Az autoimmun eredetű Hashimoto-betegség egy igen gyakori pajzsmirigy probléma, mely tünetek egész széles skáláját sorakoztathatja fel. A betegek többsége a panaszaik miatt akár több orvosnál is járhat, mire kiderül, hogy Hashimoto-betegség áll a rossz közérzetük hátterében. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a betegség tüneteire és kivizsgálásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A Hashimoto-thyreoditis egy olyan autoimmun betegség, melynek során a szervezet a pajzsmirigyet támadja, így annak krónikus gyulladását idézi elő, és gyakran a szerv alulműködésével jár együtt. Az állapot során a fehérvérsejtek a pajzsmirigy fehérjéi ellen antitesteket termelnek, így azt folyamatosan károsítják. Többségében a női nemet érinti, így valószínű, hogy a genetikai hajlamon túl hormonális okai is vannak a kialakulásának. Sajnos olykor igen hosszú időbe telik, mire diagnosztizálják a betegséget, mivel általános tünetei miatt nehéz felismerni. Amire érdemes felfigyelni, az a túlsúly, a fáradékonyság, a depresszió, az alacsony pulzus, a hajhullás, a koncentrációs zavarok, a székrekedés, a menstruációs zavarok/teherbeesési nehézségek, a vetélés lehetnek.

A HASHIMOTO-BETEGSÉG KEVÉSBÉ ISMERT TÜNETEI

Ödéma, puffadt arc: Sokan küzdenek időről időre azzal, hogy ödémásak lesznek a végtagjaik. A fokozott vízvisszatartást, a boka körüli duzzanatot okozhatja a pajzsmirigy zavara is. A probléma a felső végtagokon is megjelenhet, így a betegség akár kéztőalagút szindrómában is megmutatkozhat, valamint az arc puffadásában. Sárgás színű bőr:

A bőr sárgás elszíneződése sokaknak egyet jelent a májproblémákkal. Pedig Hashimoto-betegség esetén is előfordulhat, ugyanis a zavar az A-vitamin anyagcseréjét is befolyásolja, méghozzá úgy, hogy a béta-karotin nem képes A-vitaminná alakulni. Érdekesség, hogy ekkor jellemzően a tenyereken lehet megfigyelni a sárgás árnyalatot.

Légszomj: A légszomj igen kellemetlen tünet, ami az esetek többségében fokozott testmozgás során alakul ki. Igen ám, de amennyiben már pár perc séta után, esetleg nyugalomban is jelentkezik, úgy az betegségre utalhat. A tünet hátterében hipoxia, azaz oxigénhiányos állapot áll, mivel a Hashimoto-betegség során lágyrész-duzzanat jelentkezik, így kisebb-nagyobb mértékben szűkülhetnek a felső légutak. Az oxigén-ellátottságot tovább csökkenti a folyadékfelszaporodás, a légzőizmok gyengülése, valamint a tüdő tágulékonyságának csökkenése is.

HOGYAN LEHET DIAGNOSZTIZÁLNI ÉS KEZELNI?

A Hashimoto-kór diagnosztizálása és kezelése endokrinológiai feladat, és három alapvető lépés mindenképpen szükséges hozzá. Az első a tünetek feltérképezése – ez a vizit során megtörténik. A második lépés a laborvizsgálatok elvégzése. Ilyen esetben a pajzsmirigy hormonok szintjét ellenőrzik, és a pajzsmirigy autoimmun markerek (jelzők) jelenlétét is vizsgálják. Vagyis a TSH laborparaméter mellé szükséges a szabad hormonok vizsgálata (fT3, fT4), amelyekkel felmérhető, hogy a pajzsmirigy mennyire károsodott, illetve aktuálisan milyen állapotban van a hormonháztartás. Az anti-TPO és az anti-TG értékek pedig azt döntik el, hogy van-e autoimmun aktivitás, tehát gyulladás van-e a szervezetben. A vérvétel mellé pajzsmirigy ultrahang elvégzése is szükséges, a pajzsmirigy gyulladását ugyanis az ultrahang is mutatja. A Hashimoto-kór esetén a pajzsmirigyet a leletben inhomogénnek, echoszegénynek írják le, lehetnek benne göbök is.

A Hashimoto-betegség sajnos nem gyógyítható, ám szerencsére könnyen kezelhető, méghozzá úgy, hogy a hiányzó hormonokat gyógyszeresen pótolni szükséges. A betegnek rendszeres kontroll javasolt, ugyanis olykor dózismódosításra van szükség!

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/11 számában)