Nemes Nagy Ágnestől Gerevich Aladáron át egészen Benkő Lászlóig számos művész és olimpikon élt itt – s a Horváth-kert is sok mindent élt meg a Budai Színkör lebontásától egészen az Ördög-árok lefedéséig. A kert megújulásának keretében kiállítás nyílt a sokat látott illusztris park történetéről, amelyet a megnyitón Veér Bertalan hegedűművész játéka színesített. A tárlat kurátorával, A Tabán a világ közepe című könyv szerzőjével, Szabó Zoltán Attila íróval beszélgettünk, aki igazi lokálpatrióta, a park a legszűkebb pátriája.

Közösségi tervezés keretében a Budavári Önkormányzat megújítja az idén a Fővárostól a kezelésébe visszakerült Horváth-kertet; ehhez pedig várják a helyiek véleményét is – ahogy arról korábban beszámoltunk. Ennek egyik állomása, hogy kiállítás nyílt a park Tabán mozival szemközti oldalán a terület történetéről. A tárlat kurátora, Szabó Zoltán Attila író, szerkesztő, dokumentumfilm-rendező (képünkön) lapunknak arról beszélt, a helyszínválasztásakor a fő szempont az volt, hogy a kert forgalmas, mégis könnyen megközelíthető részére kerüljön a kiállítás, ahol a járókelőknek, az itt elkerő biciklistáknak, de akár a villamosról kitekintő utasoknak is legyen majd gusztusa átsétálni a parkba, a Chopin-szobor körüli árnyékot adó fák területére.

A Tabán a világ közepe című könyv szerzője igazi lokálpatrióta, a park a legszűkebb pátriája. „Az otthon az a hely, ahol a legjobb emlékek születnek” – idézte Márait a Kölcsey- és Krúdy-díjas kurátor, ezzel jelezve, ő maga is az otthonának tekinti a Horváth-kertet, a Krisztinavárost, a Tabánt. Mint fogalmazott, a Horváth-kert ikonikus közparkja Budapestnek. Egyszerre történelmi emlék és kultúrtörténeti centrum, egyszerre irodalmi bázis, művészeket, diákokat inspiráló közeg. Legendák földje, ahol valaha a Budai Színkör és a Budai Tornacsarnok is működött, ahol írók, sakkfeladványok szerzői, biliárd- és bridzsbajnokok versengtek egymással a Philadelphia kávéház törzsasztalainál, ahol írófejedelmek, sportolók, olimpiai bajnokok, muzsikusok laktak egymás tőszomszédságában. Néhány példa: ide kötődött Ottlik Géza, Németh László, Bogáthy Bogen Erna, Gerevich Aladár, Petrovics Emil, Máté Péter, és Benkő László is.

Személyes szálként Szabó Zoltán Attila a tárlat megnyitóján elmesélte, jó barátságban volt a Horváth-kert mellett lakó Benkő László zenésszel, akivel egy ízben különleges előadást szerveztek a Tabán Moziba, ahol Benkő egyetlen nyári est erejéig mint mozizongorista filmzenéket játszott. Meglepő volt látnia, hogy az előadás előtti próbára megérkező Benkő keze-lába remegett. Ahogy közelgett az előadás, úgy lett egyre feszültebb, idegesebb. Mint az est rendezője, próbálta oldani a krízist, és rákérdezett: „Laci, te aki arénákhoz vagy szokva, aki az Omegával bejártad a világ jelentős fesztiváljait, itt most mitől tartasz?”

Ekkor szelíden megfogta a vállát, s azt mondta: „Zolikám, én itt nőttem fel, itt lakom a mozi mellett. Én itt nem hibázhatok. Ezekkel az emberekkel a nézőtéren holnap talán összefutok a Horváth-kertben. Látom majd a szemüket! Olyat élményt kell adjak, amit nem felejtenek el. Mert én se felejtem el soha, hogy mennyi szépet kaptam a Krisztina körúttól…” Talán fölösleges is megjegyezni: aznap parádésan játszott Benkő László.

Mint Szabó Zoltán Attila lapunknak is elmondta: kurátorként azon volt, hogy a szövegtáblák és Jásdi Juli grafikái, illusztrációi, Bolemant László fotói révén, továbbá a Budavári Közösségi Nonprofit Kft égisze alatt létrejött kis csapattal (Szebeni-Tóth Anettel, Rozgonyi Liával, Weiszer Kármen Olíviával, Kardos István ügyvezetővel közösen) modern felfogásban mutassuk be a kert kultúrtörténetét. „Ez a szabadtéri tárlat egyszerre történelmi lecke, egyszerre színháztörténeti, zenetörténeti »utazás«, egyszerre egy zsebkendőnyi területről szóló kortárs »híradás«. Hiszen kortárs szerzők, mint Bozók Ferenc, Falussy Lilla, Tölgyszéki-Papp Attila gondolatai is olvashatóak a szövegtáblákon.”

A szabadtéri kiállítás megnyitóján Veér Bertalan hegedűművész játszott

– Alattunk az Ördög-árok valaha megfékezhetetlennek tűnő patakja, fölöttünk a büszke Buda vára. Lábunk alatt kelta eraviszkusz tárgyak, leletek, a török hódoltság emlékei, egykori zsidó sírok maradványai, a Budai Tornacsarnok és a Budai Színkör, a Palota- és a Philadelphia kávéház szelleme-szellemisége, Krúdy krisztinavárosi bolyongásainak legendája, Honthy Hanna és Déryné mesevilágának díszlete. Micsoda kettősség, ellentmondásosság, micsoda játékosság, nemde? – összegezte a park nem mindennapi történtét Szabó Zoltán Attila.

A kérdőív a szavazas.budavar.hu oldalon tölthető ki!

(Fotók: Törő Balázs/Várnegyed)