November 10-én Molnár Gábor, a Víziváros önkormányzati képviselője részt vett az I. kerület brit testvérvárosában rendezett emlékezés napi ceremónián. A látogatás egyben a Budavár és a dél-angliai, Temze-parti Marlow közötti viszony felelevenítését is szolgálta.

Nagy-Britanniában hivatalosan november 11-én emlékeznek az első világháború lezárására, illetve valamennyi, az Egyesült Királyság részvételével zajlott fegyveres konfliktus hősi halottaira. A rendezvényt Marlow önkormányzata és az Egyesült Királyság legjelentősebb veteránegyesülete, a Királyi Brit Légió szervezte.

A városi hadiemlékműnél kétperces néma csendet követően elsőként Howe grófnője, Elizabeth Georgiana Curzon, III. Károly király Buckinghamshire megyei főispánja helyezett el koszorút. Őt követte Marlow polgármestere, David Brown, majd Molnár Gábor, végül Jean-Yves Perrot, Marlow francia testvérvárosa, Marlyle-Roi polgármestere. Londoni Nagykövetsége résztvevői ezt követően díszmenetben vonultak végig a város főutcáján. Budavár és Marlow között William Tierney Clark brit mérnök, a Lánchíd tervezőjének személye, illetve maga a Lánchíd az eredeti kapcsolódási pont. A kisvárosban a budapesti Lánchíd kisebb, egyszerűbb változata látható a Temze felett, tervezője ugyanúgy Clark volt.

PIPACS A KABÁT HAJTÓKÁJÁN

Az emlékezés legismertebb jelképe a pipacs, amelyet ilyenkor mindenki a ruháján visel. A pipacs-viselés John McCrae kanadai hadiorvos alezredes 1915-ben írott In Flanders Fields című verséből eredeztethető.

A versben említett pipacsok indították el Anna Guérin francia hölgyben a gondolatot, hogy a pipacs legyen az emlékezés napjának szimbóluma. A Királyi Brit Légió Guérin asszony javaslatára döntött úgy 1921-ben, hogy a pipacs legyen minden évben az emlékezés napjának szimbóluma.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/21. számában)