Februárban már bontják is a volt gellérthegyi munkásőrközpontot, jön az MCC
Nagy érdeklődés mellett került sor a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete (GLÉE) szervezésében a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, Gellért-hegyi kampuszáról tartott lakossági fórumra január 19-én a Búsuló Juhász étteremben. A Munkásőrség egykori, a Somlói út 49–53. szám alatt található központja helyén megvalósuló beruházásról az intézmény képviselői mellett a projekt kivitelezője, illetve az új épület tervezője is beszámolt a gellérthegyi lakóknak.
A közvélemény az új épület mellett
Litkei Máté, az MCC kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a közeljövőben esedékes bontási és építési munkálatokat több éves egyeztetés előzte meg, amelynek során az illetékes hatóságokkal, az I. és XI. kerületi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel kezdeményeztek párbeszédet.
Kiemelte, hogy az intézmény egy 2000 fős közvélemény-kutatás keretében vizsgálta a munkásőrközpont megítélését, ami a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint egyértelműen negatív volt, és hasonló arányban értettek egyet azzal, hogy le kellene bontani azt.
Kiemelte továbbá, hogy a beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredményét 2023 decemberében hirdették ki, a szerződéskötésre pedig 2024 januárjában került sor.
Szilárd alapot!
Kiss Istvánt, a műszaki ellenőrzést végző FŐBER Zrt. vezető építészmérnöke a projekttel kapcsolatos legnagyobb kihívásnak azt a földalatti mesterséges üreget nevezte, amely a telekhatáron túlnyúlva veszélyezteti a Somlói út szerkezeti épségét és az alatta futó közműveket. Ahhoz, hogy elkezdődhessen a munka, ezt úgynevezett tömedékelési eljárással, bányamérnöki felügyelet mellett fel kell tölteni.
Kitért arra is, hogy az építkezés alatt a közlekedés rendje óhatatlanul megváltozik majd, ennek a pontos mikéntjéről folyamatosan egyeztetnek majd a közlekedési hatósággal. Az organizációs műszaki terveket pedig a kivitelezővel és a kerületi önkormányzati műszaki szakemberekkel közösen véglegesítik.
A lehető legkisebb terheléssel
Takács István, a generálkivitelező ZÁÉV Zrt. főmérnöke a konkrét munkálatokkal kapcsolatban elmondta: az említett üreg tömedékelése után a második fázisában törő- és roppantógépek jelennek meg, legelőször pedig a telken található két, kisebb épület eltüntetésével indulnak meg a bontási munkák. Ezt követi a központi épület bontása. Kiemelte, hogy a beton törmeléket minél nagyobb arányban szeretnék helyben felhasználni, ezzel is csökkentve az elszállítandó sitt mennyiségét és a nehézgépjármű-forgalom mértékét. Ezután kerülhet sor az építés előfeltételéül szolgáló geotechnikai fúrásokra és a munkaterület cölöpfallal való elhatárolására. A kivitelező vállalta, hogy hétvégén és éjszaka nem végeznek munkát, megpróbálják minimálisra csökkenteni a szállópor mennyiségét és a zajterhelést, illetve szelektíven gyűjtik a keletkező hulladékot.
Az új épületet és a leendő környezetét a Napur Architect Kft. részéről Ferencz Marcel építész, tervező mutatta be részletesen. A megjelenés során fontos volt „a múlttal folytatott párbeszéd”, ezért az új kampusz kinézete egy, a Gellért-hegyen állt, Mátyás korabeli épületre rímel. Mint fogalmazott, a 11 ezer m2-es, lepusztult épületekkel túlterhelt, illetve egy elhanyagolt sáncterületből álló építési területet „széppé és egészségessé” akarják varázsolni. Ferencz Marcel fő elgondolása az volt, hogy a leendő épület minél kevesebb helyet foglaljon, erre szolgál majd a közösségi kerttel egy szintben lévő agora, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók szabadon járhassanak be egy hektárnyi területet.
Zöldítés nagy mennyiségben
A telken túli részen megújítják és kiszélesítik a járdákat, az útfelületek új burkolatot kapnak, új gyalogátkelőket létesítenek, és új parkolóhelyeket alakítanak ki. A környéken gondoskodnak majd a csapadékvíz megfelelő, jelenleg megoldatlan elvezetéséről is. A sáncterületen helyreállítják a jelenleg elhanyagolt kilátópontot, ami köré pihenőparkot és sétányokat alakítanak ki.
A növényzettel kapcsolatban az építész hangsúlyozta, hogy ugyan a munkálatokhoz 149 fát kell kivágni, ezek helyett 161 előnevelt fát ültetnek majd, a cserjeállomány területe pedig 300 m2-ről 2300 m2-re nő. A bejárható területen napozóterasz, kávézóval kiegészített külső vendéglátótér, rózsakert, díszkút és biciklitároló is várja majd az érkezőket.
Lőrincz Orsolya, az MCC Ingatlan-beruházási Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a bontás heteken belül megkezdődik, és előreláthatólag őszig tart. Ezzel párhuzamosan az építkezésre újabb közbeszerzést kell majd kiírni, az építési munkálatok pedig várhatóan 2026-ra készülnek el, az MCC pedig ténylegesen a 2027/28-as tanévben tudja birtokba venni az épületet.
Aggodalmak azért vannak
A jelenlévő gellérthegyiek közül sokan aggódtak a munkálatokkal járó közlekedési korlátozások, a szállópor és egyéb kellemetlenségek miatt. Többen eleve nem látják szívesen a beruházást, a szomszédos ingatlanok lakói pedig hiányolták az előzetes egyeztetést és a kétoldalú kommunikációt. Csárdi Antal országgyűlési képviselő pedig a nyilvános környezeti hatástanulmányt hiányolta. Kiss István igyekezett megnyugtatni a jelenlévőket, és ígéretet tett arra, hogy az építkezés minél tágabb körzetében elvégzik a környező ingatlanok állapotrögzítését, a tájékoztatásra és a kétoldalú kommunikációra terén tett javaslatokat pedig beépítik a projektbe. Hangsúlyozta, hogy ennek részeként tekintenek a lakossági fórumra is, amelynek mindenképp szeretnének folytatást.
Mi az az MCC?
A Mathias Corvinus Collegium 1996-ban alapított Kárpát-medencei tehetséggondozó intézmény, amely az általános iskola felső tagozatától a felnőtt korig működtet ingyenes tehetséggondozási programokat. Az intézmény 7300 diákot oktat-nevel a Kárpát-medencében.
Az MCC küldetése, hogy olyan, versenyképes tudással rendelkező fiatalokat képezzenek, akik a világ bármely pontján megállják a helyüket szakmailag, viszont mindig Magyarország érdekeit tartják szem előtt.
Fotók: MCC
