Június 9-én, az idei önkormányzati választásokon kerületi polgármestert és helyi képviselőket, valamint főpolgármestert és fővárosi képviselőket is választanak a budaváriak. Mivel a legutóbbi választás óta csökkent az I.kerület lakossága, kevesebb a választókerület és kevesebb képviselő ül majd a helyi testületben. Május 6-án derül ki, kik lesznek fent a szavazólapokon.

Bő egy hónap múlva ismét választások lesznek Magyarországon; mint azt az I. kerületiek is megtapasztalhatták, április 20-án hivatalosan is megkezdődött a választási kampány, és május 6-ig gyűjthették az indulásukhoz szükséges ajánló aláírásokat a polgármester- és képviselőjelöltek. Az I. kerületben jelenleg 21 087 választópolgár szerepel a választói névjegyzékben, ők jogosultak jelölteket támogatni a helyi választáson. Mivel a választásra jogosultak száma a legutóbbi voksolás óta 25 ezer alá csökkent, a 2019-es tíz helyett idén már csak nyolc egyéni választókerületben indulnak a jelöltek. Az induláshoz a polgármester-jelölteknek 300, a képviselőjelölteknek kerületünkben 25–28 érvényes támogató aláírást kell leadniuk (vagy is az adott választókerület szavazószámának egy százalékát).

Az önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen van a lakó- vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek, vagy legalábbis három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak. Mint arról a Várnegyed beszámolt, az idei, június 9-i voksolás különleges lesz, első alkalommal szavazunk ugyanis egyszerre az önkormányzati és az európai parlamenti képviselőkről. Budapesten kapják a legtöbb szavazólapot – szám szerint ötöt – a választópolgárok: szavazhatnak a főpolgármesterre, a Fővárosi Közgyűlés pártlistáira, a kerületi polgármesterre, a kerületi egyéni választókerületi képviselőre, valamint az EP-pártlistákra. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint az önkormányzati jelölteket május 6-ig kell bejelenteni, akiknek addigra kell összeszedniük az induláshoz szükséges számú aláírásokat.

A jelöltek indulása az aláírások érvényességének ellenőrzését követően válik jogerőssé. Május 6-án a jelöltek, május 7-én pedig a listák szavazólapi sorrendjét sorsolják ki. Főpolgármester és polgármester az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. A Fővárosi Közgyűlésbe azok a pártok küldhetnek képviselőket, akiknek a listája eléri az öt százalékos küszöböt.

Az I. kerületi képviselő-testület – attól függően, hogy a nyertes polgármester-jelölt elindul-e egyéni képviselőként – 11 vagy 12 tagú lesz. (Utóbbira van nagyobb esély, így a következő ciklusban előfordulhat, hogy mivel páros létszámú lesz a grémium, egyes esetekben szavazategyenlőség alakulhat ki. Viszont ezt úgy kell tekinteni, mintha a nemek győztek volna.) A budavári képviselő-testületet nyolc egyéni és három, úgynevezett kompenzációs listáról bejutó képviselő fogja alkotni. Az egyéni körzetekben az nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. A kompenzációs listák között pedig – nagyon leegyszerűsítve – a vesztesek töredékszavazatait osztják ki, a jogszabályban meg határozott képlet alapján. Az öt százalékos küszöb ezekre a listákra is vonatkozik. Az EP-választás szempontjából az egész ország egyetlen választókerületnek számít, a választópolgárok pártlistákra voksolhatnak, itt is el kell érni az öt százalékot. Magyarország 21 európai parlamenti képviselői helyet tölthet be.

(A cikk megjelent a Várnegyed, 2024/6. számában)