Sok helyi kapaszkodott fel a Gellérthegy tetejére, hogy a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete rendezvényén meghallgassák Böröcz László polgármester és Lánszki Regő országos főépítész tájékoztatóját a Citadella felújításáról és a helyi közlekedés fejlesztési lehetőségeiről.

Az I. kerületi önkormányzat saját üzemeltetésű, döntően elektromos kisbuszfl otta bevezetésével kívánja kezelni a Budai Vár és a Citadella megközelítéséből fakadó forgalmi és környezeti problémákat. Ez ugyan a helyi ügyeket fi gyelemmel kísérők számára eddig is ismert volt, ám a Búsuló Juhász étteremben tartott civil fórumon Böröcz László új részleteket is megosztott.

Tourist menni Citadella
A következő egy-két évben nem számolhatunk a Gellért-hegyi sikló megépülésével – szögezte le a polgármester, ebből következően a fókuszt a buszközlekedésre helyezte. Első lépésként a látványosság felé vezető utakra ki fogják tenni a busznak behajtani tilos, kivéve engedélylyel táblákat. Ettől a nagybuszok forgalmának csökkenését várják. Anagybuszok – még elektromos hajtás esetén is – méretük, súlyuk és zajterhelésük miatt alkalmatlanok a szűk utcákon való közlekedésre. A beszerezni tervezett elektromos minibuszok könnyebbek, csendesebbek, helyi károsanyag-kibocsátásuk nulla. Az önkormányzat Iveco és Mercedes típusú, városi-turisztikai célra alkalmas kisbuszokat vizsgált. 2026 első felében 8 kisbusszal indulna a rendszer, ezt 2027 végére 18-20 darabos elektromos flottává bővítenék. A gyártás korlátjai miatt induláskor az elektromos járművek mellett két Euro 6-os dízel meghajtású kisbusz is forgalomba állna. Az önkormányzat a teljes flottával évente 1,5 millió turistát is tudna elszállítani.

A 8-as hurok
A kisbuszok nem hagyományos menetrend szerint közlekednének: a forgalmat dinamikus informatikai rendszer szabályozná, amely a mindenkori igényekhez igazítja a járatsűrűséget. A koncepció lényege egy „nyolcas hurok”, amely a budai Várat és a Citadellát köti össze. A teljes kör menetideje a forgalomtól függően 42–59 perc lenne. A busz a Hunyadi János úton menne fel, át a Váron, ki a Bécsi kapun, le az Ostrom utcán, majd visszafordulva ugyanezen az útvonalon a Dísz térnél kanyarodna le a Palota útra a Dózsa György tér felé. A Naphegy kis utcáit kikerülve a kisbuszok a Sánc-, Mihály és Szirtes úton jutnának fel a bejáratig. A lefelé haladásnál két változatot vizsgálnak: az egyik szerint a járatok áthaladnának az Erzsébet hídon és Pesten fordulnának vissza, ahol egyébként új felszállópont is kialakítható lenne, majd onnan jönnének vissza a Dózsa György térig. A másik verzió szerint a Gellért térig haladnának, és onnan térnének vissza az Attila úton át a Dózsa György térre.

Az új buszterminál

Átmenetileg továbbra is szükség lesz a meglévő buszparkolókra – a Dózsa György térnél és a Mészáros utcában –, viszont önálló buszterminál építését tervezik, várhatóan a Déli pályaudvar Alkotás utcai oldalán, a Shell kút mögötti, összesen 13 ezer négyzetméteres területen (a térképen rózsaszínnel jelölve), a jövőbeni MÁV fejlesztéseihez kapcsolódva. Itt 30 busz férne el, de a hely átszállópontként is működne: a nagybuszok ott tennék le az utasokat, akik az önkormányzati kisbuszokra szállnának át. Böröcz László szerint a cél egy gazdaságosan működtethető, bevételt termelő rendszer kialakítása, amely már középtávon kiszoríthatja a nagy turistabuszokat a budai Várból és a Citadella környékéről.