Egy laikus nem feltétlenül tudja megmondani, hogy a bőrén érzékelt foltok, kiütések vajon napallergia, polimorf fénykiütés vagy melegkiütés tünetei, éppen ezért bizonyos esetekben fontos az orvosi diagnózis. Hiszen az egyes bőrtünetek más-más kezelést igényelhetnek. Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus abban segít, hogy be tudjuk azonosítani, mikor érdemes orvoshoz fordulnunk.

A melegkiütés (miliaria) viszonylag gyakori bőrtünet csecsemőknél, kisgyerekeknél ugyanis az ő hőszabályozásuk nem olyan fejlett, mint a felnőtteké, és ezért a hőség hatására eltömődhetnek a verejtékmirigyeik. A meleg, nedves környezetben pedig könnyen elszaporodnak a baktériumok, amelyek látható tüneteket okoznak: piros foltokat, hólyagokat. Éppen ezért meleg időben kifejezetten fontos a gyerekeknél is a szellős, könnyű öltözék és lehetőség szerint a pelenka nélküli „szellőztetés”. A melegkiütés felnőttkorban is kialakulhat, ugyanis a meleg hatását fokozzák a túl szoros, nem szellőző ruhák, amelyek alatt megreked az izzadtság. A melegkiütések gyulladásos formája többnyire viszkető, duzzadt, vörös pattanás formában jelenik meg. A nem gyulladásos típus főként a háton, a vállon, a mellkason, a hónaljban alakul ki, és egy folyadékkal töltött hólyag formában jelentkezik. Többnyire csoportokban jelennek meg a hólyagocskák, amelyek nem viszketnek, nem pirosak, és ha kifakadnak, ha elvakarjuk őket, vízszerű folyadék távozik belőlük. Jellemzően gyorsan elmúlnak, különösen, ha szabadon hagyjuk a testfelületet. Ezért melegkiütésnél legfontosabb teendő a szellőztetés.

HONNAN ISMERHETŐ FEL AZ ALLERGIA, A FÉNYÉRZÉKENYSÉG?

Akkor beszélhetünk fényérzékenységről, ha valaki a normálistól eltérően reagál a fényhatásra. Ha csalánkiütés alakul ki, akkor valódi allergiáról van szó, ami nem gyakori jelenség. Onnan lehet felismerni, hogy kellemetlen égető, viszkető érzés mellett összefolyó kiütések fedezhetők fel a bőrön a fénynek való kitettség után – a fénnyel leginkább érintkező területeken. Néhány anyag felerősítheti a bőr fényérzékenységét, csúnya, hólyagos bőrgyulladást okozhat, amely után sokszor marad vissza barna folt. Fényérzékenységet kiváltó anyagot tartalmaz például a petrezselyem, kömény, ánizs, pasztinák, citrusfélék, sárgarépa, a krizantém, napraforgó, őszirózsa. Veszélyes ilyen szempontból a bergamottolaj is, amely bizonyos parfümökben és akár napolajban is található. Napsütéses időszakban ne fújjuk a bőrünkre a parfümöt! Fényérzékenyeknek érdemes a nyári kertészkedéssel is óvatosnak lenni, a napon végzett munka után 24 órán belül alakulhatnak ki a hólyagos, fájdalmas, gyakran a növény körvonalát mutató nyomok. Gyógyszerek is okozhatnak ilyen problémát, ezért mindig el kell olvasni az adott szerek leírásában a mellékhatásokról szóló részt is.

MIKOR KELL FELKERESNI A BŐRGYÓGYÁSZT?

Ha nem múlik el magától a melegkiütés, az orvos rázókeveréket rendelhet el, ami enyhíti a viszketést, égő érzést. Ritkábban, de előfordulhat, hogy helyi antibiotikumos kenőcsre van szükség, ha úgy látszik, hogy az érintett bőrfelületen elszaporodtak a baktériumok. A kivizsgáláson az is kiderülhet, hogy valójában napallergiáról van szó, amelyet szintén ajánlatos lehet gyulladáscsökkentő, hűsítő készítménnyel kezelni, súlyosabb esetben antihisztamin tartalmú gyógyszer szedése mellett. A tünetek elmulasztásában a helyi szteroid kezelés is sokat segít. Terápiájában megoldás lehet a speciális megelőző fénykezelés, vagyis az érzékenységhez való „hozzászokás” még nyár előtt. Természetesen a fényvédelem, és a karokat, lábakat, fejet fedő ruházat megelőzésként és kiegészítésképpen is elengedhetetlen.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/12 számában, fotó Pixabay)