A demencia magyarul szellemi hanyatlást jelent, aminek sok oka lehet, melyek közül a leggyakoribb az Alzheimer-kór. Ez a betegség amennyire gyakori, szerencsére annyira lassan halad előre, évtizedekig tarthat, míg súlyossá válik, és sokat lehet tenni a megelőzés érdekében is. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus beszélt a témáról.

A DEMENCIA ELLEN SOKAT TEHETÜNK

Az Alzheimer mellett a demencia egyik leggyakoribb oka a vérkeringési eredetű idegsejt pusztulás. A vérkeringési zavarok leggyakoribb formája a mikrovaszkuláris károsodás – ez a kifejezés szokott szerepelni az MR leleteken is. Ezek a kis mértékű károsodások már 30-40 éves kortól szaporodni szoktak, és általában egy más ok miatt elvégzett MR vizsgálat során derülnek ki. Az agyi károsodások legfőbb hajlamosító tényezője a magas vérnyomás, tehát ha valaki a szellemi hanyatlását akarja megelőzni, elsősorban figyeljen a vérnyomására. Ezen felül érdemes kontroll alatt tartani a cukorháztartást, ugyanis a cukorbetegség hajlamosít a kiserek betegségére mindenütt a szervezetben, így az agyban is. További jelentős szempont a dementálódás folyamatában az érzékszervek állapota. Nagyon fontos, hogy a látás, a hallás jól működjön, már csak a szellemi frissesség megőrzése miatt is. Közismert, hogy a nagyothalló emberek hajlamosak visszahúzódni a szellemi kihívásoktól és a beszűkült életvitel nem tesz jót a szellemi épségnek. Ugyanez vonatkozik a látásra, a megfelelő korrekciók, az esetleges szürkehályog műtét, stb. mind hozzájárulnak az agyunk működéséhez.

MILYEN VIZSGÁLATOKRA LEHET SZÜKSÉG?

A demencia kivizsgálásához a neurológiai vizsgálaton túl hozzátartozik a laborvizsgálat – nem csak a vércukorszint, hanem a pajzsmirigy működés ellenőrzése miatt is. A súlyosan alulműködő pajzsmirigy ugyanis rontja az agyi anyagcserét. Ugyanígy a súlyos vérszegénység sem tesz jót az agyműködésnek, hiszen a vörösvértestek nem tudnak elég oxigént szállítani az agykéreghez. Az agyi elektromos vizsgálat pedig azért fontos része a diagnosztizálásnak, mert van egy ritka, de gyorsan romló formája az idegsejtelhalásnak, a Jacob-Creutzfeld kór, ami a kergemarhakór idején vált ismertté. Ez azon kevés betegségek egyike, amit kizárólag EEG-ből meg lehet állapítani. „Sokszor látunk olyan EEG eltérést is, ami epilepsziás jellegű, de anélkül, hogy valakinek ún. nagyrohama lenne. Ilyenkor a páciens úgy érzi, mintha csak kihagyna egy pillanatra az agya. Ez az állapot is jól befolyásolható gyógyszerekkel – mondja a szakorvos. – A továbbiakban hasznos lehet a neuropszichológiai vizsgálat, amely az agy részfunkcióit méri fel, amelyek nem biztos, hogy egyformán károsodottak. A sérült funkciók pedig gyakorlással fejleszthetők, a szakember által előírt gyakorlatok segítenek a funkciójavításban.

MILYEN TÜNETTEL ÉRDEMES ORVOSHOZ FORDULNI?

Jellemzően a hatvanas életévekben mutatkoznak az első, enyhe tünetek, amelyek nem feltétlenül arra vonatkoznak, hogy elfelejtünk néhány nevet, nem jut eszünkbe egy adat, kifejezés. Akkor mégis mi számít már gyanús tünetnek? – Ameddig az adott személy csak saját maga érzi úgy, hogy „dementálódik”, addig nincs nagy probléma, amikor már a környezet is észreveszi, akkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni – hangsúlyozza dr. Prinz Géza. – A szellemi hanyatlás kivizsgálásának azért van értelme, mert vannak olyan formák, amelyek gyógyszeresen befolyásolhatók. Az Alzheimer enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely ugyan nem gyógyít, de lassítja a folyamatot, és ezzel értékes, jó minőségű életéveket lehet nyerni.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/19 számában, fotó Pixabay)