Jelentős átalakítást hozhat Budapest életében Böröcz László polgármester Fővárosi Önkormányzat elé terjesztett javaslata. Amennyiben a testület október végi ülésén megszavazza, a fővárosi közterületek, utcák, parkok és közutak jelentős része 2027-től a Fővárosi Önkormányzat fennhatósága alól a kerületek tulajdonába és kezelésébe kerülne át.

A tervezet indoklása szerint a jelenlegi rendszer „széttöredezett” viszonyokat konzervál, hiszen sok budapesti utca, park vagy közterület különböző szakaszai eltérő fenntartóhoz tartoznak: részben a fővároshoz, részben a kerületekhez. Böröcz László szerint ez rengeteg gyakorlati problémát okoz a karbantartásban, fejlesztésben és felelősségi kérdésekben.

A javaslat szerint a kerületi önkormányzatok vennék át a helyi utak, járdák, parkok és kisebb közterületek fenntartását, üzemeltetését, illetve fejlesztését. A főváros hatáskörében csak a kiemelt közlekedési útvonalak, körutak, sugárirányú főutak és nagyobb közlekedési csomópontok maradnának. Az elképzeléshez pénzügyi átrendezés is társulna: a forrásmegosztást is módosítani kellene, hogy a kerületek megfelelően tudják finanszírozni az új feladataikat.

A dokumentum 2027. január 1-jét jelöli meg az átállás céldátumaként, vagyis ekkortól lépnének életbe az új tulajdon- és feladatmegosztási szabályok. A változásokhoz azonban országos jogszabály-módosításokra is szükség lenne, mivel a tulajdonjogi és feladatkörbeli átalakítások túlmutatnak a fővárosi önkormányzat hatáskörén.

Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán élesen bírálta az elképzelést. Szerinte a javaslat „szakmaiatlan és erkölcstelen”, mivel tovább gyengítené a Fővárosi Önkormányzat szerepét. Karácsony szerint Európa nagyvárosaiban egységes, központosított irányítás biztosítja az összehangolt városfejlesztést és közszolgáltatásokat, nem pedig a kerületi szintű széttagolás. A főpolgármester (kérdés formájában) arra is célzott, hogy esetleg valaki építési teleknek nézte ki a Tabánt. „Ez nem városfejlesztés, hanem Budapest szétverése” – fogalmazott.

Böröcz: „A kerületek közelebb vannak az emberekhez”

Böröcz László ezzel szemben azzal érvelt, hogy a kerületi polgármesterek jobban ismerik a helyi közösségek igényeit, és közvetlenebb kapcsolatban állnak a lakosokkal. Szerinte a városi problémákat – mint például az úthibák, járdák vagy parkfenntartás kérdése – a helyben hozott döntések oldhatják meg a leghatékonyabban. Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármesterének nevét külön is kiemelve úgy fogalmazott, pártállástól függetlenül a kerületi polgármesterek jelentős része egyetért abban, hogy ezzel a helyzettel kezdeni kell valamit.

A kerület polgármestere azt hangsúlyozta, hogy javaslata nem pártpolitikai indíttatású, egyszerűen racionalizálni kívánja a jelenlegi, kaotikus rendszert. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Fő utca példáját hozta fel, amely négy részre tagolódik, annak függvényében, hogy  melyik szakasz tartozik a főváros, és melyik a kerület kezelésébe. Ez kétségtelenül bonyolítja a karbantartást és a fejlesztéseket. Böröcz László a másik 22 polgármesterrel egyeztet az ügyben, és – mint mondta – a kerületvezetők többsége egyetért abban, hogy ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Konkrétan a Tabánról szólva megjegyezte, arra még Tarlós István főpolgármestersége idelyén költöttek 400 millió forint körüli összeget, de a városvezetése alatt sosem kérte az I. kerület a Tabán tulajdonjogát. A Vérmező ügyében folyó vita során jelezték még korábban, hogy készek átvenni a Vérmezőt és karbantartani azt. Böröcz László javaslata három pontban foglalja össze a tennivalókat:

1. A közutak, közterek és parkok tulajdonjoga kerüljön át a kerületekhez.
2. A nagyforgalmú sugár-, és bekötőutak, illetve a fővárosi léptékű nagy közterek maradjanak a fővárosnál.
3. Azokat a forrásokat, amiket korábban a főváros ezeknek a közterületeknek a karbantartására költött, azt kapják meg a kerületek.

Idén nyáron egyébként több-, a főváros kezelésében (de a kerület tulajdonában) lévő közterület kezelési jogát is visszakapta Budavár Önkormányzata. Ezek között szerepel például a Szentháromság tér, a Dísz tér, Bécsikapu tér, a Horváth-kert és a Halászbástya környéke is.

Mint ismert, a Fidesz-KDNP frakciónak nincs többsége a Fővárosi Közgyűlésben, így a mostani javaslat elfogadásához további képviselők támogató szavazatára is szükség van. Ha zöld jelzést kap az előterjesztés, 2027-től alapjaiban változhat meg Budapest irányítási struktúrája: a város nagy részének közterületei, parkjai, járdái és útjai a kerületi önkormányzatokhoz kerülnének, míg a főváros szerepe inkább koordináló, stratégiai szintre korlátozódna.

(Fotók: Tabán, 2024. Tari Tamás)