A kellemes őszi napsütésben a nemrég felújított Pom Pom játszótér kedves és ismerős alakjai – így Gombóc Artúr, Radírpók vagy Hapci Benő – között szaladgálva ki gondolná, hogy a Naphegy tér egykor a nyilasterror egyik véres helyszíne volt? Pedig bizony így tartja a fáma, ugyanis itt működött a Nemzeti Számonkérő Különítmény – azaz az NSZK. „Ez speciális, a nyilasok által felállított bíróság volt, amelynek fő feladata a korábbi kormányok »bűneinek« kivizsgálása és a »felelősök« szigorú megbüntetése, de hatáskörébe tartoztak a nyilas párttagok különböző ügyei is. Ennek a bíróságnak dr. Pethő Tibor kúriai bíró volt a vezetője” – olvashatjuk Kovács Tamás történész témát feldolgozó 2006-os tanulmányában. A Múltunk folyóiratban megjelent írás szerint az NSZK törzsének és nyomozó osztályának a székhelye eleinte – 1944 novemberétől Budapest ostromának kezdetéig – 2. szám alatti laktanyában volt. A kaszárnya azonban csakhamar szűknek bizonyult, így a késő ősz folyamán igénybe kellett venni a Margit körúti Honvéd Törvényszék Büntetőintézet egy részét, majd egészét. Mind a korabeli, mind a későbbi írásokban, forrásokban hol fegyházként, hol fogházként szerepel az említett épület.

E testület volt, amely 1944 novemberében letartóztatta az úgynevezett Fürjes-Nagy-csoportot is, amely a Ludovika Akadémián szerveződött azzal a céllal, hogy a közelgő front árnyékában megmentse a fővárosi hidakat a felrobbantástól. Fürjes Sándort az NSZK Naphegy téri börtönében tartották fogva, rendszeresen verték, talpazták, pofozták. Ekkor volt zárkatársa Bajcsy-Zsilinszky Endre is.

A háború után, 1953-ban az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) költözött be a 8. szám alá. A Hidasi Lajos tervezte irodaház 1950-re készült el a szocialista realizmus szellemében. Az építészettörténeti érdekessége, hogy 1990-ben – Varga Csaba tervezésében – új szárnnyal bővült, amelyet hírközlési üzemépületként használtak, és amely fontos, ám vitatott szereplője Budapest városképének, még ha az MTI 2015-ben át is tette innen a székhelyét.

Nem messze az MTI-székháztól a kör alakú téren bújik meg a modern Törökország atyjaként tisztelt Musztafa Kemal Atatürk mellszobra is. Az 57 éves korában 1938-ban májzsugor következtében elhunyt török államférfi szobrát 1993-ban avatták fel a téren. A büszt felállítását a török közösség kezdeményezte, a magyar hatóságok támogatták, és a két ország közötti baráti viszonyt hivatott szimbolizálni. A Török Köztársaság megalapítójaként tisztelt Atatürk portréja ugyanakkor nem mentes a politikai felhangoktól: a hazai görög és örmény közösségek tiltakoztak ellene, mivel Atatürk politikai döntései és a török történelem bizonyos eseményei érzékeny témákat érintenek számukra. A portré ugyanakkor egyelőre kiállta az idők viharait, ugyanis több mint három évtizede néz farkasszemet a Naphegy térre érkezőkkel.

Persze akad, akinek a tér örökre a 178-as, még régebben a 78-as busz végállomásaként marad meg emlékei között. A helybéli gyerekeknek persze leginkább a Pom Pom játszótér színes mászókái, a Szomorú Szamovár kút és a hirdetőoszlop maradhatnak meg emlékeikben.

(Fotó: Az MTI 1990-ben épült új szárnya)

(A cikk megjelent a Várnegyed 2025/12. számában.)