A gyógyvizek mára egyértelműen kulcsszerepet kaptak Budapest turizmusában, elsősorban városunk jól ismert fürdőkultúrája révén. Ugyanakkor a helyiek ennek egyéb, kevéssé köztudott előnyeit is élvezhetik. Pozitív hatásuk miatt egyre többen isznak gyógyvizet, ezért mi is ellátogattunk az Erzsébet híd lábához, hogy benézzünk a Rudas Gyógyfürdő ivócsarnokába.

Bár sokan ma is természetes forrásokkal azonosítják a Gellért-hegy lábánál fakadó vizek eredőjét, a Rudas ivó- és fürdővizeit már évtizedek óta mélyfúrású kutak biztosítják. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) tájékoztatása szerint erre a múlt század 1930as és 1970-es éveiben került sor, elsősorban azért, hogy a vízhozamot és a víz minőségét stabilan fenn lehessen tartani.

A Rudas környékének gyógyvizeit már a kelták is ismerték és fogyasztották, a török korban pedig a fürdőkultúra részeként ivókúrára is használták. A modern orvosi célú ivókúrák azonban csak a 20. század elején váltak szervezetté. Az ezekre épülő kezelések azonban már 1924-ben elindultak, ekkor nyílt meg elsőként maga az ivócsarnok a Rudas és az Erzsébet híd közötti területen. A második világháború pusztítása után az Erzsébet híd újjáépítése új városképi helyzetet teremtett, így a jelenleg is működő ivócsarnokot 1965-ben nyitották meg a híd budai felhajtója alatt.

A meglátogatott ivócsarnokban három kifolyó is található: a Hungária-, Attila- és Juventus-források vizéből vihetünk magunkkal. A három különböző gyógyvizet a köznyelv ugyan forrásvízként említi, valójában azonban kutakból származnak. Az Attila II. kútból érkező víz körülbelül 25 métert tesz meg a kifolyókig, míg a Juventus- és a Hungária II.-kutak vize 60-65 méteres zárt vezetéken keresztül jut el az ivócsarnokba. A rendszer különlegessége, hogy a kutak – a régi forrásokhoz hasonlóan – szabad kifolyásúak, vagyis a víz természetes nyomás alatt tör fel, a szivattyúkat csupán a továbbítás segítésére használják.

A BGYH hangsúlyozta: a vízkitermelést mindig az aktuális igényekhez igazítják. Ha nincs fogyasztás vagy fürdőüzemi felhasználás, vízelvonás sem történik. A kutak, a gépészet és a zárt termálvíz-vezetékek folyamatos karbantartást igényelnek, hasonlóan bármely nagyvárosi vízellátó rendszerhez.

Budapest máig egyedülálló hely Európában abból a szempontból, hogy több működő gyógyvizes ivócsarnokkal rendelkezik. A kerületünkben lévő Rudas mellett a Lukács Gyógyfürdőnél és a Széchenyi Gyógyfürdőnél is működik ivócsarnok. Ezek törzsközönségét ma elsősorban az idősebb és középkorú helyiek adják, akik rendszeresen fogyasztják a gyógyvizeket emésztőrendszeri, anyagcsere- vagy mozgásszervi panaszok enyhítésére, míg a turisták és a fi atalabb korosztály inkább különlegességként tekint rájuk. A fürdők területén működő ivókutaknál a fürdővendégek jelentik a legfontosabb felhasználói kört. Aki szeretné kipróbálni forrásvizeink gyógyító erejét, az kedden vagy csütörtökön 10 és 14 óra között látogathatja meg a Rudas ivócsarnokát.