Az önkormányzat 2004 óta biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást a kerületben. Korábban csak lakáson belül működő készülékekkel növelték az idősek biztonságérzetét, mára a szolgáltatást kiszélesítették. Farkas László koordinátorral beszélgettünk, aki azt is tisztázta, mi a különbség a helyi jelzőrendszer és a Gondosóra között.
Tíz éve még újnak számított a GSM/GPS-rendszerű jelzőkészülék, amelyet az idősek szerződéskötéskor vehettek át a segítségnyújtás biztosításához. Ma már a GSM/GPS-alapú kommunikációra is lehetőség van, bárhol az ország területén. A diszpécserközpont Óbudán, a Montevideo utcában van, ide futnak be a hívások az ország minden pontjáról, hiszen ugyanazt a készüléket és szolgáltatót választotta a kerület, mint a Gondosóránál. Ha az I. kerületben élő, szerződéssel rendelkező lakos segélyhívása személyes beavatkozást kíván, akkor értesítik a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ ügyeletesét, aki, ha szükséges elindul a lakóhelyre segítséget nyújtani.
„Ha nem az otthonában tartózkodóval történt a baleset, akkor nem mi vagyunk az illetékesek” – ad eligazítást Farkas László kerületi koordinátor. A biztonság ér ze tet erősítő eszközt igényelni kell. Erre a kerületi lakcímkártyával rendelkező, 65. évüket betöltött idősek jelentkezhetnek, a 80 év felettiek ingyen kaphatják. Az igénylés történhet telefonon (06-1/356-6584) vagy személyesen az Attila út 8. szám alatti Gondozási Központban.
Amióta elindult a kormány által koordinált gondos óraprogram, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtási szolgáltatás iránt megcsappant az érdeklődés. Tudni kell azonban, hogy a Gondosóra a jelzőrendszerrel nem azonos. Míg a Gondosóra (amelyet a 80 év felettiek külön igénylés nélkül megkapnak) esetében az elsődleges segítségnyújtó a szerződésben megjelölt hozzátartozó, itt viszont egy szakember, aki zártörés nélkül, az előzetesen leadott kulccsal jut be a lakásba. A szolgáltatás díjfi zetéshez kötött: a 80 év alattiak havi 4650 forintot fi zetnek érte, de ez az ellátott havi jövedelemétől függően lehet kevesebb is. A jelzőkészülék GPS-alapú, ezért a diszpécser azonnal látja az eset helyszínét. A tapasztalatok alapján hetente 3-8 riasztás érkezik, frontátvonulások idején kicsit több. Van, amikor tevőleges segítségnyújtásra van szükség, de olyan is előfordul, hogy elég a telefonos segítség. Ugyanakkor Farkas László hangsúlyozta, hogy nem lelkisegély jellegű beszélgetésekről van ez esetben szó. Az esetek többségét elesések, ágyról lecsúszások jelentik; nagyon ritka, amikor orvosi beavatkozás is indokolt.
Az elmúlt 10 év adatai szerint az összes, több mint 4850 jelzésből mintegy 2350 teszt-, 1150 éles-státuszú jelzés volt. Jelenleg 55 készülék van a kerületi idős felhasználóknál, 80 százalékuk 80 évnél idősebb. Az igénylők a jelzőkészüléket az otthonukban vehetik át, ismerhetik meg a készülék használatának módját és a szerződéskötésre is itt kerül sor. A nagy gomb megnyomásával indul a segélyhívás, majd a diszpécser visszahívja a készüléket. Ha orvosra is szükség van, a mentőautó vonulásakor már áttekinthetik a bajbajutott személy kórelőzményeit, gyógyszerezését, így előre felkészülnek a beavatkozásra. A készüléken a ki-bekapcsoló gomb mellett van egy lekérdező gomb is, amely szóban tájékoztat az akku töltöttségéről. Egy töltés három napi működésre elég.
A szakember megerősítette: valóban problémát okoz a vári területek, többnyire műemléki védettségű lakóépületeinek vastag falazata, ahol a GSM-kapcsolat esetenként szakadozik. Egy szerződéskötés azért hiúsult meg, mert nem volt megfelelő jelerősség az épület földszinti lakásában, a problémát hiába jelezték a GSM-szolgáltatónak. Ha a jelzés befut a diszpécserközpontba, de valamilyen technikai okból nem sikerül az ügyféllel kapcsolatba lépni, minden esetben kivonulnak a helyszínre, mert senki sem maradhat segítség nélkül.
Fotó: Tóth Tibor
