Csaknem 9 ezer iratfolyóméter irat semmisült meg 1956 novemberében az Országos Levéltárban, sok olyan anyag is a lángok martalékává vált, amelyet még fel sem dolgoztak. Megsemmisült többek között a magyaróvári Habsburg-levéltár jelentős része, és elégett a tűzben a Rákóczi-Aspremont család és a Windischgrätz család sárospataki levéltára. Jelentős kárt szenvedett a Batthyány hercegi család levéltára, és hamuvá váltak ifjabb Andrássy Gyula politikai levelei és naplói.

Az 1923-ban átadott Bécsi kapu téri levéltári palotát mind a második világháború alatt, mind az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején jelentős csapások érték, a különbség annyi, hogy 1945-ben az épület, 1956-ban pedig az iratanyag szenvedett nagyobb károkat. A tüzérségi és bombatalálatok miatt 1945 januárjában a keleti oldalon egy raktár megsemmisült, emellett romba dőlt a nyugati szárny egy része és a kutatóterem is. A torony pedig annyira megrongálódott, hogy már nem lehetett helyreállítani. Kárt szenvedett az iratanyag is, a dokumentumok közül 3100 iratfolyóméternyi semmisült meg.

A végzetes gyújtóbomba

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc eseményei szintén érintették a levéltári palotát, amely november 6-án kapott találatot. Aznap délután az Ostrom utcából a budai Vár felé tartó szovjet egységeket több tucat forradalmár próbálta meg feltartóztatni, a támadók erre gyújtólövedéket, lángszórót, füst gránátot vetettek be a védők ellen. Több visszaemlékezés is megemlíti, hogy a szovjet alakulatokra a Bécsi kapu téri levéltári épületből is tüzet nyitottak, a támadók pedig visszalőttek. A végzetes tüzérségi találatot a Margitszigetről adták le az épületre, a gyújtógránát azonnal tüzet okozott, ami gyorsan továbbterjedt. A szovjetek a nyugati szárny negyedik emeletét találták el a lövedékkel, a tűz innen terjedt lefelé, a harmadik, majd a második emeletre. Erről a két szintről sikerült kisebb mennyiségű iratanyagot kihozni és így megmenteni, az első emeleti raktár levéltári anyagát viszont teljes egészében kipakolták és így megóvták a levéltári dolgozók, a várban lakók és a Műszaki Egyetem vári kollégiuma önkéntes diákjai. A tűz végül csak hat nappal később, november 12-én aludt ki, de a maradványok még hetekig parázslottak.

Pótolhatatlan veszteség

A levéltári dolgozók és az önkéntesek heroikus küzdelme ellenére elképesztő mennyiségű levéltári anyag vált a lángok martalékává, csaknem kilencezer iratfolyóméternyi irat, az őrzött anyag 25 százaléka semmisült meg. Az igazán fájdalmas az volt, hogy sok olyan anyag is elégett, amelyet korábban nem vettek filmre. A nyugati szárny harmadik és negyedik emeletén a kiegyezés utáni kormányzati irategyütteseket tárolták, így minisztériumok és hivatalok teljes 1867 utáni anyaga semmisült meg.

A Magyar Nemzeti Levéltár által kiadott A nemzet levéltára kötet felsorolja a veszteségek egy részét, egyebek mellett azt, hogy hamuvá vált a Bírósági Csoport mintegy 1300 iratfolyóméternyi anyaga, egyebek mellett az 1849–1861. évi abszolutizmuskori és a kiegyezést megelőző időszak gyűjteményei, valamint a Kúria 1869 és 1881 közötti dokumentumai. A tűz nagyon komoly károkat okozott a családi levéltárak anyagaiban is, az ott lévő, pótolhatatlan és rendkívül értékes iratok harmada-negyede lett az enyészeté. Megsemmisült többek között a magyaróvári Habsburg-levéltár jelentős része, az Esterházy-család pápai, a Hunyadi család kéthelyi, a Teleki család gyömrői, a Rákóczi-Aspremont család, az Andrássy család, a Tiszák geszti birtokainak, valamint a Windischgrätz család sárospataki levéltárai. Komoly kárt szenvedett a Batthyány hercegi család levéltára, és odavesztek ifjabb Andrássy Gyula politikai levelei és naplói. Hamuvá vált egyebek mellett a Budapesti Tudományegyetem jogi, orvosi és bölcsészeti kara iratainak nagy része, és komoly károk keletkeztek a Natorp-Macher-Kappel cég, a Millenáris Kiállítás, Nemzeti Színház és az Operaház és sok más intézmény levéltárban őrzött dokumentumaiban is.

Időigényes helyreállítás

Az elmúlt közel hét évtizedben a megsérült iratok csak egy kis részét tudták restaurálni. Ebbe a körbe tartoznak azok az anyagok, amelyek megmaradtak a Habsburg család magyaróvári levéltárából, és jelentős részben rendbe hozták a Khuen-Héder váry (benne Draskovich és Grassalkovich) család levéltárának megmenekült iratait, valamint a Teleki család gyömrői levéltárának megmaradt anyagát is. A Windischgrätz család sárospataki levéltárából 102 dobozból 87 elégett, viszont 15 doboznyi égett, összekeveredett maradék restaurálásra vár.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/18. számában, szerző MNL, fotó MNL, Várdai Ferenc)