A migrén orvosi kezelése mellett az érintettek is sokat tehetnek a rohamok gyakoriságának és erősségének csökkentésért, ha megfogadják dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa tanácsait. Több életmódbeli változtatással is befolyásolhatjuk a migrént.

Alvás

A migrénes betegek megfigyelhetnek egy ördögi kört: a migrénes rohamok megnehezítik az alvást, miközben az alváshiány és az alvászavar több rohamot eredményezhet. Éppen ezért nagyon fontos egy alváshigiénés rutin kialakítása, aminek az a célja, hogy optimális körülmények közt mindig nagyjából hasonló időben feküdjünk le, hogy 7-8 órát tölthessünk jó minőségű alvással. Ehhez fontos, hogy megfelelő minőségű legyen a matrac, a párna, ne legyen túl meleg a szobában, lehetőleg sötét és csend uralkodjon és amennyire lehet, az elektromos eszközöket is iktassuk ki. Akinek komolyabb vagy tartós alvás zavara van, forduljon szomnológushoz a biztos diagnózisért és kezelésért.

Mozgás

Előfordulhat, hogy éppen a komolyabb fizikai aktivitás váltja ki a fejfájást (bár ez csak ritkán migrén), a kutatások szerint a rendszeres mozgás csökkenti a migrén gyakoriságát, erősségét és időtartamát is. Ennek egyik oka, hogy mozgás közben béta-endorfinok termelődnek, amelyek természetes módon csökkentik a fájdalmat és a stresszt, valamint szerotonin is képződik, amit boldogsághormon néven ismernek. Éppen ezért heti 3-5 alkalommal legalább 30-50 percnyi közepes intenzitású aerob mozgás ajánlott, de ettől nem kell megijedni. Aki sosem mozgott korábban, annak kezdetben elég napi 15 percnyi tempós séta, majd lassan érdemes emelni a terhelés szintjét – például mozgásterapeuta iránymutatásával.

Táplálkozás

Fontos, hogy fix érkezéseket iktassunk be a nap folyamán, és ne jussunk el a szomjazásig. Nagy divat manapság az időszakos böjtölés, de a megfigyelések szerint az éhezés kiválthat migrénes rohamot, így az érintetteknek maguknak kell kitapasztalniuk, van-e kapcsolat e két dolog között. A legoptimálisabbnak a napi 5-6 kisebb étkezés tűnik, ami egyensúlyban tartja a vércukorszintet, és nem engedi, hogy annak leesése fejfájást okozzon. Ugyancsak megfigyelhető, hogy bizonyos élelmiszerek a migrén előidézőjének számítanak. Leggyakrabban ilyenek a hisztaminban gazdag ételek, mint a csokoládé, a vörösbor, a paradicsom, az érlelt sajtok, de ilyenek lehetnek a magas glutamát tartalmú ételek is, mint például a kínai fogások. Az ivásra ugyancsak koncentrálni kell, a sokat emlegetett napi legalább 8 pohár vizet el kell fogyasztani. A migréneseknek sokszor elektrolit utánpótlásra is szükségük van (főként, ha hánytak), erre szolgálhatnak az izotóniás sportitalok.

Stresszkezelés

Mivel a stresszt nem tudjuk elkerülni, viszont tudjuk róla, hogy önálló kiváltó oka a migrénnek, érdemes személyre szabottan elfogadható módszert találni annak kezelésére. Nagyon jó hatású a meditáció, a relaxáció, és sokat segíthetnek a légzési technikák is.

Fejfájás napló

A fejfájás naplónak az a lényege, hogy minden olyan információt tartalmazzon, amelyek összefüggenek az egyes migrénes rohamokkal (illetve más jellegű fejfájásokkal). Mikor alakult ki, meddig tartott, mi történt előtte, mitől múlt el, stb.

– Akinek gyakran van migrénje, megterhelőnek érezheti a napló vezetését, de már 6-7 alkalom megfigyelése is sokat segíthet abban, hogy eldöntsük, milyen rohamgyógyszerre és esetleg milyen megelőző kezelése lehet szükség – hangsúlyozza Para doktor. – Ez utóbbi akkor jöhet szóba, ha havonta 4-5 alkalommal vagy annál többször jelentkezik a fejfájás. Ilyen esetben azonban nem csak a rendszeresen szedendő gyógyszerek segíthetnek, hanem akár a Botox-terápia is, amely speciális alkalmazással és kb. 3 havonta ismételve a kúrát, megszabadíthat a migrénes rohamoktól, de legalábbis csökkentheti azok gyakoriságát, erősségét.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/21. számában)