Dr. Csikós Pál pszichiáter, addiktológus az idei budavári Semmelweis-díj kitüntetettje.

Nagyon köszönöm a megtisztelő elismerést, különösen az önkormányzatnak és a Maros utcai szakrendelő menedzsmentjének, akik közül szeretném kiemelni dr. Bodroghelyi Lászlót, a szakrendelő főigazgatóját – mondta a Várnegyednek dr. Csikós Pál pszichiáter, addiktológus, a Maros utcai Szakrendelő főigazgató-helyettese, a budavári Semmelweis-díj idei kitüntetettje. – 1983-ban végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Már a tanulmányaim alatt érdekelt a neurológia, amely az agy és a gerincvelő szervi betegségeivel foglalkozik. Ennek oka az volt, hogy dr. Csanda Endre neurológia professzorom rendkívül érdekes idegtudományi előadásokat tartott, amelyek hatalmas távlatokat nyitottak meg az emberi idegrendszer megismerésében. Még az egyetem alatt részt vettem egy kétéves, Popper Péter professzor által szervezett Rorschach-tanfolyamon, ami a pszichológia és a pszichiátria irányába is megnyitotta az érdeklődésemet. A sors aztán úgy hozta, hogy bár jó néhány vidéki neurológusi, illetve pszichiátriai helyre pályáztam, végül a fővárosban kaptam állást. Akkoriban nagyon szokatlan volt, hogy valaki úgy jusson a fővárosban orvosi álláshoz, hogy nincs protekciója, hiszen telítettek voltak a státuszok. Ezért óriási meglepetés és lehetőség volt, hogy az állásinterjún elnyertem egy pszichiátriai állást a Szent János Kórház mentálhigiénés osztályán. Dr. Várady Géza főorvos úr szavazott bizalmat nekem, ő vezetett be a pszichiátriai gyógyítás sűrűjébe, nehézségeibe, szépségeibe. Rengeteget tanultam tőle, és a többi fiatal szakorvos jelölttel együtt készültünk arra, hogy lélekgyógyászok legyünk – emlékezett vissza a kezdetekre dr. Csikós Pál.

– Szerintem ez az egyik legizgalmasabb terület az orvostudományban, amely az idegrendszer felépítését, a lelki működéseket vizsgálja. Minden beteg életútja egészen más, mindegyikük egy-egy izgalmas, megfejtendő történet. Óriási dolog, ha a probléma feltárása után közösen megoldási stratégiákat találunk, és a betegeket meg tudjuk szabadítani a szenvedéseiktől. Mindez hosszadalmas, akár hetekig, hónapokig tartó közös munkát, kötődést, bizalmi kapcsolatot jelent, ezért ez a szak ma az orvos számára is rengeteg örömet és sikerélményt nyújt – emelte ki a budavári Semmelweis-díj idei kitüntetettje. Dr. Csikós emlékeztetett rá, a pszichiátria óriási fejlődésen ment keresztül és mára ütőképes tudománnyá fejlődött, miután már az ötvenes években megjelentek az antidepresszánsok és a neuroleptikumok. Ma rengeteg nagyon hatékony gyógyszer van, az alkalmazott pszichoterápia, és pszichológusi segítség együttesen nagyon sok betegen tud segíteni.

Bár a szomszédos II. kerületben nőtt fel, gyerekkorában szüleivel és hat testvérével rengetegszer barangolt a Várban. – Tizenhat éves koromban az első munkahelyem is a Várban volt, a mai Honvédelmi Minisztérium épületében működött egykor a vár fenntartó központ, ahol diákként segédmunkát végeztünk. Dr. Csikós Pálnak a család jelenti a legnagyobb kikapcsolódást és feltöltő erőt.

– Nagyon szeretek kirándulni, kerékpározni, síelni, társasjátékozni a három gyerekemmel és a három unokámmal. Nekem az a legörömtelibb kikapcsolódás, ha a családommal lehetek. A feleségemmel pedig – aki rajong a komolyzenéért – koncertekre járunk a Zeneakadémiára és a Müpába. Egyébként gyerekkorom óta nagy példaképem Albert Schweitzer, mindig nagyon szeretem az ő Bach orgonajátékát hallgatni. Schweitzer fantasztikus ember volt, és nemcsak zeneileg, orvosilag is a példaképem. Önzetlenül, – a koncertjeinek a bevételéből – Gabonban, a dzsungelben alapított kórházat a helyieknek és haláláig ott gyógyította a legszegényebb, legelesettebb embereket. – A szüleimnek és a harmonikus családi légkörnek nagyon sokat köszönhetek. Anyukám még csak másodéves orvostanhallgató volt, amikor családot alapítottak. Apukám nagy szorgalommal és munkabírással rendelkezett. Így tudta a jogi doktorátus mellé a műszaki nagydoktorátust is megszerezni, miközben édesanyámmal hét gyermeket neveltek fel nagy szeretetben. Nekik is köszönhető, hogy nővéremmel együtt az orvosi hivatást választottuk. Olyan példát mutattak, amely mindig előtérbe helyezte a családi összetartozást, az egymás segítését, az erkölcsi tartást a nehézségek közepette is. Szüleim már nem élnek, de hat testvérem és kiterjedt családjaik most is összekapaszkodva segítik, támogatják egymást, ahogy azt örökségül kaptuk – mondta a Semmelweis-díj kitüntetettje.

Dr. Csikós Pál 1983-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1987-ben pszichiátriából, 1994-ben addiktológiából szakvizsgázott. Az Országos Mentőszolgálatnál kezdett dolgozni, majd a Szent János Kórházba került. 2008-tól a Támasz Gondozó vezető főorvosa, illetve az Alkohológiai Szakrendelő főorvosa lett. 2015 óta dolgozik Buda vári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatánál, 2016 januárjától a pszichiátria szakrendelés gondozóvezető főorvosaként, 2017-től főigazgató helyetteseként is tevékenykedett. Főállása mellett 15 évig katolikus alkoholmentő misszióban vett részt pszichiáter főorvosként. Tavaly nyugdíjba vonult, de továbbra is főorvosként dolgozik félállásban a pszichiátriai gondozóban.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/12. számában)