2024. 07. 19.
időjárás

Megérkezett a jó idő. Ez pedig egyre többeket csábít az I. kerület két hatalmas közparkjába, a Vérmezőre és a Tabánba is. A napsugarak csábításának engedve mi is bebarangoltuk a két igencsak leharcolt állapotban lévő területet, és próbáltuk megtudni a döntéshozóktól azt, hogy ki milyen jövőt szán a kerületi kikapcsolódás fő színhelyeinek.

A hosszú, szürke hónapok után számunkra is üdítő volt végre a magára találó természet zöldellő fái, bokrai és virágokkal pettyezett rétjei között barangolni. Az üdítő élménybe azonban egyre több üröm vegyült.

A Vérmezőn például egyből régi, bár nem szívesen látott ismerősként köszönthettük a se nem túl esztétikus, se nem túl praktikus, biciklivel és kerekesszékkel pedig alig járható kavicsos gyalogutat, amelyből a zöldfelületekre is bőven jut kavics. Szilárdabb burkolatokat találunk ugyan, mindjárt legalább hat-nyolcfélét is, az aszfalttól a díszburkolaton át a legkülönbözőbb kockakövekig, ám ezek sem lelhetjük túlzott örömünket. Az ötletszerűen egymást váltó sétálófelületeknek egyetlen közös vonásuk van: a borzalmas állapot. Többségük logikátlan, a semmiből a semmi bevezet, vagy túl távol esik a valós közlekedési igényektől, amelyeket kitaposott ösvények jeleznek a fűben. Egyéb „igények” nyomaira is könnyen rábukkanhatunk a graffiti-falként és nyilvános vécéként egyaránt funkcionáló elektromos szekrények és kicsivel sűrűbb bozótosok, útra hajló fák környékén.

Funkció nélküli térelem a Vérmezőn

A járószintből jócskán kiállnak a közműfedelek 

A Tabánban szerencsére ritkábbak a hasonló művészi és testi funkciók kiélésének nyomai, bár a sétálásra alkalmas burkolatok állapota itt is bőven hagy kívánni valót maga után. A töredezett lépcsők és a néhol sufnituninggal egyben tartott korlátok mellett itt inkább a gaztenger szúr szemet. A korlátok mellett embermagas gyomkolóniákba botlunk, az összképen pedig az sem javít, hogy a növényzetben helyenként már „utakat” járt a szél.

A szavak szintjén

Az önkormányzat 2019 óta előszeretettel kommunikált a fővárosi tulajdonban és fenntartásban lévő parkokról, lehetőleg csupa pozitívumot és fejlődést, ám a terepen szerzett tapasztalatok nem mindig igazolják vissza a sikerpropagandát. Ebből a szempontból a Tabán a kevésbé problémás helyszín, ahol a 2020-as fővárosi park-rehabilitációs munkálatok a mai napig éreztetik a hatásukat. Viszont az, hogy a kerületi vezetés még 2024-ben is ezekkel az eredményekkel büszkélkedik a közösségi médiában, az minimum a stagnálás jele. A faültetéseken túl mutató beavatkozásokra ugyanis nem csak a park azon részein lenne szükség, „ahol a papok táncolnak”.

A Vérmező esetében V. Naszályi Márta a mai napig a 2022-es, két koncepciótervet fialó közösségi tervezés eredményei re hivatkozik, amelyekből perpillanat elég keveset érzékelhetnek a park látogatói. Közösségi oldaláról megtudhatjuk, hogy „a megújítás első ütemében megtörtént a kukák, a padok és a Szitakötő játszótér gumiburkolatának cseréje”, amelyek keveset javítanak a leharcolt összképen. „A közösségi tervezés alapján határoztuk meg a Vérmező megújítás második ütemének lépéseit, így a tér középső tengelyét, valamint park ikonikus, de jelenleg legrosszabb fizikai állapotban lévő térrészét újítjuk meg. Itt rendezzük a sétányt, megújítjuk a zöldfelületeket és javítjuk a közvilágítás minőségét is” – írta a polgármester még februárban a Facebookon, ám azt egyelőre nem tudni, hogy mikor valósulnak meg ezek az ígéretek.

Kifogott az idő a lépcsőfokon
Kifogott az idő a lépcsőfokon

Eközben a jobboldali képviselők részéről tavaly szeptemberben vetődött fel az igény arra, hogy a kerület vegye saját tulajdonba a közparkokat, és saját maga végezze azok fenntartását és megújítását. V. Naszályi Márta több testületi ülésen is kije lentette, hogy szerinte ez vállalhatatlan anyagi terheket róna az I. kerületre, és mereven elzárkózott az ötlettől. A parkokkal kapcsolatos kérdéseinket természetesen polgármester asszonynak is elküldtük, ám azokra lapzártánkig nem érkezett válasz.

Budapest, a rossz gazda? 

„Számos panasz érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy a nagy parkok, például a Tabán, a Vérmező, vagy a Gellérthegyi Filozófusok kertje és a Sárkányrét környéke az elmúlt négy és fél év során nagyon elhanyagolttá váltak” – válaszolta Fazekas Csilla önkormányzati képviselő arra, miért akarja önkormányzati tulajdonba venni a parkokat a polgári oldal. Szerinte a Vérmező közösségi tervezése, illetve a Fidesz tavalyi kerületi konzultációja is megmutatta, hogy az I. kerületieket a járdák és utak balesetveszélyessége, a közvilágítás hiányosságai, a padok rossz állapota, a sok szemét és a gazos területek zavarják, de a közbiztonságon is szívesen javítanának. Ezeket a problémákat pedig „szépségtapaszokkal” igyekszik elfedni az önkormányzat.

Fazekas Csilla szerint a parkok fenntartásában és megújításában sincs egyensúly a Főváros és a kerület hozzájárulásában: „A fővárosi Radó Dezső Terv része a Vérmező zöldfelületeinek megújítása, amit gyakorlatilag a kerületi önkormányzat fizet. A budavári költségvetésből 200 milliót költünk rá, míg a fővárosiból 10 milliót szánnak erre. Ennek ellenére nincs világos koncepció a park fenntartható megújításával kapcsolatban. Hiába volt a közösségi tervezés, a főváros képtelen volt a szerződés szerint eljárni, a határidőket betartani.”

Hajléktalan a Vérmezőn.
Hajléktalan a Vérmezőn

Hozzátette: „A 2022-es időközi kampányban 60 millió forintot költöttek el az itt élők zsebéből arra, hogy a legnagyobb hőségben gyepesítettek és ültettek virágot, az új padok és a fedett hulladékgyűjtők elhelyezése pedig fél évet csúszott. A meglévő szemeteseket előbb felújították, majd kis idő múlva kevesebbre cserélték, mint amennyi eredetileg volt, az új padokat pedig sajnos leginkább a hajléktalanok veszik birtokba.” A képviselő szerint a fenntartással kapcsolatos problémák eredője az, hogy a polgármester az I. kerületi közösség helyett, illetve azzal szemben „a Főkert és a Főváros érdekeit képviseli”.

Jelenleg pénzügyileg is nehezen átlátható a park fenntartása. Gyakran előfordul, hogy például a szemétürítést a kerületi intézmények munkatársai végzik az FKF helyett.

„Felháborító, hogy miközben az I. kerületi Önkormányzat számos alkalommal több százmillió forintos plusztámogatást adott a Fővárosnak alapvető feladatainak ellátására, ők pénzhiányra hivatkozva továbbra is botrányos színvonalon végzik el azt” – mondta el Fazekas Csilla, hangsúlyozva, hogy a parkok kerületi tulajdonba vételét V. Naszályi Mártának, a képviselő-testület döntése alapján, 2023-ban kellett volna a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztenie, ám ez azóta sem történt meg.

„Az átvételt követően azonnal elkezdhetnénk a területek magas szintű karbantartását és a teljeskörű fejlesztések előkészítését. Nem ad hoc szépségtapaszokkal, hanem átfogó koncepció mentén újíthatnánk fel a parkokat, figyelembe véve az I. kerületi családok, fiatalok és idősek igényeit” – vázolta a lehetőségeket a képviselő, aki szerint a költségeket kormányzati és uniós zöld infrastruktúrafejlesztési programokból és támogatásokból tudná fedezni az önkormányzat.

Fotók: Tóth Tibor és Tari Tamás

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/5. számában)

 

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2024