Mintegy 2,9 milliárd forint összegű tartalékot képez idei költségvetésében a Budavári Önkormányzat. Ezen belül körülbelül 1,9 milliárd forintot jelent az úgynevezett céltartalék, amely miatt heves vita zajlott a képviselő-testület február végi ülésén. A Várnegyed annak nézett utána, a politikai vitáktól függetlenül mely beruházások szerepelnek továbbra is a költségvetésben, és azokra mekkora összeget szánnak. Egy biztos, a fejlesztési pénzek immár csak a képviselő-testület beleegyezésével használhatók fel

Heves vitát váltott ki az idei budavári költségvetés elfogadásakor az úgynevezett céltartalék kérdése. V. Naszályi Márta polgármester azzal vádolta a jobboldali többséget, hogy a költségvetési módosító javaslatukkal elvonták a forrásokat, így nem lesz pénz egyebek mellett a gyalogátkelőhelyek kiépítésére, útjavításokra, a forgalomtechnikai fejlesztések – így a kizárólagos lakossági várakozóhelyek – tervezésére. A kerület vezetője szerint „a fideszes forráselvonások miatt” nem újul meg a tabáni és az Ördög-árok tanösvény, nem lesz több és minőségibb zöldfelület a Horváth-kertben vagy a Szirtes úton, nem lesznek új fák a Gyorskocsi utcában, és nem telepítenek új ivókutakat sem. 

A jobboldali képviselők szerint viszont a polgármester hazugságokat állít és félretájékoztatja a kerületieket. Varga Dániel a költségvetés vitájában azt hangsúlyozta, hogy a polgármester által említett beruházásokra továbbra is megvan a fedezet. Azok azért kerültek a büdzsében a céltartalékok közé, hogy a polgármester ne tudja megkerülni a képviselő-testületet a szerződések megkötése előtt. 

Budavár 2024. évi, elfogadott és kihirdetett költségvetése szerint az önkormányzat 2,9 milliárd forint összegű tartalékot képez. A költségvetési rendelet kimondja: a mintegy egymilliárd forint összegű általános tartalék felhasználásáról esetenként egymillió forintos összegig a költségvetésért felelős bizottság dönt. A körülbelül 1,9 milliárdos összegű céltartalék részletezését a büdzsé külön melléklete tartalmazza, és négy kategóriába sorolja az ide tartozó feladatokat.

Az üzemeltetési céltartalékon belül a legnagyobb tételt – 40 millió forintot – a kátyúzási, útjavítási és -karbantartási feladatok jelentik. 

A felhalmozási céltartalékon belül 13 tétel szerepel. A legnagyobb összeg a lakásgazdálkodási feladatokhoz kapcsolódik (több mint 510 millió forint), nagyságrendben ezt követi a Győző utcai lakásépítési koncepció tervezése (421 millió forint). Hozzávetőleg 150 millió forintot terveznek a gyalogos-átkelőhelyek kialakítására, illetve a Schulek lépcső alatti tereplépcső helyreállítására. A kerületi zöldfelületek fejlesztésére 100 millió forintot szánnak. Út- és járdafelújítások kivitelezésére 80 milliót, a kerületi lépcsők felújítására és fejlesztésére 70 milliót terveznek. Negyvenmillió forint szerepel vízivárosi fejlesztési tartalékként, 35 millió forint pedig a Horváth-kert fejlesztésére szolgál. A Reformáció emlékkút átalakítására 20 millió forintot, a közvilágítás fejlesztésének tervezésére pedig 10 millió forintot terveznek a céltartalékon belül. 

A céltartalékon belül találhatók meg az egyenként 1,25 millió forintos képviselői keretek, valamint a 2,5 millió forintos polgármesteri keret. 

Az egyéb céltartalékok között szerepel 65,5 millió forinttal a Környezetvédelmi Alap – itt találhatók meg egyebek mellett a tanösvény-felújítások –, 19,1 millióval az egészségügyi szűrőprogramok, 35 millióval pedig a török kiűzésekor megsemmisült budavári nagy zsinagóga maradványai feltárására vonatkozó projekt. 

A céltartalékban szereplő adott összegek – vagy azok egy részének – felhasználását a képviselők indítványozhatják, a pénz felhasználásáról pedig a képviselő-testület hozhat döntést.