A buszparkolóról is folyamatos az egyeztetés
Napirenden van a Mészáros utcába tervezett buszparkoló ügye, ami miatt – arra hivatkozva, hogy nem tartotta be az ígéretét, és nem egyeztetett az érdekeltekkel – egyesek a lemondását követelik. Ön hogyan látja ezt a helyzetet?
– Polgármesteri tevékenységem meghatározó része a választópolgárok véleményének megkérdezése, a gondolatcsere, a beszélgetés. A tervezett projektben közvetlenül érintett lakosok véleményét is meghallgatom, úgy is lehet mondani, hogy mostanában folyamatosan ezt csinálom, nem igaz tehát, hogy nincs egyeztetés. Az egész vita amiatt alakult ki, hogy tájékoztattuk a lakosságot, és egyeztetésre hívtuk őket. Talán nem árt arra is emlékezni, hogy az előző önkormányzati ciklusokban ilyenre sem kerületi, sem fővárosi szinten nem nagyon akadt példa. Az I. kerületben például egyetlenegyszer volt lakossági fórum sok-sok évvel ezelőtt egy KÖZOP-projekttel kapcsolatban, aminek egyébként a buszparkoló is része volt.
Jelenleg mi tudható a tervezett busz parkoló környezetre gyakorolt hatásáról?
– A parkolóról minden dokumentumot nyilvánosságra hozunk, de azok a hatás tanulmányok, amik a levegőminőség, a zaj, a forgalmi terhelés vagy a környezet-egészségügyi mutatók alakulásáról szólnak, nincsenek még készen. Szeretném kijelenteni, hogy a hatástanulmány nem azt vizsgálja, hogy mi fog történni, ha beengedünk ide akárhány buszt, ha nem azt, hogy hány buszt engedhetünk be úgy, hogy ne romoljon a lakók élet minősége. Nagyon fontos, és látni kell, hogy nem buszparkolót tervezünk, hanem a kerületi turistabuszok helyzetét akarjuk megoldani, a parkoló pedig ennek az egyik fontos eszköze. Egy biztos: csak akkor épülhet parkoló, ha minden hatásvizsgálat azt igazolja, hogy nem romlik a környéken élők életminősége.
Miért kell ehhez parkoló?
– Mert így tudunk hatékonyan intézkedni, mivel a közterületen parkoló buszokra nincs ráhatásunk, nem tudjuk előírni, hogy állítsák le a motort, azt sem, hogy mikor jöjjenek és mikor menjenek. Másrészt viszont nagyon értem azoknak a lakóknak a félelmét és aggodalmait, akiknek iszonyatosan rossz tapasztalataik vannak arról, hogy a politikusok ígérnek valamit, és azután nem az fog meg valósulni, nekik pedig romlik az élet minőségük. Megértem, hogy félnek a buszoktól, félnek, hogy nagy lesz a zaj, a por, a forgalom. De ez nem fog meg történni, mert nem hagyjuk! Mert nem az a cél, hogy az eddig máshol levő buszokat áthelyezzük ide, hanem az, hogy az eddig összevissza levő buszok számát csökkentsük, és rendezett elhelyezést biztosítsunk egy olyan helyen, ahol egyébként eddig is voltak buszok.
A múlt héten jelentette be a fővárosi kormányhivatal, hogy kilenc önkormányzattal – köztük az I. kerületivel – szemben eljárást indít jogellenes, lakosságot érintő díjemelések miatt. Mi történt pontosan?
– Tavaly decemberben egy kormányrendeletben tiltották meg, hogy az önkormányzatok adókat vagy díjakat emeljenek, és azt is, hogy a díjfizetők körét bővítsék. Az I. kerület esetében az történt, hogy módosítani akartuk az adó rendeletet még tavaly, de a módosítási határidő napján jelent meg a kormányrendelet. Így a módosítást végül is nem fogadtuk el, nem lett kihirdetve, tehát nem módosítottunk adókat. A kormány viszont igen, elvette például a gépjárműadót az önkormányzatoktól és felemelte az autópályahasználat díját. Mi, ahogyan más önkormányzatok is, ahhoz kötöttük az ingyenes parkolást, hogy az igénylő fizesse be az autója után az adót. Mivel ezt már nem mi szedjük be – mint ahogyan nem is helyi lakosok érdekében használják fel –, úgy döntöttünk, hogy az egész éves ingyenes parkolásért cserébe elvárjuk, hogy az autósoknak ne legyen építményadó-tartozásuk.
Mi ezzel a probléma?
– A különböző önkormányzatok nagyjából hasonlóan szabályoztak, még ha nem is pontosan ugyanúgy, mint mi. A kormányhivatal viszont azt mondja, hogy a kormányrendelet célja nemcsak az volt, hogy nem emelhetünk adókat és díjakat, hanem az is, hogy nem csökkenthetjük a kedvezményezettek körét. Magyarán: nem terjeszthetjük ki a kötelezettek körét. Az ő értelmezésükben pedig azáltal, hogy az építményadóhoz kötjük a parkolási engedélyt, bővül a kötelezettek köre. Ez nyilván egy fából vaskarika logika, egyébként pedig ráadásul az derült ki nálunk, hogy nem volt olyan, akinek vissza kellett utasítani az engedélykérelmét amiatt, mert nem fizetett be építményadót, vagyis gyakorlati jelentősége nem volt ennek. Általánosan elmondható, hogy az intézményeink fenntartásához szükséges évi 17 milliárd forintos kiadáshoz az állam jelenleg pusztán csak 2 milliárddal járul hozzá. Az önkormányzat felelős gazdálkodása pedig az én értelmezésemben azt is jelenti, hogy akkor szolgálja a kerületi lakókat, ha képes biztosítani a kerület működtetéséhez szükséges forrásokat. Érdekes egyébként, hogy a kormányhivatal kizárólag az ellenzéki önkormányzatokat találta meg ezzel.
Május 10-étől teljessé vált az iskolai nyitás. Mikor lehetnek újra nyilvános önkormányzati ülések?
– Ez még nem tudható. Elméletileg május 23-án ér véget a rendkívüli jogrend, így attól kezdve már lehetne képviselő-testületi ülésünk, és mi úgy készülünk, hogy ha lehet, akkor még ebben a hónapban tartunk is. Valószínűbb, hogy erre csak júniusban lesz lehetőségünk, de persze fogalmam sincs, hogy a rendkívüli jogrendet fenntartják-e vagy sem, és az is lehet, hogy mindez csak közvetlenül a határidő lejárta előtt fog kiderülni. Én egyébként várom már, szerintem az önkormányzat működésének a lelkét a képviselő-testületi és bizottsági ülések jelentik. Ez a rendkívüli jogrend nem az, amit én gondolok a döntéshozatalról és a demokráciáról, miközben egyébként minden erőmmel azon vagyok, hogy a képviselő-testület minden egyes döntésben részt vegyen, véleményezni tudjon, és a vélemények figyelembevételével hozok döntéseket. Csak olyan döntést hoztam eddig, amit a képviselő-testületi többség támogatott. Ezzel együtt azt gondolom, hogy most már nagyon jó lenne, ha az átoltottság megfelelő szintje után visszatérhetnénk a rendes kerékvágásba.
Az önkormányzati munkarend is visszaállt?
– A május 10-i iskolai nyitás azt is jelentette, hogy az önkormányzat intézmény rendszerében visszatértünk a normál munkarend szerinti munkavégzéshez. Természetesen ez alól lehetnek kivételek, például valamilyen veszélyeztetettség okán. Megnyitjuk az ügyfélszolgálati irodákat, ahol egyszerre egy ügyfél tartózkodhat bent. Ennek szervezéséhez kérjük, hogy az időpontfoglalón kérjenek előzetesen időpontot!
(A cikk megjelent a Várnegyed 2021/08-as számában, szerző: enzo)