– Megalakult az új Budavári Önkormányzat, lezajlott a hivatal átadás-átvétele. Ön már az alakuló ülésen jelezte, hogy jogászok bevonásával fogják kivizsgálni, hogyan csoportosíthatott át több mint 70 millió forintot jutalmakra és végkielégítésekre az utolsó napokban az előző vezetés. Dőltek-e ki azóta újabb csontvázak a szekrényből?

– Október 1-jén lezajlott az átadás-átvétel, de kiderült, hogy a papírokon egészen más szerepelt, mint a valóságban, egyáltalán nem olyan a helyzet, mint ahogyan V. Naszályi Márta bemutatta. Miután kifizettük a dolgozók októberi bérét, mindössze 18 millió forint maradt az önkormányzat költségvetési főszám láján. Nagyon hiányzott az a mintegy 70 millió forint, amit a korábbi vezetés az előző ciklus utolsó napjaiban jutalmakra és végkielégítésekre csoportosított át, megkerülve a képviselőket. Az előző jegyző, Czukkerné dr. Pintér Erzsébet alig több mint másfél évig volt itt, mégis 13 havi jutalmat vett fel, mintegy 16 millió forintot az utolsó napokban ítélt meg neki a polgármester. Legalább ilyen felháborító, hogy a gazdasági vezető és a helyettese hat havi jutalommal, egy osztályvezető pedig 12 havi fizetésének megfelelő végkielégítéssel távozhatott, úgy hogy két évet sem dolgoztak a hivatalban. Jogászok bevonásával ki fogjuk vizsgáltatni ezeket az ügyeket. Elvégezzük végre a hivatal teljes körű átvilágítását is, amit több mint egy évig megakadályoztak. Azt is kivizsgáltatjuk, hogyan fordulhatott elő, hogy a távozó jegyző módosíttatta az informatikai szabályzatot és megpróbálta eltüntetni a távozó kollégák hivatalos levelezését.

– Kiemelt téma volt a választási kampányban, hogy áldatlan állapotok uralkodnak a budavári közterületeken: előfordult, hogy hajléktalanok verekedtek össze a Batthyány téren, egy játszótér mellett pedig szeméremsértően viselkedtek fényes nappal, mindenki szeme láttára. Milyen lépéseket terveznek a közrend biztosítása érdekében?

– A kérdést mindenképpen ketté kell választani. Vannak szerencsétlen sorsú emberek, akiknek szociális intézkedésekkel meg kell próbálni segítenünk. Már informálisan egyeztettünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal egy közös programról. A közterület ugyanakkor mindannyiunké, a szabályokat mindenkinek be kell tartania, illetve be kell tartatni. Az elmúlt években folyamatosan romlott a helyzet a közterületeinken. Odáig jutottunk, hogy a Batthyány téren majdnem emberéletet követelt egy verekedés. A rendet a máltaiakkal összefogva a rendőrségnek és a közterület-felügyeletnek kell betartatnia. A közterületeket pedig úgy kell élettel megtölteni, hogy ne csak hajléktalanok életvitelszerű jelenlétére legyenek alkalmasak.

– Hogyan lehet ezt megoldani, ha az I. kerületben jelenleg mindössze tíz közterület-felügyelő dolgozik a terepen? A felügyeletnél ráadásul szervezetlenség, tarthatatlan személyi viszonyok és mérgező munkahelyi légkör volt jellemző, mint arra egy közterület-felügyelő még a választások előtt nyílt levélben hívta fel a képviselők figyelmét.

– Ki is rúgták érte. A kerületi közterület-felügyeletnek egyébként 27 fős a létszáma, megfogjuk vizsgálni a felügyelet vezetőjének a felelősségét, amiért így végezték a munkájukat. Mert míg a polgárokat szigorúan és szorgosan büntetik, a szabálytalan buszokat, taxisokat mintha elfelejtenék szankcionálni. Ennek megoldásaként önkormányzati rendészetet fogunk létre hozni, ebbe fog betagozódni a közterület-felügyelet, a jelenleginél nagyobb mozgástérrel és a terveink szerint szigorúbb fellépéssel.

– Említette a turistabuszokat. Az előző vezetésnek négy és fél év alatt sem sikerült rendeznie a Várba való behajtás kérdését. Mi a terve e téren a kerület új vezetésének?

– A turistabuszokat egész egyszerűen nem fogjuk beengedni sem a Várba, sem a kerületbe. Az önkormányzat egy saját buszos körjáratot fog működtetni, amely majd a turistákat szállítja, a turistabuszoknak pedig csak fel- és leszállópontjai lesznek az I. kerületben. Ennek megfelelően a Dózsa György téri buszparkolót is fel akarjuk számolni. A legtöbb turista egyébként a dunai szállodahajókról érkezik, ezért alternatív terveken és megoldásokon dolgozunk.

– Rendszeres probléma a kerületben, hogy a helyi lakók nehezen tudnak parkolóhelyet találni, különösen a Várban. Hogyan tudnak javítani ezen a helyzeten?

– Az előző vezetés zöld önkormányzatot ígért, ehhez képest több száz parkolási engedélyt adtak ki a ciklus során. A parkolási gondok egy részét az okozza, hogy az úttesten nincsenek jól látható felfestések, pedig már ezekkel lehetne javítani a jelenlegi helykihasználtságon. A Várba való behajtást mindenképpen szigorítani fogjuk, arra is szükség volna, hogy emelkedjenek a díjtételek, de erről a Fővárossal kell egyeztetni. Bővítenénk a kizárólagos lakossági várakozóhelyek számát is, az elmúlt években viszont csak a Logodi utcában indult el egy pilotprogram.

– Mennyiben jelent előnyt a budaváriaknak, hogy a polgármester egyben fővárosi képviselő is?

– Szeretném a kerület javára használni, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagja is vagyok, mert mindig könnyebb, ha az ember ott van, ahol a döntések születnek. Budavárnak sok mindenben együtt kell működnie a Fővárossal, hiszen a kerületi közterületek egy részének a Főváros a tulajdonosa vagy éppen üzemeltetője.

– Nem lehetne tisztább viszonyokat teremteni, ha ezen változtatnának?

– Jogos a kérdés, tárgyalásokat fogunk kezdeményezni a főpolgármesterrel az I. kerületben lévő fővárosi tulajdonú területek átvételéről. A Fő utca egy része is a Főváros tulajdonában van. Mi az út felújításán és egy fasor telepítésén túl arra készülünk, hogy újra Buda igazi főutcájává tegyük Víziváros ütőerét. A helyi vállalkozókkal közösen a Fő utca vonzáskörzetét is rehabilitálnánk, hogy új élettel teljenek meg az üres üzlethelyiségeink is.

– A kerületiek körében lefolytatott konzultációból az is kiderült, hogy a budaváriak azt szeretnék: működjön több kisiparos, szolgáltató a kerületben. Ezt hogyan tudják elősegíteni?

– Ezzel kapcsolatban két szempontot érdemes különválasztani. Fontos, hogy az önkormányzat minél nagyobb bevételre tegyen szert a tulajdonában lévő helyiségek hasznosításából. De nem minden a profit. Működnek például valódi turistacsapdák a kerületben, amelyeket akkor sem szeretnénk itt látni a jövőben, ha a korábbi bérleti díj többszörösét fizetnék is. Nem hagyjuk, hogy a hozzánk érkező vendégek rossz szájízzel távozzanak. A helyi kisiparosok, például órások vagy virágárusok visszatérését és megtartását úgy tudjuk segíteni, ha kedvezményes áron, meghatározott funkciókra vehetnek bérbe helyiséget az önkormányzattól. Később pedig, ha már megfelelő forgalmuk és vevőkörük alakult ki, az önkormányzat számára fizetendő bérleti díj arányosan növekedhetne.

– Az előző ciklus egyik legnagyobb vihart kavaró ügye a Ruszwurm cukrászda körüli, éveken át tartó hercehurca volt. Bírósági végzés is van a helyiségek kiürítéséről. Itt most mi lehet a megoldás?

– Meg kell jegyeznem, hogy a Ruszwurm jogtalanul, bérleti szerződés nélkül használta az önkormányzat üzlethelyiségét és épített teraszt, emiatt 300 millió forinttal tartozik a kerületnek. Emellett nem lehet csak úgy elmenni. A kérdés az, hogy a Ruszwurm mint Budavár nevezetessége hogyan menthető meg? Mivel a névhasználat kizárólagossága nem egyértelmű, ezt a kérdést is jogászok bevonásával vizsgáljuk. A másik hasonló téma a Szentháromság téri szuvenírbolt, a Vári-Punch ügy, akik a jogerős bírósági döntés ellenére sem fizettek bérleti díjat, de az előző baloldali városvezetés semmilyen információt nem volt hajlandó megosztani erről.

– Az I. kerület lélekszáma egyre csökken, miközben Budaváron is vannak airbnb-lakások, amelyek befektetésként és nem otthonként szolgálnak. Hogyan lehet meg akadályozni, hogy elnéptelenedjen az I. kerület?

– Az airbnb ügyében sem történt semmi az előző ciklusban. Megvárjuk, mit lép ez ügyben a kormány, és milyen ráhatása lesz az önkormányzatoknak a rövidtávú lakáskiadásra. Az biztos, hogy az ingatlanok ilyen célú kiadása előbb-utóbb a társasházak, a budavári otthonok elnéptelenedéséhez vezet. Aki ezt megteheti, annak – valljuk be –, jó befektetés, a város idegenforgalmának is jót tesz, de felhajtja a bérleti díjakat, valamint az alkalmi vendégek sok esetben nincsenek tekintettel a többi lakóra, és a helyiek az elköltözést választják.

– Az önkormányzati rendészet felállításán túl milyen átalakításokra készül?

– Az önkormányzat, valamint cégeinek és intézményeinek működése jelenleg nem hatékony. Ahogyan csökkentettük a tanácsnokok, a bizottságok és a bizottsági tagok számát (a korábbi 6 helyett csak 4 bizottság alakult, 46 helyett csak 28 bizottsági hellyel), úgy újra kell strukturálni az önkormányzat feladatait és cégeit. Az a fontos, hogy egy típusú feladatnak egy felelőse legyen, ne legyen körbemutogatás. Ennél is fontosabb, hogy megoldáscentrikus önkormányzat kialakításán dolgozunk, ahol a problémával, az ügyekkel foglalkoznak, és nem azzal, hogy az kinek éppen miért nem a feladata. Ez a digitális önkormányzat valódi koncepciója: a bejövő ügyek nagy részével a lehető leghamarabb foglalkozni kell, el kell kezdeni a probléma megoldását. Akkor leszek elégedett, ha az I. kerület négy év múlva minden magyarországi helyhatóság számára példaként szolgálhat.

SZEMÉLYI VÁLTOZÁS

Új jegyző kezdte meg munkáját a Budavári Önkományzatnál, dr. Sölch Gellértet Böröcz László polgármester mutatta be a Polgármesteri Hivatal munkavállalói előtt október 10-én. Böröcz László elmondta, hogy az elkövetkező öt évben egy jegyzőt szeretne alkalmazni, nem pedig négyet. Mint ismeretes, a 2019-2024 közötti önkormányzati ciklusban négy jegyző váltotta egymást Budaváron.

Dr. Sölch Gellért 1984-ben született, 2011-ben végzett az ELTE jogi karán, 2006-2010 között Újbudán volt önkormányzati képviselő. 2010-2018 között több minisztériumban dolgozott különböző pozíciókban. 2018-2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára volt. 2022-től 2024-ig a Belügy minisztérium helyettes államtitkára, 2024-ben a Sándor-palota koordinációs igazgatója volt.

LELETEK A SZEKRÉNY MÉLYÉN

Kiemelt érdeklődés kíséri a budavári történéseket, hiszen az I. kerület azon kevés fővárosi helyhatóságok egyike, ahol az önkormányzati választáson vissza tudta hódítani a polgármesteri széket a Fidesz. Böröcz László a Budai Polgári Szalon Fő utcai, teltházas előadásán néhány érdekes részletet is megosztott az átadás-átvétellel kapcsolatban.

A Polgármesteri Hivatal bejárása során egy szekrény mélyéről ugyanis előkerült egy becsomagolt esernyő, rajta a felirat: Márai Sándor esernyője. Az új városvezető ezt úgy kommentálta, hogy mint ahogy ezt a tárgyat is méltatlan körülmények között őrizték, az előző vezetés olyannyira hanyagul kezelte az egész kerületet.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/18. számában, szerző: Schmidt Gábor – Kuthi Áron; fotók: Kocsis Attila, Kőrösi Tamás)