Jövőre állhat forgalomba a világ egyik legnagyobb turisztikai cégének két új óriáshajója. A négyszintes, száz méternél is hosszabb járműveken egyenként 154 utast tudnak szállítani, a budapesti Duna-szakasz kiemelt útvonaluk lenne. A főváros viszont eközben módosítja a Duna-parti építési szabályzatot, és kiűzné a hajókat a belvárosból.

Eddig soha nem látott óriáshajók érkeznek jövőre a Duna budapesti szakaszára. A világ egyik legnagyobb turisztikai cége, az ausztrál APT bejelentette, hogy olyan, vadonatúj hajókat állít forgalomba 2025-ben, amelyek „újradefiniálják az európai folyami hajóutazást”. A két új luxushajó, az APT Solara és az APT Ostara jövőre kezdené meg működését a Rajnán, a Majnán és a Dunán. 

A luxusjárműveket a világszerte elismert Hecker Guthrie tervezőcsapata készíti, azokon hat éttermet alakítanak ki, lesz a hajókon borospince, napozóterasz, télikert, wellness- és fitneszrészleg, valamint fodrászat és spa. Az előzetes tervek szerint három különböző kategóriájú lakosztályt foglalhatnak a vendégek. Hajónként legfeljebb 154 utast tudnak szállítani, akiket népes, hatvan fős személyzet szolgál majd ki. 

A méretek jól mutatják, hogy óriáshajókról van szó: a Solara és az Ostara 135 méter hosszú, 11,45 méter széles. Négy-négy szinten 77-77 lakosztállyal rendelkeznek. 

Egy 15 napos Amszterdam–Budapest utazást fejenként 8 ezer dollárért kínálnak, ami átszámítva nagyjából 3 millió forintnak felel meg. A kilenc napos München–Budapest már 4 ezer dollár alatt elérhető. 

Jól menő szektor

A Duna magyar szakaszának kiemelt státuszát jól mutatja, hogy az APT egy budapesti, a Parlament előtti látványtervvel népszerűsíti az egyik vadonatúj hajót, a Solarat. A koronavírus-járvány előtti időszakban az egész kontinensen szárnyalt a hajós turizmus: a turizmus.com korábbi összefoglalója szerint 2019-ben több mint 1,6 millió szállóvendég utazott az európai vizeken, az európai flotta pedig 360 darabosra nőtt. A szállodahajók (nagy százalékban tengerentúli) utazóközönségének Budapest az egyik legjobban eladható város. A világjárvány előtt a szakemberek évente 3200-3500 budapesti kikötéssel számoltak, ami nagyjából 420-450 ezer utasérkezést jelentett. 

A tengerentúli utasok a program szerint jellemzően másfél napot vannak Budapesten, de mivel gyakran itt történik az utascsere, a hajó indulása előtt, illetve érkezése után sokan még eltöltenek néhány napot a városban.

Karácsony Gergely főpolgármester a héten jelentette be, hogy felülvizsgálta és módosítja a Duna-parti Építési Szabályzatot a főváros. Hangsúlyozta: rendet tesznek a Duna-parton, száműzik „a lakók életét megkeserítő és a panorámát elcsúfító” hajókat a belvárosból. A Magyar Hajózási Országos Szövetség szerint a javaslat azzal járna, hogy a Budapesten lévő személyhajók több mint 90 százalékának el kell hagynia a mostani kikötőjét az Árpád híd és a Szabadság híd között, ami a magyarországi személyszállítást ellehetetlenítené. A BKV is kritikával élt a tervezettel kapcsolatban, elfogadhatatlannak nevezve, hogy felére csökkentik a Margit híd és a Dráva utca közötti kikötőik számát. Az I. kerület a főváros terveivel szemben semmilyen kifogást nem emelt. 

Fotó: APT