Gyermekvédelem, idősgondozás, kríziskezelés, mentális támogatás vagy éppen lakhatási problémák kezelése – a családsegítés sokkal összetettebb feladat, mint azt a neve sugallja. A Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ nap mint nap a legkülönbözőbb élethelyzetekben nyújt segítséget a kerületieknek. Érczi Zsolt helyettes intézményvezetőt a szolgálat munkájáról és leggyakoribb feladatairól kérdeztük.
A szolgálat látókörébe jellemzően jelzések alapján kerülnek az érintettek, de évről évre egyre többen kérnek maguk is segítséget. A beérkező jelzések mintegy kétharmada gyermekvédelmi ügy, a többi főként egyedül élő időseket érinti. A gyermekekkel kapcsolatos esetek széles skálán mozognak: a tankötelezettség elmulasztásától a súlyos bántalmazásig, sőt, akár szexuális abúzusig terjednek – ad betekintést munkájukba Érczi Zsolt (képünkön), hozzátéve, a személyes megkeresések között gyakori, hogy a szülők gyermekük pszichés problémái miatt kérnek segítséget , míg a gyermek nélkül élő családoknál a konfl iktusok, mentális gondok és anyagi krízisek dominálnak.
A segítő munka alapja minden esetben a helyzetfeltárás: a szakemberek feltérképezik a családi kapcsolatokat, az anyagi helyzetet, a támogató hálót és a kockázati tényezőket, majd elkészítik a beavatkozási tervet. A cél nem az, hogy a családok életét hosszú távon „kézben tartsák”, hanem az, hogy képessé tegyék őket problémáik kezelésére. „Botot adunk a kezükbe, hogy legyen mire támaszkodniuk az úton” – fogalmazott a szakember.
A szolgáltatások között szerepel az ingyenes jogi tanácsadás, az iskolai és óvodai szociális segítés, pszichológiai tanácsadás, mediáció, család- és párterápia, valamint a szociális diagnózis készítése. A szolgálat szükség esetén konkrét ügyintézési segítséget is nyújt, különösen súlyos esetekben – például öngyilkossági kísérletet követően vagy bántalmazásnál – pedig kiemelt szerepet kap az utógondozás. Gyermekbántalmazás vagy családon belüli erőszak esetén – párhuzamosan a segítő munkával – a szolgálat azonnal jelez a rendőrségnek és a gyámhivatalnak, hiszen a hatósági eszközök náluk vannak. Ilyenkor a fókusz a további veszélyhelyzetek megelőzésén túl az érintett gyermek vagy áldozat támogatásán van. Súlyos esetben a gyermek családból történő kiemelését is javasolják.
A krízishelyzetek többsége szociális és anyagi természetű: lakhatási problémák, közüzemi tartozások vagy kilakoltatás veszélye. Ilyenkor gyors beavatkozásra van szükség, amely átmeneti elhelyezést is jelenthet, például családok vagy gyermekek átmeneti otthonába. Különösen fontos így tenni gyermekes családok esetében. A mindennapi munka része a környezettanulmány, a támogatások intézése, valamint az adományok közvetítése. Élelmiszer- és tisztasági csomagok, ruhabörzék segítik a rászorulókat. Közösségi programokat – kézműves foglalkozásokat és nyári táborokat – is szerveznek. A családon belüli erőszak nemcsak fizikai, hanem lelki és anyagi kontroll formájában is megjelenhet – hívta fel a figyelmet Érczi Zsolt. A nyolcfős szakmai csapat gyermek- és felnőtt ügyekkel egyaránt foglalkozik, miközben kiemelt hangsúlyt fektet a szakemberek lelki terhelésének csökkentésére is, esetmegbeszélések és szupervíziók segítségével.
