A Budavári Önkormányzat és az emlékezők idén is a Dísz téri Honvéd-szobornál hajtottak fejet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az ünnepségen számos intézmény, iskola, civil szervezet koszorúzott. Az események a Városházán folytatódtak, ahol gyerekfoglalkozás és különleges föld alatti túra várta az érdeklődőket. 

Budavár kövei és történelmi terei nemcsak tanúi, hanem hű őrzői is annak az örökségnek, amelyet a szabadságvágy és az összefogás ereje teremtett meg több mint másfél évszázada – jelentette ki ünnepi beszédében Böröcz László. Budavár polgármestere az 1848. március 15-i forradalomra emlékezve arról beszélt, bár az idők változnak, 1848 üzenete ma is aktuális: az egység és a közösség ereje az a fundamentum, amelyre a jövőnket építhetjük. Különösen fontos ez most, amikor a béke és a biztonság jelentősége még inkább felértékelődik.

Böröcz László felidézte, hogy a budai Vár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontos helyszíne. A vértelen forradalom napjának utolsó akkordjaként a várbörtönből szabadították ki az akkor ott raboskodó Táncsics Mihályt. Ez jelképes esemény volt, azt jelzete, szabad a szó, s e nélkül nincs polgári átalakulás. Bő egy évvel később a Vár osztrákoktól történő visszavétele pedig a szabadságharc egyik legfelemelőbb pillanatának számított.

– Hajtsunk ma fejet azok előtt, akik életüket adták a szabadságért, és emlékezzünk arra: a szabadság addig marad meg, amíg vigyázunk rá felelősséggel és egymás iránti tisztelettel. Hiszen ahogy Kossuth Lajos is figyelmeztetett: a haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem aziránt is, amely lehet és lesz – zárta ünnepi gondolatait a polgármester.

– Amikor Petőfi Sándor kimondta: „Rabok tovább nem leszünk!”, egy egész nemzedék vágyát fogalmazta meg: a szabadság és az önrendelkezés vágyát – erről már Fazekas Csilla beszélt. Az alpolgármester emlékeztetett, március 15. modern politikai nemzetünk születésnapja is. Ekkor született meg a felelős magyar kormány, a népképviseleti országgyűlés, a jogegyenlőség és sajtószabadság eszméje. Ezek alapozták meg azt az országot, amiben ma is élünk.

Arany Jánost idézve Fazekas Csilla arról beszélt, „mi forradalmunk nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe. Talán éppen ez az, amiért március 15. ma is különleges. Nem egyszerűen történelmi emlék, hanem közös ünnep is. Emlékezünk a magyar nép euforikus ébredésére, és közben érezzük a felelősséget, hogy meg kell védenünk mindazt, amit elődeink kivívtak számunkra”. – Egy közösség akkor erős, ha a nemzedékek figyelnek egymásra. Ha a fiatalok kérdeznek, az idősebbek pedig megosztják a tapasztalataikat. Mi, budaváriak így tudjuk igazán életben tartani ezt az ünnepet és annak üzenetét – zárta beszédét Fazekas Csilla.

A kellemes tavaszi napsütésben tartott megemlékezés elején a Magyar Honvédség Budapest Helyőrségi zenekarának kíséretében Popovics Emese népdalénekes énekelte el a himnuszt. Ünnepi előadásukban a ’48-as forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szövegeket adtak elő a Petőfi Sándor Gimnázium diákjai. Az esemény végén a helyi politikai és civil szervezetek helyezték el koszorúikat a Honvéd-szobornál. A Budavári Önkormányzat nevében Böröcz László polgármester és Fazekas Csilla alpolgármester, míg a Polgármesteri Hivatal nevében Sölch Gellért jegyző koszorúzott.

Ezt követően sorrendben az alábbiak helyezték el koszorúikat: Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, a Fidesz I. kerületi szervezete, a KDNP I. kerületi szervezete, az MKKP I. kerületi szervezete, az MSZP I. kerületi szervezete, a Nemzeti Fórum I. kerületi csoportja, a Várunk Egyesület, az I. kerületi Fidelitas, a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Budavári Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat (együtt), a Budavári Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a Budavári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Budavári Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, a BRFK I. Kerületi Rendőrkapitánysága, a Közép-Budai Tankerületi Központ intézményei – Batthyány Lajos Általános Iskola, Farkas Ferenc Zeneiskola, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Petőfi Sándor Gimnázium, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Toldy Ferenc Gimnázium Budavári Általános Iskola, Lisznyai Utcai Általános Iskola –, a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák, az Országos Széchényi Könyvtár, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákönkormányzata, 1956 Magyar Nemzetőrség, a Bástyakör – Szövetség az Első Kerületért Egyesület, a Budai Polgári Casino Egyesület, a Budai Polgári Közösség, a Budavári Lakosok Szövetsége, a Budavári Kézfogás Testvérvárosi Egyesület, a Budavári Polgárőrség, a Közösen Vízivárosért Egyesület, a Lánchíd Kör, a Litea könyvesbolt és a Várbarátok Köre (együtt), a Magyar Divat Szövetség Egyesület, a Magyar Vöröskereszt Budapest Főváros szervezete, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Budavári-Tabahon SE.

A reggeli megemlékezést követően a Városházán gyerekprogram kezdődött, itt a kisebbek kézműveskedhettek és többek között kokárdát készíthettek, ’48-as honvédzászlót színezhettek, papírhuszárokat díszíthettek, valamint tűnemezelt kitűzőket alkothattak. Ezzel egy időben a Városháza alatti pincerendszer bejárásán a résztvevők Csecserits Artúr vezetésével betekintést nyerhettek azokba a föld alatti járatokba, amelyek a második világháború idején óvóhelyként szolgáltak a budaváriak számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel 10 órától turnusokban négy csoport is bejárhatta az egykori légoltalmi bunkerként működő pincerendszert.

(Fotók: Törő Balázs)