Bár az állam egyelőre hiába árulja a Gyorskocsi utca 5-7. szám alatti nyolc szintes, hat emeletes, csaknem ötszáz négyzetméter alapterületű irodaházat, arra egyelőre nem akadt jelentkező, pedig az épület hasznosításában a lapunk által megkérdezett építészek szerint lenne fantázia.

Az 1979-ben átadott irodaházat eredetileg az Országos Műszaki Könyvtár szolgáltatóházának szánták, 2007 óta áll üresen. Előbb a Műegyetem próbálta eladni, jelenleg pedig az állami vagyonkezelő szeretné értékesíteni legalább 1,3 milliárd forintért, egyelőre sikertelenül.

„MÉG NEM BIZTOS, HOGY LÁTJUK A SZÉPSÉGÉT”

Az épületet még a jelenlegi formájában is lehetne hasznosítani, és azt sem lehet egyértelműen kimondani, hogy értéktelen, hiszen az építése „túl közel van az időben, nem biztos, hogy látjuk rajta a szépségét” – nyilatkozta a Várnegyednek Antal Máté építész, a Nautes építészműterem partnere. Mint mondta, a mai trendek szerint a bontás, a meglévő anyagok pazarlása már szinte tiltólistán van. „Londonban tervpályázatok dőlnek el azon, hogy mennyit tartanak meg a régi épületből, Hollandiában pedig akár darabonként is eladják a korábbi épületelemeket.” Felmerülhetne hasznosításként az épületben szociális lakások vagy fiataloknak szóló inkubátorház kialakítása.

A FIATAL ÉPÍTÉSZEK ODAVANNAK ÉRTE

Bár laikus szemmel a Gyorskocsi utcai szellemház nem tűnik egyedülállóan értékesnek vagy szépnek, a fiatal építészgeneráció körében kezd egyfajta kultusz státusza kialakulni, hiszen Csomay Zsófi a tervező első munkája volt. A ház kétarcúságát mutatja, hogy a hagyományos ablakos homlokzat mellett a másik oldala nagyon izgalmas az üveglamellákkal és az egyedi öntvényekkel. „Ezen értékei miatt messze kiemelkedik az átlagból a Gyorskocsi utcai épület.” Bár az irodaházhoz mindössze két férőhelyes parkoló tartozik, Antal Máté szerint ez sem jelent mindenképpen problémát, ha nem tisztán piaci alapon történik a hasznosítás, hiszen tömegközlekedés szempontjából a város egyik legjobb pontján található.

SOK AKADÁLY MERÜLHET FEL

Két nagy trend csap össze minden ilyen helyzetű ingatlannal kapcsolatban, az egyik a megtartás és funkcióváltás, a másik a lebontás és új épület felhúzása mellett áll ki – mondta meg keresésünkre Földes László építész. Mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek. Egyrészt a városi szövetben vagy annak pere mén létező, rendszerint régebbi korok szabványai szerint épült házak, épületek felújítása, funkcióváltása sok akadályba ütközhet, így sok befektetést igényel, és nem éri meg senkinek. Viszont az ilyen betonházak szintjei, mint a Csalogány utcai is, még jellemzően kisebb belmagassággal épültek, így a mai gépészet és a kiemelt szempontként szereplő rétegelt, lépés hanggátló padlózat beépítése sokszor lehetetlen, mert nyomasztóan alacsony belmagasságot eredményez.

TÖBB SZÁZ TONNA VASBETONHULLADÉK

A funkcióváltás és az új élettel való megtöltés mellett szóló érv viszont, hogy a bontás rengeteg energiát és szennyezést jelent, de nem feltétlenül a szálló por kellemetlenségei miatt, hanem azért, mert így több száz tonna vasbetonhulladék keletkezik, szinte zéró újrahasznosítási lehetőséggel. „Bár lehet, hogy egy ilyen ingatlan évtizedekig üresen áll, de az I. kerületi lokációja miatt nem lehet elvetni első körben a hasznosítás lehetőségét” – összegezte a Földes Architects Építésziroda vezetője.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/21. számában)