Online kérdőíven mondhatnak véleményt a budaváriak szeptember folyamán a rövidtávú lakáskiadásról, közkeletű nevén az Airbnb-ről. December 31-én vége a budapesti moratóriumnak. Az önkormányzat ezért megkérdezi a kerületieket, hogy a budavári közösség egészének érdekeit szem előtt tartva olyan szabályozás születhessen, ami képes megteremteni az egyensúlyt a turizmus, a helyi gazdaság és az itt élők minél magasabb életminősége között. Böröcz Lászlót ennek apropóján kérdeztük a budavári Airbnb-tapasztalatokról.

– A fővárosba érkező turisták fele már rövidtávú szálláshelyként szolgáló lakásokban, apartmanokban, ‘Airbnb’-ben száll meg. A szállások túlnyomó része Pest belső részein található, de Budavár is érintett. Hogyan áll hozzá a városvezetés a rövidtávú szálláshelyekhez? 

– A kerületben a lakások 2,2-2,3 százaléka van Airbnb-ként kiadva, ami átlagosnak mondható a kerületek között. Budaváron ez mintegy négyszáz ingatlan. A budai Vár helyzete a magas önkormányzati ingatlanarány miatt különleges, ezért itt egyelőre nem jellemző ez a kiadási forma. Jelenleg törvényi tiltás van érvényben, tehát nem lehet ilyen célra újabb lakást kiadni. Viszont ez az általános moratórium csak december 31-ig érvényes, az önkormányzatoknak eddig kell kitalálniuk, hogy milyen helyi szabályozással szeretnék rendezni a kérdést. Ezért úgy döntöttünk, hogy mivel az ügy hosszú távon befolyásolja az I. kerület jövőjét, megkérdezzük a kerületieket, hogy mi erről a véleményük.

– Milyen tapasztalatai vannak az érintett szomszédoknak, kerületi lakóknak az Airbnb-ről? Milyen problémákkal lehet találkozni? 

– Az Airbnb eredeti koncepciója szerint a tulajdonos a szabad szobáját vagy saját lakását, otthonát adta ki, ha ő nem volt éppen otthon. Mára ez teljesen megváltozott. Komoly üzletté, iparággá vált, vannak cégek – nem nálunk –, amelyek ötven-száz lakást is így üzemeltetnek. Ez már súlyos hatással lehet lakóközösségek és teljes negyedek életére is. Sok bejelentést kapunk. Volt olyan, hogy brit bulituristák elvétették az emeletet, és a nyitott ajtón át bejutva a vendég egyszerűen befeküdt az idős házaspár ágyába. A bejelentések nagy része a zajról és a közös költséggel kapcsolatos vitákról szól. A Vízivárosban van olyan ház, ahonnan az Airbnb megjelenése utáni években sorra költöztek el a lakók, így a lakások jó része üresen kong. Természetesen sok az intelligens, másokra odafigyelő lakáskiadó is, akik betartják az együttélés szabályait és együttműködnek a lakóközösséggel. A dolog természetéből fakadóan hozzánk elsősorban a problémák jutnak el.

– Jelenleg van-e bármilyen kerületi szabályozás ezekre a szálláshelyekre vonatkozóan? 

– Nincs. A szeptember végéig kitölthető online kérdőív segít olyan szabályozást kialakítani, ami megfelel a budaváriak elvárásainak. A szavazás eredményétől függően akár városrészenként eltérő szabályozás is elképzelhető. A Vár egyértelműen speciális terület, mivel az önkormányzati lakásokban eddig is tiltott volt az Airbnb, és a most társasházzá alakított, jellemzően kevés albetétszámú házak SZMSZ-e is tiltja ezt. Itt pont a kevés albetétszám miatt egyetlen ilyen szálláshely megjelenése is nagy változást hozhat a mindennapokban. A Vár, a polgárváros otthon jellegét mindenképpen meg szeretnénk őrizni. Airbnb-szempontból a Víziváros a legproblémásabb, míg a Gellérthegy, a Tabán, a Krisztinaváros kevésbé érintett. Nehéz mindenki számára igazságos döntést hozni, mert aki így adja ki a lakását, annak ebből bevétele származik, és a helyi gazdasági szereplők számára is többletbevételt hoz. 

– Az online véleménynyilvánító konzultációs kérdőív mire kérdez rá? 

– Arra, hogy a válaszadó mit szeretne. Tiltsuk-e a rövidtávú szálláshely-tevékenységet a kerületben, vagy nem? Ha a tiltást nem szeretné, akkor azt támogatja-e, hogy feltételekhez kössük a rövidtávú lakáskiadást? Minden budavári lakost postai levélben is megkeresünk, a  levélben egy kóddal, aminek a segítségével az online szavazófelületre be tud lépni. Akinek nehézséget okoz a kitöltés, annak az önkormányzati ügyfélszolgálatokon a munkatársak segítenek. Az azonban fontos, hogy a levélben kiküldött kódot ebben az esetben is mindenki hozza magával. 

– Mikor léphet életbe egy, a rövidtávú szálláshely-szolgáltatást szabályozó rendelet? 

– Megvárjuk a kerületiek véleményét, hogy egyáltalán szeretnének-e vagy sem szigorúbb szabályozást. Bármilyen szabályozás legkorábban január 1-én léphet hatályba.

– Ha egy társasház konkrét szabályokat akar hozni, hova fordulhat szakmai segítségért? 

– A kérdésről összefoglaló füzetet készítettünk, amelyben az Airbnb előnyeit, hátrányait egyaránt felsoroljuk, így segítjük a döntést. Egy társasház ettől függetlenül bármikor hozhat a kérdésben döntést, szigorítást a társasházi törvény keretein belül. Sajnos nagyon sokat lehetett hallani arról, hogy hiába hozott intézkedéseket az adott társasház, ha nem tudott érvényt szerezni nekik. 

– Ezek szerint egy kerületi szintű döntésnek erősebb szava lesz? 

– Ha a kérdést helyi rendelet rendezi, ott szankciós eszközök is rendelkezésre állnak és alkalmazhatóak. Ha például az év során csak meghatározott időszakban működhet a szálláshely, akkor azt lehet majd ellenőrizni is. Ha egy városrészben pedig a teljes tiltás mellett döntenének, azt is lehet ellenőrizni. Az önkormányzat álláspontja az, hogy az itt élők döntése alapján szeretne szabályozást alkotni, mivel ez húsz-harminc évre hatással van a kerület jövőjére, életére. A nyugat-európai példák mindenesetre azt mutatják, hogy ahol elmérgesedett a probléma, ott egész városrészek életét változtatta meg. Nem véletlenül látunk korlátozásokat, tiltásokat, Budapesten is egyre több helyen.

– Budavár tehát még időben van a probléma kezelését illetően…

– Mint mondtam, vannak bejelentések, problémák, de nem olyan mértékűek, mint a pesti belső kerületekben vagy a fő nyugati turistacélpontok esetében. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy akkor is felelősen döntsünk, amikor még nem érezzük a saját bőrünkön a változások hatását, hiszen sokkal könnyebb megelőzni egy folyamatot, mint később megpróbálni visszafordítani. Még időben vagyunk, van lehetőségünk egy elfogadható keretrendszer kialakítására. Mindenképpen az itt élők véleménye alapján szeretnénk közös döntést hozni. Budavár egyszerre az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja és tízezrek otthona. Nekünk azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, amivel megőrizzük Budavár otthonosságát, de a vendégeink is jó szájízzel távoznak.

Amikor a lakók nem hagyják annyiban

Idén februárban a Donáti utcából érkeztek bejelentések a rendőrséghez egy Airbnb-ként használt lakás miatt. A környéken élők jelezték, hogy illetéktelenek jutottak be a lakásba, ahol kábítószert fogyasztottak, illetve azzal kereskedtek. A lakók nem nézték tétlenül, mi történik a környezetükben: fotókkal és videókkal is segítették a rendőrség munkáját. A hatóságok ezt követően megfigyelték a helyszínt, majd intézkedtek, és végül sikerült felszámolni a problémát. Az eset jól mutatja, hogy ha valaki a saját környezetében tapasztal problémát, természetes módon igyekszik tenni a megoldásáért, és ebben a helyiek összefogása sokat számít.