2024. 07. 19.
időjárás

A fenti mondat V. Naszályi Márta online polgármesteri hírleveléből származik. Elsőre talán furcsa lehet, illetve feleslegesnek tűnhet, hogy a kerület első embere a magyar mellett idegen nyelven is szól a választópolgárokhoz, bár – mint az angol nyelvű fogadóórán kiderült –, tolmácson keresztül. Hogy mi szükség van angol nyelvű kampányra egy magyarországi önkormányzati választáson? Utánajártunk a válaszoknak.

2019-ben sokan furcsállták, miért „rohannak meg” egyes szavazóköröket külföldi állampolgárok, és egyáltalán miért szavazhatnak olyanok a magyar helyhatósági választásokon, akik többnyire ideiglenesen tartózkodnak itt, és a voksolás után jó eséllyel soha többé nem térnek vissza az I. kerületbe. Ellentétben a helyiekkel.

2024. június 9-én ismét az urnák elé járul az ország: ezúttal európai parlamenti, illetve helyi önkormányzati, nemzetiségi képviselőket, polgármestereket, Budapesten pedig fővárosi közgyűlési tagokat és főpolgármestert is választunk.

Hála egy 2004 – az első EP-választás – óta érvényben lévő brüsszeli szabályozásnak, a szavazási procedúra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint Budapest-szerte élő, több mint 100 ezer külföldit is érinti. Közülük az európai uniós, de nem magyar állampolgársággal, viszont Magyarországon bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, tehát lakcímkártyával rendelkezők automatikusan bekerülnek az önkormányzati választás névjegyzékébe.

Így a külföldi uniós állampolgárokat az I. kerületben is automatikusan megilleti az úgynevezett aktív és passzív választójog: részt vehetnek a voksoláson és jelöltként is indulhatnak. Bár az utóbbi egy erősen elméleti eshetőség, amire a gyakorlatban eddig nem nagyon akadt példa, a választói tapasztalatok alapján a szavazás lehetőségét már öt évvel ezelőtt is sokan kihasználták.

Ugyanakkor fontos törvényi kitétel, hogy a külföldi uniós állampolgárok is a lakcímkártyájukon feltüntetett lakóhelyükön, illetve bejelentett tartózkodási helyükön szavazhatnak, de csak akkor, ha ezt a tartózkodási helyet a választás kitűzését megelőző 30. napig létesítették. Ezt egy egyszerű lakcímkártya-cserével bárki, bármelyik kormányhivatalban rövid úton elintézheti.

Ha a külföldi uniós állampolgárok úgy döntenek, hogy saját hazájuk EP-listája helyett az Európai Parlamentbe igyekvő magyar pártok valamelyikére akarnak voksolni, akkor külön fel kell vetetniük magukat a magyarországi EP-választási névjegyzék be (ennek következtében törlik őket az anyaországuk választási névjegyzékéből).

Az eddigiekhez képest sovány vigasznak tűnhet, hogy a külföldi uniós állampolgárok sem szavazóként, sem jelöltként nem jogosultak a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán való részvételre.

További érdekes adat, hogy az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert felnőtteket is megilleti a választási részvétel joga, ők azonban jelöltként nem indulhatnak.

Jó tudni

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint a magyarországi lakcímmel rendelkező, más európai uniós tagállam állampolgárai 2024. május 24-ig (péntek) adhatják be a névjegyzékbe vételi kérelmüket, amennyiben az Európai Parlament magyar képviselőire szeretnének szavazni.

Fontos különbség

A tartózkodási hely létesítését nem szabad összekever ni az átjelentkezéssel. Akinek nincs fővárosi lakcíme, de a szavazás idején Budapesten tartózkodik majd, és ezért itt szeretne szavazni, az június 5-ig, a szavazást megelőző negyedik napig nyújthat be átjelentkezési kérelmet. Ennek birtokában azonban továbbra is csak az állandó lakcíméhez tartozó szavazókörben induló jelöltekre adhatja le a voksát az önkormányzati választáson, szavazatát oda fogják beszámítani.

Ukrán, német, kínai

Csaknem százezer külföldi él Budapesten, számuk idén több mint tízezerrel emelkedhet a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A legutóbbi, 2022-es népszámlálás alapján a főváros lakosságának mintegy 6 százaléka külföldi. Arányuk Terézvárosban a legmagasabb, ahol minden negyedik lakó külföldi. Az I. kerület ebből a szempontból a középmezőnyben helyezkedik el: a külföldi állampolgárok aránya 6,6 százalék volt a legutóbbi népszámláláskor. Ez a szám egyre emelkedik: 2001-ben még csak 1,6, 2011-ben pedig már 3,4 százalék volt. A kevesebb mint 24 ezres lélekszámú Várnegyedben 2022-ben 1566 külföldi állampolgár lakott. A legutóbbi népszámláláskor az I. kerületben a legtöbb külföldi állampolgár (174) ukrán volt, őket követték létszámban a németek (114) és a kínainak (89).

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024., 05. számában)

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2024