A kötődés és a tisztelet Wass Albert hangján – Rékasi Károly estje a MáraiKultba érkezik
Elemi erővel érintette meg Wass Albert szülőhelyhez való kötődése, a tisztelet hangja és a környezettel való együttműködés alapvető emberi érzése Rékasi Károly színészt, amikor egy darab kapcsán először találkozott az íróval. Mára közel négyszáz előadást ért meg önálló estje, a Szerelmem, Erdély, amelyet a MáraiKult dísztermében mutat be február közepén a színész.
Az ötvenes évek elején kezdődik a Szerelmem, Erdély című előadás, Rékasi Károly Wass Albert -estje, azokban a második világháború utáni reményvesztett években, amikor az író emigrációba került. Az önálló est az író szerelmeihez – Szeleczky Zitához, Siemers Évához, Éltető Marianne-hoz és Elizabeth McClainhez – írott levelezéséből szólaltatja meg a hazaszeretet és a honvágy érzését. A színész a Várnegyednek arról beszélt, hogy amikor ő érettségizett nem szerepelt a tananyagban Wass Albert, így a középiskolai tanulmányai alatt nem találkozott a nevével.
Az első fontos találkozása az íróval Koltay Gábor rendező 2004-es gödöllői műsora volt, amelyet a Magyar Szabadság Napjára – az utolsó szovjet megszálló katona eltávozásának jubileumára – rendezett és a Magyar Televízió élőben közvetítette. Ezen az előadáson verseket és regényrészleteket adott elő Wass Alberttől. „A közvetítés után Budapest utcáin többen megszólítottak, hogy mennyire jó, hogy lehet már a televízióban Wass Albertet hallani” – emlékezett a színész, hozzátéve, hogy ezekben az években még Wass Albert szobrát ledöntötték, kihelyezett emléktábláit letépték. Nem sokkal az est után forgatták Erdélyben Koltay Gábor Wass Albert-filmjét, az Adjátok vissza a hegyeimet című alkotást.

A csíksomlyói búcsú. Fotó: Szilléry Éva
„Olyan mélyen megérintett az író magatartása, a szülőhelyhez való ragaszkodása, a tisztelet hangja és az az élmény áradat, és érintettség, amit Erdélyben éreztem, hogy tovább szerettem volna vinni Wass Albert üzenetét. Megkértem Koltay Gábort, hogy egy egyéni estet állítson nekem össze műveiből, de mivel az háromórásra sikerült, egy órásra rövidítettem, megtartva az ívet, amit Gábor elképzelt. A Thália Színházban mutattuk be először 2010-ben és azóta közel 400 előadást ért meg, az első évben 96 alkalommal adtunk elő” – mesélte. Ez az előadás teremtette meg számomra az Erdélyi Magyar Örökség díja elismerést.

A varázslatos erdélyi szurdokvilág. Fotó: Szilléry Éva
A Márai 125 Emlékév műsoraiban, A Lélekablak- a szabadság ára című esttel a MáraiKultban tavaly szerepelt alkotó elmondta, hogy Wass Albert és Márai Sándor prózája olyan magától értetődően és közérthetően szól a környezettel való együttműködésről, egymás tiszteletéről, az örökül kapott értékek megőrzésének fontosságáról, amivel ennyire tisztán máshol még nem találkozott.
A MáraiKult színpadán, február 13-án tekintheti meg a közönség a hatvanperces estet, amely az elhangzó szövegeket az Adjátok vissza a hegyeimet című film háttérbe vetített képeivel és zenei aláfestéssel egészíti ki.