Sokak életét megkeseríti a nyugtalan láb szindróma, amely éjszaka okoz furcsa, rendkívül zavaró tüneteket. Bizsergés, viszketés, égő érzés? A probléma szerteágazó panaszokat okozhat.

Habár a bizsergő láb rizikófaktorai ismertek, bizonyos esetekben nem pontosan meghatározható a kiváltó oka. Dr. Vida Zsuzsanna, a Jó Alvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa beszélt arról, mit lehet tenni az pihentető alvás visszaállításáért.

ÉG, ZSIBBAD, MINTHA ÁRAMMAL ÉRINTKEZNE?

A nyugtalan láb szindróma egy viszonylag sokakat érintő probléma, amely gyakorlatilag akár teljesen ellehetetleníti a pihentető alvást. A lábban jelentkező, nehezen körülírható érzetek ugyanis csak akkor enyhülnek, ha a beteg mozog, nyújtózkodik, járkál – a mozgatásra enyhülő tünetek önmagukban diagnosztikus értékűek-, vagyis semmiképp sem alszik.

MILYEN FURCSA TÜNETEKET TAPASZTALHAT AZ ÉRINTETT?

• A lefekvéskor jelentkező kellemetlen, esetleg fájdalmas érzete, amelyek legtöbbször lefekvéskor vagy hosszabb ülések kezdetekor (akár a tévé előtt) jelentkeznek.
• Éjjelente romló állapot, erősödő tünetek. Sokszor az teszi lehetetlenné az elalvást vagy átalvást, hogy a különböző érzetek az esti, éjszakai órákban erősebben jelentkeznek.
• A nyugtalan láb szindrómához gyakran kapcsolódik az éjjeli lábrángás vagy akaratlan rugdosás.
• Általában mindkét lábon jelentkeznek az érzések, amelyek nagyon sokféle formát ölthetnek. Lehet ez húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló érzés, fájdalmas, bőr alatt jelentkező megfoghatatlan érzet, vagy akár „hangya-mászkálás”. A szomnológus szerint sokan azért sem mennek el kivizsgálásra, mert olyan leírhatatlannak érzik a problémát, hogy nem gondolják elérhetőnek a segítséget.

A NAPPALI TÜNETEK IS RONTJÁK AZ ÉLETMINŐSÉGET

A nyugtalan láb szindróma nyilvánvalóan azzal jár, hogy a beteg nem tud eleget és kielégítően aludni. Emiatt károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar. Mindezek következtében a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése figyelhető meg. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni.

A KEZELÉS A DIAGNÓZIS FÜGGVÉNYE

– A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár szükség lehet alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk monitorozni. Ha kiderül, hogy egy alapbetegség (például veseelégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, gerincvelőt érintő betegségek) okozza a tüneteket, tehát másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás ebben az esetben is hozzájárulhat az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához – hangsúlyozz Vida doktornő. – Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/8 számában, fotó Pixabay)