2025. 02. 15.
időjárás

Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.

Az irritábilis bélszindróma a funkcionális gyomor- bélrendszeri zavarok egyike. 2016 óta a diagnosztikus rendszerben az ilyen típusú kórképeket a bél-agy tengely szabályozási zavaraiként is definiálják, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja azt emésztőrendszer és az agy együttműködését. Az IBS tünetei jellegzetesek lehetnek: alhasi fájdalom, görcs, puffadás, gázképződés, egyes esetekben nyálka megjelenése a székletben, hasmenés vagy székrekedés. Az utóbbi tünet alapján a szindróma több típusba is besorolható, aszerint, hogy a székrekedés, a hasmenés vagy a kettő váltakozása a jellemző. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az IBS-sel élő páciens egyes napokon teljesen normális, más napokon problémás székletet produkál. A típus ismerete már csak azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek.

STRESSZ IS KIVÁLTHATJA

Az IBS az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavar, amely nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Rizikófaktorai közé tartozik a családban már előforduló IBS, a komoly emésztőrendszeri fertőzés és a kezeletlen stressz, szorongás. Az IBS-sel élők sokszor megfigyelik, mi váltja ki náluk a tüneteket, ami lehet bizonyos étel, gyógyszer, és főként valamilyen stresszes állapot. Szakértők gyakran úgy jellemzik a betegséget, mint az emésztőrendszer válaszát a stresszre. Ugyanakkor, ha vér jelenik meg a székletben, illetve láz, erős fájdalom, fogyás jelentkezik, az komolyabb bajra utalhat, amit minél előbb ki kell vizsgáltatni.

A KEZELÉS ÖSSZETETT ÉS EGYÉNRE SZABOTT

Miután megtörténnek a fizikális és képalkotó vizsgálatok és a kórtörténet megismerése, következik az, ami talán még szokatlan a mindennapi orvoslásban: meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét. Enélkül az IBS eredményes gyógyítása aligha lehetséges – hangsúlyozta dr. Pászthory Erzsébet. – Az IBS-nek ráadásul nincs uniformizált terápiája, mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik. Az első beszélgetés felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a lelki tényezők, stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés. Általában ajánlott a megfelelő étrend kialakítása, amiben konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, de a tartósított, finomított ételféleségek fogyasztásának mellőzése. Étel-intolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával kiszűrhetők a panaszokat kiváltó ételcsoportok. A tünetek enyhítésében ugyanakkor a rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák is segíthetnek. Ez utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért gyakran pszichológus segítségét érdemes igénybe venni. Ezeken felül az adott tüneteket átmenetileg gyógyszeresen is kezelhetjük. Az IBS esetében a gyógyulás a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/9 számban, fotó Pixabay)

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2025