapítása harmincadik évfordulóját ünnepli az iskola. Hogy készülnek erre?

– Az iskola jövőre március 19-én lesz 340 éves, amely ezzel a legrégebbi budapesti gimnázium. Március 15-i ünnepünkkel összekapcsolva egész heti eseménysorozatot tartunk majd. Többek között az aradi vértanúk közül két egykori diákunkra is emlékezünk, Nagysándor Józsefre és
Török Ignácra. Korábban is rendeztünk már Nagysándor József akadályversenyt Vár környéki állomásokkal, most is hasonlókat tervezünk.

– Humán vagy reál beállítottságú a gimnázium? Miben erős az iskola?

–A humán tárgyakban vagyunk erősek, de a matek- és történelem fakultáció is népszerű, a tanulmányi eredményeink elég jók.

– 2009 környékén jelentősen nőtt az ide beiratkozó tanulók száma. Mi volt ennek az oka?

– Akkoriban töröltük el a kötelező latintanulást. Fel kellett mérnünk a tanulói igényeket és bizonyos tekintetben engedni a hagyományainkból. Ha valamit túl sokan elleneznek, akkor aszerint változtatunk az oktatási szokásainkon.

– Azóta a latin választható?

– A hat évfolyamosban két évig még kötelező. Van egy olyan tanárnőnk, aki annyira élvezetesen tanítja, hogy nagyon eredményesek a gyerekek az OKTV-n is. A gyerekek nem adják fel, sokan érettségiznek is belőle. A latin után bármilyen nyelvet könnyebben megtanulnak.

– Ön fizika-kémia szakos tanár, a kémia pedig nem a legnépszerűbb tantárgy. Hogy éli ezt meg?

– Jópár évtized alatt megszokja az ember. De néhány diákot azért sikerült belelkesíteni. Most már szerintem a leegyszerűsített kémia közelebb áll a gyerekekhez, mert sok olyan kérdést beviszünk az órába, ami életszerűvé teszi ezt a tantárgyat is. Így a mosószerek szerkezetét, vagy
a drogokkal kapcsolatos kérdéseket is meg lehet beszélni.

– A Fenntarthatóság hete visszatérő programsorozat, amikor drogprevenciós előadást is tartanak. Hogy készülnek erre a rendezvényre?

– A szülők várják a segítségünket, mert ők nem nagyon tudnak mit kezdeni a gyerekeket a szórakozás közben érintő veszélyekkel. A szórakoztatóipar új módszere, hogy a szalagavató utáni after partykon a szervezők megjegyzik, hogy melyik iskola volt ott. Szerveznek egy hétvégét, ahova az iskolánk nevében hívják meg a gyerekeket partykra, személyesen emailben megszólítva őket. Engem egy felháborodott szülő keresett meg ezzel és nekünk kellett jelezni a diáknak, hogy a bulit nem mi szerveztük Manapság, amikor a drog ennyire jelen van az éjszakai életben,
különösen vigyáznunk kell a fiatalságra.

– 2016- ban Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át munkája elismeréséül. Számított erre?

– Nem számítottam rá, nagyon meghatódtam. Szülői előterjesztés alapján kaptam.

– Kiket fogad ma a Szabó Ilonka utcai kollégium?

– Ez az idők során megváltozott. Kialakításakor határontúli gyerekeket szerettünk volna felvenni. 2002-ben jött a rendelet, hogy csak szülővel jöhetnek át az anyaországba élni. Ez megnehezítette a missziót, így most már csak magyarországi gyerekek vannak a kollégiumban.

– Ön is a Várban él. Tősgyökeres első kerületi?

– Igen a Donáti utcában élek, eredetileg a Bem térről származom. Amikor férjhez mentem, a Józsefvárosba költöztünk, ami nagy ugrásnak tűnhet innen. Engem azonban csupa jó emlék fűz a Somogyi Béla utcai időszakhoz, a gyerekekhez és az iskolához.1998-ban visszaköltöztünk
Budára, a Várba, és akkor kerültem ebbe a frissen újraindult iskolába.

Az iskola története

1687-ben gróf Széchenyi György esztergomi érsek alapította meg a budai gimnáziumot, melynek első otthona a jezsuita rendház épülete volt a Mátyás-templom mellett. Az iskolát a jezsuiták vezették 1773-ig, a rendfeloszlatásáig. Az intézmény 1876-ban költözött a mai, Szabó Ilonka utcai épületbe, amit az államosítás után a katolikus egyház 1997-ben szerzett vissza.

Híres diákok

▪ Eötvös József, Márai Sándor írók
▪ Kállay Miklós, Lónyay Menyhért miniszterelnökök
▪ Kitaibel Pál botanikus, kémikus
▪ Nagysándor József honvéd tábornok, vértanú
▪ Pattantyús-Ábrahám Géza gépészmérnök, tudós
▪ Semmelweis Ignác szülész orvos
▪ gróf Széchenyi Zsigmond utazó, író

Fotók: Schwanner Áron