Templom, dzsámi, koronázási helyszín, katonai szentély, majd rom és kilátó – a Mária Magdolna-toronnyal mindez megesett. Építése egy olyan korszakba, Budavár középkorába nyúlik vissza, amelyet színtiszta valójában már nem sok helyen csodálhatunk meg. A szebb napokat látott 15. század végére elkészített késő gótikus templomot az 1686-os ostrom semmisítette meg, amikor 145 év után sikerült visszavenni a várat az oszmánoktól. A török hódoltság idején szinte példátlan módon katolikusok és protestánsok fallal elválasztva, de mégis közösen használták az épületet. A Budavárat is rendesen megtépázó tizenötéves háború (1591-1606) idején a templomot elvették a keresztényektől, és – mint megannyi keresztény templomot – muszlim imahellyé alakították. Előbb Fetih (győzelem), majd Szaát (órás) dzsámi néven üzemelt.

A törökök eltűntével a helybe a ferencesek leheltek új életet, ám II. József szerzetesrendeket feloszlató rendeletével párhuzamosan 1787-ben a templomot is bezáratta. az épület üresen árválkodott. A „kifosztott” barokk templomban tartották aztán Habsburg I. Ferenc király koronázást, 1792-ben. De ezután is újabb emberöltőnek kellett eltelnie, hogy visszanyerje eredeti funkcióját: 1817-ben a budai helyőrség kapta meg istentiszteleti célokra, innen származik ma is használatos elnevezése, a Helyőrségi templom. Ebből az időszakból maradt ránk a torony jelenlegi jellegzetes süvege és a keresztelőkút.

A tornyot a szovjetek égből aláhulló bombái sem tudták romba dönteni Budapest második világháborús ostromakor. A légicsapásokban a templom hajója és a szentély boltozatai viszont beszakadtak, a torony negyedik emeletét meg egy találat lyukasztotta át. A romok alá kerültek a templomi berendezései és oltárai, a tárgyak többsége elpusztult. A kommunista érában Rákosiék el akarták bontani, de 1950 és 1952 között mégis helyreállították, mert rájöttek, jobb, ha turisztikai látványosságnak szánják.

A torony ma 170 keskeny lépcsőn át mászható meg, belül kisebb mintakiállítások mutatják be az építmény történetét, a tetejéről pedig mesés panoráma nyílik Budára. A romkertben Szent István király koronázási palástjának másfélszeres nagyítású bronz makettje látható, amely Mária Magdolna templomának egykori fényét idézi.

(Szent Jobb körmenet a Kapisztrán téren 1934-ben / Forrás: Fortepan)

(A cikk megjelent a Várnegyed 2025/10. számában.)