A közösségi kertekről és a családi házak zöldfelületeit megújító pályázatokról szólt az Egy az egyben beszélgetéssorozat február 13-ai állomása. A résztvevők V. Naszályi Márta polgármesteren kívül Kovács Orsolyától, az I. kerület zöldfelületi referensétől, illetve Dobó Istvántól, a BUJSZ ügyvezetőjétől kaphattak érdemi információkat a Várnegyed Galériában.

Zöldülj, I. kerület!

„Az I. kerületben fővárosi összehasonlításban is sok park található, az egy főre jutó közhasználatú zöldfelület meghaladja a 20 négyzetmétert”

– fogalmazott bevezetőjében V. Naszályi Márta, hozzátéve:

„Mi arra törekszünk, hogy javítsuk a meglévő zöldfelületek minőségét. De legalább ilyen fontos, hogy a társasházakat segítsük a zöldítésben, erre találtuk ki a kertszépítési és zöldhomlokzat pályázatot.”

Ennek a lényege, hogy az önkormányzat fele-fele arányban vállalja az adott kert megújításának, vagy a tűzfalak zöldfallá alakításának költségeit.

A közösségi kertek kapcsán rámutatott, hogy a három éve futó program célja az üresen álló önkormányzati telkeken olyan, közösségépítő helyeket hozhassanak létre, ahol a városlakók is megtapasztalhatják a kertészkedés örömeit. A polgármester emlékeztetett: eddig egy ilyen kertet hoztak létre a Kuny Domokos utca 6. szám alatt, amelyet tavaly már egész évben a magaságyásokra szerződött lakók gondoztak.

A polgármester örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kerületben élők nyitottak a koncepcióra és van igényük a közösségi kert nyújtotta lehetőségekre.

Hosszútávú fejlesztések kulcsa

Kovács Orsolya elmondta, hogy idén is az eddigi feltételekkel lehet majd pályázni a tavasszal – márciusban és áprilisban – elérhetővé váló támogatásokra. Ezekről részletesebben ITT lehet tájékozódni.

Külön hangsúlyozta, hogy a zöldhomlokzatok kialakítására szintén egy pályázaton belül lehet jelentkezni, illetve a munkálatokkal kertészt is meg lehet bízni a pályázat keretei között. A társasházak emellett többek között igényelhetnek komposztálót, esővízgyűjtőt, madáritatót és -odút, gyíkvárat, illetve rovarhotelt, virágládákat és tartószerkezeteket is.

Kiemelte: egy társasház legfeljebb 1,3 millió forintnyi kerületi támogatásra pályázhat, de nem kötelező kihasználni ezt a lehetőséget. A minimális értékhatár, amire pályázatot lehet benyújtani, 30 ezer forint.

A zöldfelületi referens kifejtette, hogy további zöldítési célú támogatási formák is léteznek, amelyekre jelentkezhetnek a társasházak: komposztálóra például külön is lehet pályázni; a vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni permetezéshez is nyújt támogatást az önkormányzat, illetve a magánterületen álló idős fák vizsgálatát és ápolást is támogatják.

V. Naszályi Márta a támogatási formákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az önkormányzat célja, hogy a hosszú távú kert-rehabilitációban segítse a társasházakat, így nem az a cél, hogy minden gondod egyszerre oldjanak meg, illetve minden fejlesztést egyszerre hajtsanak végre.

Instant méhlegelők

Kovács Orsolya arról is beszélt, hogy az önkormányzat szakemberei olyan, a budavári környezetre jellemző vadvirág-magkeveréket állítottak össze, amelynek segítségével a társasházak zöldfelületein is kialakíthatók lennének úgynevezett méhlegelőként funkcionáló területek. A zöldterületi referens elárulta, hogy a virágmagcsomagokat ingyen osztaná az önkormányzat, a keverékek pedig napfény- és árnyéktűrő változatban készülnének el.

A polgármester a sokat kritizált közterületi méhlegelők kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kerületben gyakori, nehezen megközelíthető lejtős közterületeket nehéz kaszálni, gondozni, „nem lesz olyan szép a végeredmény, viszont, ha ilyen magkeverékkel bevetjük, virágos réteket kapunk, amik minimális gondozást és öntözést, tehát kis ráfordítást igényelnek”. Szerinte az ilyen területek nem toklászosodnak el.

Szabad kertészkedés, keretek között

Dobó István elárulta: a közösségi kertekkel kapcsolatban nagy az érdeklődés, de a megpályázható helyek száma korlátozott.

Hangsúlyozta, hogy a reménybeli kertészeket profi szakmai háttér és infrastruktúra várja, számos eszköz és szakértő segítség is adott ahhoz, hogy a legtöbbet ki tudják hozni a felkínált lehetőségekből.

Célként jelölte meg, hogy a Kuny Domokos utcai helyszín után a következő kert a kerület másik felében létesüljön, hogy az ott élők is lehetőséget kapjanak a növényekkel való foglalatoskodásra. Ugyanakkor elmondása szerint nehéz ideális helyszínt találni, mert az önkormányzati foghíjtelkek jellemzően tele vannak sittel, ami megnehezíti például az esővízgyűjtők, vagy a komposztálók kialakítását, illetve a magaságyásokon kívüli növények kihelyezését. Hangsúlyozta: szeretnék, ha a közösségi kerteknek valóban kert jellegük lenne, és nem letérköveznék azokat, ahogyan más kerületekben látni erre példát.

A BUJSZ vezetője kitért arra is, hogy a területet ők tartják karban, de a növények ápolása teljes mértékben a közösség dolga. Hogy mindenki kellőképpen komolyan vegye a vállalását, vannak szabályok, amelyeket be kell tartani, például a szakszerű komposztálás kapcsán. Ezt szolgálja a jelképes, évi 14400 forintos ágyáshasználati díj is, illetve az, hogy a kert zárt terület, ahová csak az mehet be, akinek kulcsa van hozzá.

Dobó István azt is elmondta, hogy a kert egyéves működését hamarosan egy szezonnyitó nyílt nappal ünneplik meg, amikor a kerületben élők betekinthetnek az ottani munka rejtelmeibe.