Mit tehetünk a bélflóra egészségéért?
Egyre többet hallani, olvasni a bélflóráról, annak szerepéről az egészségben, betegségben, de talán kevesebben látják tisztán, valójában milyen döntő jelentősége van ennek a szervezet működésében. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológusa, belgyógyász beszélt a témáról.
NÉLKÜLÖZHETETLEN MIKRÓBÁK TÖMEGE:
A LÁTHATATLAN SZERV
A nagyobb felbontású mikroszkópok kifejlesztése az 1900-as évek elején alapjaiban változtatta meg az élővilággal kapcsolatos ismereteket. Ennek köszönhető a bélflóra (bél-mikrobióta vagy bél-mikrobiom), az emberi szervezet nélkülözhetetlen, szabad szemmel láthatatlan szervének felfedezése is. A mikrobióta a testfelszíneken, vagyis a légutak, bőr, húgyutak, bélrendszer felszínén élő milliárdnyi mikroorganizmus összessége, amely az emberi szervezettel kölcsönösen egymásra utaltságban, vagyis szimbiózisban él. Ennek az együttműködésnek a minősége döntő jelentőségű egészségünk szempontjából. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények részt vesznek a káros környezeti hatások elleni védelemben, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák a betegséget okozó mikroorganizmusok tartós megtelepedését.
A BÉLFLÓRA FELADATAI
Az emésztőrendszer kiemelt jelentőségének oka, hogy minden, amit megeszünk-megiszunk, egyszerre jelent táplálékforrást és a szervezet számára idegen anyagot. A bél feladata tehát kettős: biztosítania kell a szervezet sértetlenségét úgy, hogy közben a szükséges tápanyagok emésztéséről és felszívódásáról is gondoskodik. A védekezés és átjárhatóság bonyolult feladata ellátásának első állomása a bélflóra, melyhez a bél saját neuro-endokrin-immunrendszere társul. Fejlődésük és működésük egymással szoros kölcsönhatásban áll. A bélflóra amellett, hogy az első védelmi vonalat jelenti a kórokozókkal szemben, együttműködik az immunrendszerrel, és részt vesz az emésztés folyamatában, az egész szervezet működésére hatással van. Ennek magyarázata anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, amelyeket fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel, amelyek befolyásolják többek közt a bélfal-táplálást, a gyulladáscsökkentést, a daganat megelőzést, az anyagcsere és étvágy szabályozását.
MIT TEHETÜNK A BÉLFLÓRA EGÉSZSÉGÉÉRT?
A már kialakult bélflóra állapotát leginkább az étrend befolyásolja, ugyanakkor az életmód más elemei is hatással vannak rá. A magas rosttartalmú, nyers zöldségekben, telítetlen zsírsavakban és fermentált életekben gazdag étrend növeli a sokszínűséget és a hasznos bélbaktériumok arányát. A rendszeres sport, szellemileg aktív életvitel is erősíti a bélflórát, míg a mozgásszegény, inaktív életet élő, tartós stressz-állapotoktól szenvedő emberek bélflórájának összetétele is kedvezőtlenül alakul.
Antibiotikumokat – bélflóra károsító hatásuk miatt is – csak orvosi rendelésre szabad szedni, a táplálékkiegészítők (probiotikumok, szimbiotikumok) tekintetében pedig érdemes szem előtt tartani, hogy nem csodaszerek, egyértelműen kedvező hatás nem feltétlenül várható tőlük. Leginkább a személyre szabott gasztroenterológiai kivizsgálás és iránymutatás, valamint optimális esetben az életmód orvoslás képes javítani a már kialakult betegségeken, állapotokon.
(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/16 számában, fotó Pixabay)