Ma is a Hagia Szophiában áll az a két aranyozott gyertyatartó, amelyet éppen ötszáz éve, a mohácsi csata után a budai Várat is feldúló oszmánok zsákmányként magukkal vittek a Nagyboldogasszony-templomból. 1526-ban több míves Mátyás-kori bronzszobor is Isztambulba került, amelyeket aztán tíz évvel később beolvasztottak. Folytatjuk a török kori Budával foglalkozó cikksorozatunkat.

Ötszáz éve nemcsak II. Lajos király és a magyar nemesség színe-java hullott el a Mohács melletti mezőn, hanem a magyar uralkodók közép-európai központjának számító Buda is katasztrofális, visszafordíthatatlan sebeket szerzett. Az oszmánoktól százötven év elteltével 1686-ban visszafoglalt királyi székhelyet új alapokra építve formálták a Habsburgok, a hajdanvolt középkori, reneszánsz dicsfényből, Mátyás Budájából nem sok maradt.

Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) hadai a Várat felgyújtották, és sok mindent el is vittek magukkal, többek között sok fémtárgyat, műemléket. „Kivételes, szebbnél szebb szőke hajú lányokat, arányos és kívánatos fiúkat és ifjakat, ezüstkancsókat és -kupákat, ezüsttálcákat és gyertyatartókat zsákmányoltak az iszlám hitharcosai. (…) A királyi palotában levő fegyvertárat és egyéb holmikat, a palota előtt lévő rendkívül nagy ágyút, a többi ágyúkat, továbbá az oszlopon álló rézalakot és annak belül lévő fiait elhurcolva éjjel-nappal szállították a hajókra” – olvashatjuk a törökök 1526-os hadinaplójában.

Pontos leltárt készíteni az 1526-ban elvitt zsákmányról lehetetlen. A meglévő források alapján ugyanakkor tudunk néhány Isztambulba került konkrét tárgyról, műalkotásról. Ma is a mecsetté átalakított Hagia Szophia székesegyházban áll két nagy, művészi kivitelű, aranyozott gyertyatartó, amelyeket a budavári Nagyboldogasszony-templomból vittek magukkal az oszmánok. A két gyertyatartót Szulejmán az imafülke két oldalánál állíttatta fel, és ráíratta elhozataluk dátumát, illetve egy őt dicsőítő szöveg is olvasható rajtuk. Ebben többek között arról írnak, a szultán úgy tönkreverte a magyar sereget, hogy a mező nem látszott a holttestektől, s miután a „gyáva királyt” is megölte, országát, templomait felégette, Budát pedig szétrombolta.

A gyertyatartókról, azok elhelyezéséről Ibrahim Pecsevi 1648 táján írt krónikájában is megemlékezett. A tárgyakat Karácson Imre (1863-1911) orientalista azonosította. „A feltehetőleg olasz mesterek által, de magyarországi öntőműhelyben készített alkotásokról 2005-ben másolat készült, amelyeket 2006. szeptember 2-án, Buda töröktől való visszafoglalásának 320. évfordulója alkalmából helyeztek el Budán, a Mátyás-templom oltárának két oldalán” – írja a Világ mecsetei nevű blog.

Mátyás reneszánsz szobrainak sorsa ennél regényesebb. Egészen Bethlen Farkas (1639-1679) erdélyi kancellárig bezárólag arról tudósítottak a magyar történetírók, hogy az oszmánok három szobrot – Herkules, Diána és Apolló – vittek magukkal Isztambulba. Az 1526-os év forrásait bemutató, hat éve megjelent Örök Mohács kötet szerint Herkules mellé tévesen került a két másik alkotás.

Ismereteink szerint a Budavári Palota előudvarában három életnagyságú, vagy annál is nagyobb bronzszobor állt: Herkules, valamint két kapuőrző vitéz. A Mátyás-szárny homlokzatát díszítő további három Hunyadi-szoborról – János, Mátyás és László – nem tudni, hogy miből készült. Antonio Bonfini szerint a „palota bejáratánál az elülső, sokkal szélesebb udvarban kétfelől egy-egy mezítelen bronzszobor pajzzsal, bárddal, karddal fenyeget”. De ismert volt még a belső udvarban lévő kút Pallasz Athéné sisakos alakja is. Ma az a legvalószínűbb, hogy 1526-ban Herkules mellett a két vitézt vitték el. A szobrokat a szultán jó barátja, Pargali Ibrahim pasa állíttatta fel egyéb antik emlékek mellé a konstantinápolyi At-mejdanin, vagyis a korábbi bizánci lóversenypályán, a Hippodromban. A műalkotásokat a kegyvesztett Ibrahim kivégzése után, 1536 táján pusztították el és olvasztották be.

Külön izgalmas, hogy ismert egy 1533-ban készült metszet, amelyet a feltehetően Cornelis de Schepper Habsburg-követtel Isztambulba látogató flamand festő, szobrász Pieter Coecke van Aelst készített. Ezen látható három szobor, amelyek feltehetően a Budavárról elhurcolt alkotások lehetnek. (Más szoborcsoport nem látszik a képen.) Azonosításuk azonban nem segít bennünket a megoldásban. Sőt! Ha ránagyítunk, akkor baloldalt egy félmeztelen férfialakot látunk furkósbottal a kezében. Ez lehet Herkules, de akár a meztelen vitéz is, mert az ábrázolás alapján a „bot” egy kard is lehet. A jobboldali alak értelmezése komoly kihívás, mert Van Aelst metszetéből úgy tűnik, mintha mellei lennének. Ez alapján akár Diánaként is értelmezhető. Így tehát ehéz eldönteni, pontosan mely Mátyás-kori bronzok kerültek Isztambulba. Ami biztos, hogy sajnos ezek az alkotások már rég nincsenek meg.

(Fotók: Fodor Gábor; Wikipedia/Radomil)