A jövő települései Magyarországon című tanulmányában az Egyensúly Intézet fejlettségük alapján idén is sorba állította a budapesti kerületeket. Budavár az egészségügyet és a kultúrát tekintve előkelő helyzetben van. 

2014 óta minden évben kiszámítja az Egyensúly Intézet azt a településindexet, amely alapján képet kaphatunk a 3155 magyar település fejlettségéről. A kerületeket, városokat és falvakat érintő egy-egy index nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatok felhasználásával készült, összesen 53 kiválasztott indikátor alapján határozták meg az egyes települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségének legfontosabb dimenzióit.

Budapest 2014 óta szinte minden meghatározó mutató tekintetében rengeteget fejlődött, a kutatás ezért a fővárost és a kerületeit külön vizsgálta. Az ezer főre jutó bűncselekmények száma jelentősen csökkent, miközben az egy lakosra jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelem a két és félszeresére növekedett. Emellett növekedett az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, az önkormányzati bevételek egy főre jutó összege, valamint az egy főre jutó, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összege is. Drasztikusan csökkent ugyanakkor a lakónépesség (1,74 millióról 1,64 millió főre) mivel jóval többen vándoroltak ki Budapestről, mint ahányan beköltöztek (1000 lakosra 3 kivándorló jut). Romlott az eltartottsági ráta is, azaz a gyermek- és időskorú budapestieknek a 15–64 éves népességhez viszonyított aránya. A szolgáltatások terén is visszalépés történt: a tízezer főre jutó élelmiszerboltok, a nem élelmiszer jellegű üzletek, illetve a vendéglátóhelyek száma is visszaesett.

Belváros az élen

Ilyen fővárosi adottságok között számolta ki az Egyensúly Intézet 2025-ös kerületi településindexét. Ebből az derült ki, hogy a 23 kerület közül a mutatók alapján a legfejlettebb budapesti kerület Belváros-Lipótváros (V. kerület), amelyet Terézváros (VI. kerület) és Budavár (I. kerület) követ a dobogón. A tavalyi évhez képest minimális változás történt a fővárosi kerületek élmezőnyében: az V. kerület megőrizte vezető pozícióját, a VI. kerület ugyanakkor megelőzte a tavaly még második helyen végzett I. kerületet.

Budavár a dobogós helyezés többek között annak köszönheti, hogy ebben a kerületben a legmagasabb a diplomások aránya (51,7 százalék); a második legmagasabb az ezer főre vetített gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (137 gimnazista); és egy főre vetítve a második legmagasabb az önkormányzat összes költségvetési bevétele (468 ezer forint). Mindezek mellett az I. kerületben a legalacsonyabb az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (1004 lakos), vagyis itt a legkevésbé terhelt az alapellátás.

Budavár kultúrában élen jár 

A kerület számai a kultúra területén is kiemelkedők: az utolsó vizsgált évben az első helyen szerepelt a száz lakosra vetített rendszeres művelődési formákban résztvevők (22 fő), az alkotó művelődési közösségek tagjai (13 fő/100 lakos), illetve a múzeumi látogatók (4124 látogató/100 lakos) számában.

Mindez annak fényében, hogy 2014 óta Budapest lakossága, az ott élők kulturális aktivitása, illetve a helyi szolgáltatások (üzletek, vendéglátóhelyek) száma is számottevő mértékben csökkent, különös jelentőséggel bír.

Az I. kerületben ugyanakkor kiugróan magas az inaktívak aránya, 100 aktív korú személyre 58,9, inaktív, azaz 14 év alatti, illetve 65 év feletti jut. Ez abban is megmutatkozik, hogy az itt lakók alig több mint a fele (51,7) fizet személyi jövedelemadót. Ennél kevesebben csak a II. és a XII. kerületben fizetnek ilyen adót.
A kerület turisztikai keresettségének ismeretében fontos adat, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve csökkenés látható. Most 100 lakosra vetítve évi 1659,8, ez 2014-es adathoz viszonyítva 512,5-el kevesebb eltöltött vendégéjszakát jelent Kiugróan magas növekmény a VI. kerületben volt tapasztalható.

Nyitókép: Apor Péter utca, I. kerület.