Annak ellenére, hogy legféltettebb kincsünket, a gyermekünket bízzuk rájuk, sokan nem látunk bele egészen, milyen komoly szakmai munka zajlik a Budavári Egyesített Bölcsődék intézményeiben. A kerület augusztus óta egy negyedik telephellyel is büszkélkedhet, elindult a nevelői munka a Dezső utcai volt villaépületben, a kerület bölcsődei kapacitása így jelentősen emelkedett. Koppány Ivett eddigi intézményvezetőt 2030. október 31-ig erősítette meg pozíciójában az önkormányzat, vele a bölcsődék helyzetéről és a tervekről beszélgettünk.

Augusztus közepén nyílt meg a kerület legújabb bölcsődéje, a Dezső utcai minibölcsi egy százhúsz éves villaépületben. Sikerült azóta belakni? 

A Dezső utcai épületben három mini bölcsőde, a Napraforgó, Gesztenye és Borostyán Mini Bölcsőde működik, és már tavasszal lehetett ide jelentkezni. Jogszabályi előírás szerint egy kisgyermeknevelő és egy bölcsődei dajka dolgozik egy csoportban, amely maximum nyolc fős . De a fenntartó Budavári Önkormányzat jóvoltából és támogatásával minden csoportban két kisgyermeknevelő dolgozik itt. Ez azért is fontos, mert 12 órás a nyitvatartásunk, tehát már reggel hattól várjuk a kicsiket és egészen este hatig lehetnek nálunk. Ugyanakkor nem szerettem volna, hogy a teljes Dezső utcai gárda új pedagógusokkal kezdje meg a munkát, ezért a meglévő három telephelyről – Tigris, Iskola utca, Lovas út – egy-egy kollégát áthelyeztem, mivel ők már ismerik a szakmai programunkat. Az új munkatársak mára már megismerkedtek a környezettel, és belakták az épületet. Tudni kell, hogy minibölcsibe maximum 7 gyerek vehető fel, és ha minden gyerek betöltötte a két éves kort, akkor bővülhet nyolc főre. Ilyen mini bölcsődéből működik három a Dezső utcai intézményben. 

Mik a visszajelzések a szülők részéről? 

Nagyon szeretik. Új, modern, minden tárgyi előírásnak megfelel és jól megközelíthető, kialakítása ideális a korosztály számára. De nem véletlenül választottam az interjúhoz az Iskola utcai bölcsődét, mert ez a telephelyünk is legalább olyan modern és szép, nem mondja meg senki, hogy egy negyven éves épületben vagyunk. Pár éve energetikai korszerűsítés történt, és bővítettük a legfelső szintünket, így már hét csoportban 88 engedélyezett férőhellyel biztosítjuk a szolgáltatást.

Míg a Dezső utcában nagy, itt a telek kicsi, de úgy látom, a lehető leggazdaságosabban ki van használva: kétszintes, elkülönített udvar, amelyeket nyitott, akadálymentes folyosókkal lehet megközelíteni. Az utcáról meg minden nap lehet látni, ahogy a gyerekek fel-le, és körbe-körbe motorkáznak…

A szülők eleinte ezt kérdezik, nem veszélyes-e a lejtő? De ez épp hogy a változatos nagymozgás gyakorlására biztosít lehetőséget! Itt aztán mindent kipróbálhatnak a gyerekek. Például megtanulnak biztonságosan lépcsőzni, közlekedni vagy éppen elesni… Egyébként minden bölcsődénk más és más, az épületeknek más a történetük, adottságuk, helyiségbeosztásuk, és ebből eltérő napirend és csoportlogisztika következik. A Lovas úti egy épületben, a Tigris utcai egy telken van az óvodával, bár teljesen szeparáltan. Ezek régi villaépületek, amelyeket nevelési célra alkalmassá tettek. Az Iskola utcai központunk pedig kifejezetten bölcsődének épült. Ilyen értelemben a Dezső utcai épületet nemcsak a gyerekeknek, hanem a dolgozóknak is be kellett lakniuk, és kialakítani egy ottani adottságokhoz illesztett, és a szakmai módszertani elveknek megfelelő napi- és munkarendet.

A Dezső utcai minibölcsi megnyitásával a kerületi bölcsődei férőhelyek száma 13 százalékkal növekedett. Hogyan alakultak a férőhelyek a kerületben az utóbbi években? 

Mivel a bölcsődei ellátás nem kötelező, nem tudunk azzal kalkulálni, hogy ahány gyerek született a kerületben annyi meg is jelenik a rendszerben. Csak az előző évek tapasztalatai alapján tudunk számolni és előre tervezni. A GYED extra bevezetésével nyilvánvalóan megnövekedett a gyerekszám. Intézményeinkbe a jogszabályi előírások figyelembevétele mellett más kerületekből is érkeznek gyerekek, de természetesen előnyt élveznek az I. kerületi családok. Jogszabály írja elő, hogy az engedélyezett létszámkeret 25 százalékáig lehet kerületen kívüli gyereket felvenni. De a minibölcsőde esetében más szabály az irányadó, itt a gyerekek fele érkezhet más kerületből. A helyi magán fenntartású vagy családi bölcsődék nem jelentenek konkurenciát, inkább fordított a helyzet.

Mi a leggyakoribb kérdés a szülők részéről? 

Az általános társadalmi tudás a bölcsődékről nem túl jelentős. Sokan nem látják, hogy a gondozási munka mellett milyen összetett pedagógiai munka és tudatos nevelés folyik. Sokan kérdezik, hogy milyen foglalkozások vannak nálunk. Erre azt szoktam mondani, hogy külön foglalkozás nincs, viszont reggeltől kora estig foglalkozunk a gyerekekkel és támogatjuk spontán érésüket. Az is zavart okoz néha, hogy nem tiszta mindenki előtt, hogy mit csinál a kisgyermekgondozó, és mit a dajka. Míg az előző a pedagógiai munkáért, a nevelésért, gondozásért, a bölcsődei dajka a higiéniáért felel, és bevonható a felügyeletbe. Gyakori kérdés az is, hogy kell-e beszélnie, vagy járnia a gyereknek, hogy bölcsődébe kerüljön. Ezek közül egyik sem feltétel, a jogszabály csak annyit határoz meg, hogy bölcsődébe felvehető az a húsz hetes és három éves kor közötti gyermek, akinek a szülei aktív kereső tevékenységet folytatnak vagy nappali tagozatos jogviszonyban állnak oktatási intézménnyel. 

Sokan gyerekmegőrzőként használják a bölcsődét, az óvodát. Mennyire fontos a szülő közreműködő szerepe, a személyes kapcsolat? 

Ehhez kell a legtöbb idő, energia és szakmaiság. A napi protokoll, a gyerekek adaptációja viszonylag könnyen kialakul, de a szülőket a szülői szerepükben megtámogatni kulcsfontosságú. Ez nálunk nehezített pálya, mert többnyire csak egy évet vannak velünk a gyerekek… 

Szülői értekezleten az ember jórészt csak anyukákat lát. Jó lenne, ha több apa is eljönne? 

Az a tapasztalatunk, hogy egyre több apuka jön, rendszeresen jönnek beszoktatásra is. Míg a gyerek ide kerül, három alkalommal is találkozunk a szülőkkel: tájékoztató fórumon, a  gyerekfelvételi időszakban a nyílt napokon, illetve év elején az általános szülői értekezleten. A családlátogatás is egy kötelező módszertani feladat, aminek nagyrészt az az értelme, hogy a kisgyermeknevelőt a gyermek először otthon, a megszokott környezetében lássa. A nevelési év során pedig háromszor van szülőcsoportos beszélgetés.

Miért ennyire fontos a szülőkkel való kommunikáció?  

A személyes, együttműködő kapcsolat a szülőkkel, családokkal elengedhetetlen a professzionális nevelés-gondozáshoz. A családi nevelés elsődleges szerepe a bölcsődei munkában meghatározó, melyet minden körülmények között figyelembe veszünk. A kapcsolattartásban több fórumot is használunk a napi találkozásokon, üzenőfalon keresztül az email útján történő tájékoztatásig; de legfontosabb az eredményes bölcsődei ellátáshoz az érintett felek személyes találkozása. Erre mindig lehetőséget biztosítunk, sőt kérjük a szülők együttműködését. Folyamatosan keressük a lehetőségeket arra, hogy a kerületi kisgyermekes családokat elérjük, tájékoztassuk és betekintést adhassunk az intézményben folyó pedagógiai munkába.

Milyen a vonzereje, presztízse kisgyermeknevelői pályának?  

Van egy közös feladatunk, hogy a bölcsődék társadalmi elismertségét itt helyben kell megvalósítanunk. Nagyon kedvező fejlemények zajlottak bölcsődei területen az elmúlt tíz évben, akár a struktúra, a bérek kapcsán. Ez sokat növelt a pálya presztízsén, de a társadalom nem igazán ismerte meg, mi zajlik a falak között. Ezt csak itt helyben tudjuk bemutatni azzal, hogy egészséges, fejlődő, kiegyensúlyozott gyerekek szabadon, nem szorongva játszanak, fejlődnek, kibontakoznak. 

A budavári bölcsődék az eredményes kommunikáció fontosságát hirdető Gordon-módszer referenciaintézményei. Mit jelent ez? 

Nálunk a Gordon-módszerre épül a bölcsőde pedagógiai programja. A módszert dr. Thomas Gordon amerikai klinikai szakpszichológus dolgozta ki, aki azt figyelte meg, hogy a vállalati emberi viszonyok ugyanolyanok, mint a gyerek-szülő viszony. Az egésznek a középpontjában az ítélkezésmentes fogalmazás áll, a gyermekkel kapcsolatos közlésekben törekszünk a címkék kerülésére, csak a viselkedést írjuk le és kommunikáljuk tényszerűen. A módszer nem pszichológia, nem kell hozzá külön képzettség, bárki el tudja sajátítani. Amellett, hogy nálunk minden nevelő és dajka elvégzi a tanfolyamot, jómagam és elődöm, Pusztainé Berényi Katalin műhelyfoglalkozásokat tartunk. Intézményeinkbe rendszeresen érkeznek Gordon-mentorok, hogy segítségükkel tökéletesítsük a módszert. Célunk, hogy nálunk is tanulhassák. Helyettesemmel, Vucskáné Timon Zsófiával egyben trénerek vagyunk, máshol is képzünk szakembereket. 

Hol szeretné látni a budavári egyesített bölcsődéket 5 vagy akár 10 év múlva? 

A következő 5-10 évben az intézményvezetői víziómban az Egyesített Bölcsőde egy olyan intézmény, mely országosan, módszertani szempontból elismert; mintaértékű jógyakorlatokkal rendelkezik. Ezen az úton indultunk el és folyamatosan haladunk kollégáim együttműködő támogatásával. Egy összetartó, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes kollektívát látok magam mellett már most is, akik ugyanolyan elkötelezettek a kerületi családok támogatásában, a gondjainkra bízott gyermekek fejlődésének kibontakoztatásában, mint én.