Eddig a Jókai Anna Szalon és a Budai Polgári Közösség vezetőjeként ismerhették az itt élők Bauer Esztert, aki idén már a testületben képviselheti a krisztinavárosiakat és a Naphegyen élők egy részét. Az idén önkormányzati képviselőként debütáló néprajzkutatóval az I. kerület hagyományairól, szellemi életéről, és arról is beszélgettünk, hogy milyen feladatok várnak rá kulturális tanácsnokként.

– Milyen kötődése van az I. kerülethez?

– Az apai dédnagymamám, bár őt személyesen már nem is merhettem, a Fő utcában lakott, a keresztanyám pedig a Virág Benedek Házban. Az Apród utca 10. kislányként egy mesebeli hely volt a számomra, nagyon szerettem ott lenni és játszani az ódon falak között. A kisfiam a Dísz térre járt óvodába, majd a Naphegyre iskolába, ahova kora hajnalokban érkezni, főként ősszel, varázslatos volt. Emlékszem, a Kőműves lépcsőn sétáltunk felfelé a nehéz iskolatáskákkal, körülölelt bennünket a természet a Tabánban és közben felderengett a szemközti oldalon a Budavári Palota. Jó emlékeket őrzök ebből az időszakból is. Mindemellett a Szilágyi Dezső téri református közösséghez tartozunk, sokszor vállaltam, hogy kis kézműves foglalkozásokat tartok a gyerekeknek, megtanítom őket szőni, fonni, hímezni és egy pár évig a budavári Schütz Kórusban is énekeltem az evangélikus templomban a Bécsi kapu téren. Tehát sok és régre visszanyúló szállal kötődöm ide.

– Mikor és miért döntött úgy, hogy bekapcsolódik a kerület kulturális életébe?

– 2018-ban Nagy Gábor Tamás polgármester hívott meg, hogy legyek a Jókai Anna Szalon vezetője, ezzel vette kezdetét az én I. kerületi kulturális utazásom. A polgármesteri kabinetben a nagyobb rendezvények szervezésében vettem részt egészen 2020-ig. Ezt követően ismerkedtem meg Böröcz Lászlóval, aki felkért, hogy élesszük újra a Budai Polgári Kört Budai Polgári Közösség néven.

– Mit jelentenek az ön számára a polgári értékek?

– Egyfajta nyitottságot, egymásra való odafigyelést, illetve egy olyan minőséget, amely a hagyományaink éltetésén keresztül közvetít és hív életre értékeket.

– A Budai Polgári Közösség (BPK) vezetőjeként a kerület egyik legjelentősebb civil szervezetét irányíthatta. Mikor kapcsolódott be ebbe a munkába, és milyen eredményeket ért el?

– Az eredetileg 1999-ben alakult szervezetet közösen újítottuk meg Fazekas Csilla alpolgármesterrel és Böröcz Lászlóval, még 2021 nyarán. Én 2022 novemberében vettem át az elnöki tisztséget. Rendszerességre törekedtünk, ezért indítottuk el a szerdai szalon esteket, ahová zömmel kerületi kötődésű, jeles személyiségeket hívtunk meg. Szerettük volna, ha az itt élők is átérzik: nem mindennapi, hogy ilyen példát mutató emberek között élhetünk. Mi mentettük tovább a Márai-esteket, illetve a Vízizenét is, amelyek azelőtt önkormányzati szervezésben folytak. Családi napokat és rengeteg más programot is szerveztünk, amelynek eredményeként mára egy 2500 lelkes közösséget hoztunk létre.

– Mi inspirálta arra, hogy önkormányzati képviselőként is szolgálja az itt élőket?

– Böröcz László kért meg erre a feladatra. Néprajzkutatóként az emberek felé fordulás mindig a szívügyem volt, így ebben a minőségemben is azt szeretném elérni, hogy jobb legyen az I. kerületiek élete. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy az életkörülményeiken is javítsak, akár a köztisztaság, a városkép vagy a közbiztonság terén. Ehhez rengeteg inspirációt ad a Krisztinaváros és a Naphegy gazdag hagyománykészlete, amelyre támaszkodva igyekszem visszavarázsolni ide azt a polgári miliőt, ami fizikai valójában és szellemiségében a múltban gyökerezik, de a jövőbe is mutat.

– Mi a jelentősége annak, hogy épp a kulturális terület kaphatott az ön személyében tanácsnoki képviseletet a testületben, míg a többi hasonló státus megszűnt?

– Nagy megtiszteltetésként élem meg ezt a pozíciót, és tanácsnokként a teljes I. kerületben szeretném segíteni a kulturális ügyek előmozdulását. Ahogy a földet megműveli az ember, és ennek segítségével valami jót, élettel telit teremt, úgy szeretnék én és a városvezetés is hasonló életet lehelni a kerület művelődésébe.

– Mi egy kulturális tanácsnok tulajdonképpeni feladata, illetve milyen tervekkel készül az elkövetkező ciklusra?

– Már most nagyon sokan fordulnak hozzám kérdésekkel és várják a javaslataimat, az önkormányzatban pedig rengeteg munkánk akad. Emiatt sok feladattal a kultúra területén is lendületből kell megbirkóznunk. Így kellett megálmodni és megtervezni például az idei adventi programokat: a Szentháromság téri kézműves vásárt és a megszokott adventi koncerteket. Egyelőre a rendezvényeké a fő hangsúly, de a testvérvárosi kapcsolatok terén is egyeztettem már Fodor Artur alpolgármester úrral, akivel november elején már Pozsonyt is megjártuk egy ott szervezett Márai Nap kapcsán. Az elmúlt önkormányzati ciklus sok szempontból hatalmas űrt, elárvult, kiüresített és megszakított hagyományok sokaságát hagyta maga után – a Könyvünnep és a Beethoven Budán Fesztivál, vagy a Jókai Anna Szalon és a kisebb galériák tevékenységének elsorvasztása kézenfekvő példák –, ezeknek a fonalát is mielőbb fel kell vennünk. A helyi kezdeményezések és gondolatok támogatása felé pedig kiemelt figyelemmel szeretnék fordulni.

– Jövőre lesz Márai Sándor születésének 125. évfordulója, ennek kapcsán milyen programok várhatóak?

– Az egész évet ennek szeretnénk szentelni. Márai, bár Kassán született, élete meghatározó periódusában az I. kerület lakója volt, amely számos művéből is visszaköszön. Szeretnénk egy állandó Márai-kiállítást életre hívni, ami reményeink szerint a jövő év végére készülhet el. A kassai emléklakáshoz hasonló, bensőséges élményt adó kivitelezésben gondolkodunk. Emellett természetesen a Márai-esteket is szeretnénk folytatni, iskolai programokat is tervezünk, de gondolkodunk más, Márai emlékét a tágabb közönség elé vivő rendhagyó megoldásokban is.

– Hogyan lehetne bekapcsolni a kerület vérkeringésé be az olyan, itt működő, állami kulturális intézményeket, mint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), vagy a Magyar Nemzeti Levéltár?

– Nagyon egyszerű a válasz: fel kell venni velük a kapcsolatot. Az OSZK-val már van is élő együttműködésünk, hiszen ők adtak helyszínt a Márai-estjeinknek, miután kinőttük a Budai Polgári Szalont, de sok közös szervezésű programunk is volt. A magyar kultúra napján például külön tartottak számunkra tematikus sétákat. A Levéltárral egyelőre nincs hasonló viszony, de ott is számos lehetőség van az együttműködésre. Fontos feladat lesz, hogy kihasználjuk az ilyen gyűjtemények jelenlétét a kerületben. Ez a kerületi iskolák számára is remek lehetőséget teremthet arra, hogy a tanulók megismerjék ezeket a közgyűjteményeket, otthonosan mozogjanak bennük, megtanulják használni és becsülni őket.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/21. számában; fotók: Kőrösi Tamás)