Az előző kerületi vezetés száműzni próbálta Borsos Miklós szellemiségét a képzőművész egykori Úri utcai otthonából, de a képviselő-testület jobb oldali többsége úgy döntött, ismét visszaállítja Borsos Miklós Emléklakást. József Attila- és Prima Primissima-díjas író, költő, szerkesztő, zenei rendező, Czigány György vezette Borsos Miklós halálának 35. évfordulójára rendezett megemlékezést január végén az Úri utcai Borsos Miklós Emléklakásban, az alkotó utolsó otthonában. Lapunknak most felidézte első találkozását és barátságát a képzőművész-polihisztorral, akinek a zene éppúgy az életét jelentette, mint a szobrászat, a festészet és a grafika.

Gyerekekként Győr közelében is találkozhatott volna már Borsos Miklóssal, de ténylegesen az 1960-as években, egy interjú kapcsán hozta össze őket az élet. Czigány György Tihanyban a Magyar Rádió munkatársaként kereste fel az alkotót, hogy riportot készítsen vele. „1956-ban kerültem a rádióba a zongoraművészi diplomakoncertem után, és úgy alakult, hogy a zenéről szerettem volna vele beszélgetni. Elmentem Tihanyba, ahol a kertjében találkoztunk. Ez volt az első beszélgetésem a művésszel. Később derült ki, hogy a Győr környéki kertvárosban, Révfaluban mindketten sokszor megfordultunk a Kis- Duna partján, ahová szerettünk nyaralni menni, és a folyóban fürödni a szüleimmel és a barátaimmal” – mesélte lapunknak Czigány György.

Czigány György előadása

„Később Miklós elmondta, hogy az itteni Varga-kő valamilyen árvízvédelmi fal volt, a vargák ott szárították a bőröket, és helyi emberként ő azt is tudta, hogy a baptisták ott keresztelkedtek” – idézte fel ezt a kultúrtörténeti apróságot. Amikor rádiós és televíziós műsorokat készített Győrben, és forgatott a gyerekkori emlékei helyszínén, Borsos kalauzolta el őket a Káptalan-dombon, a régi-régi utcákon.

Erdélyből az anyaországba költöztek, hiszen édesapjának Győrben órásműhelye volt, ott kezdte a pályáját vésnökként. Házuk, egy régi középkori kétemeletes épület nagy termekkel, ma is áll a Káptalan-dombon. Az első szobrait ott faragta a művész. Mindez az 1930-as években, Czigány gyermekkorában történt. Borsos Magyar Nemzeti Galériában megrendezett kiállítását Czigány György már barátként nyitotta meg.

„Az említett első tihanyi találkozásunkkor elmondta, hogy olvasta a versemet a Látóhatár újságban, miután egészen véletlenül abban a lapszámban pont az én versemet helyezték el a képe alá. Érdekes véletlen találkozás, ahogy a művészetek összekapcsolják az embereket” – mesélte Czigány György. „Talán ebből fakadt, hogy a Magunk kenyerén című antológiában megjelent jó pár versem, amelyhez Borsos Miklóst kérték fel, hogy írjon egy kis bevezetőt. Ekkor pecsételődött meg végleg a barátságunk, amit csak erősített a sok tihanyi találkozás”.

Borsos a II. kerületben, a Rómer Flóris utcai toronyszobás műteremlakásában alkotott, mielőtt az utolsó lakásába költözött az Úri utcába. Czigány György ez utóbbiban is többször vendégeskedett nála. „Neki egy sarok elég volt a munkához. De igazi műterme a nyár volt, amikor a szabadban kézzel, emlékezetből faragott: Illyésről, Szabó Lőrincről, Németh Lászlóról és másokról egyszerre faragta ki a szobrokat és a saját önarcképét is el készítette” – mesélte Borsosról.

Czigány György íróként, zenei szerkesztőként főként azonos művészeti területen, zömmel az írók között lelt barátokra, de Borsossal kivételt tett, mivel a zene nagyon erősen hozzátartozott az életéhez, akárcsak az irodalom. „Szép stílusban, írói igénnyel írt, és nagyon jól hegedült, gyűjtötte a hegedűket, a házimuzsikálás az élete része volt. Elővett Vivaldi-, könnyebb Bach-darabokat, és hegedűn eljátszotta azokat. E hangszer nélkül az élete nem lett volna teljes. Halála után Buba asszonnyal jártuk az országot, Miklós kiállításai mentén. Szinte mindegyiket én nyitottam meg” – zárta le a visszaemlékezést Czigány György. Borsos Miklós az 1980-as években költözött az Úri utcába, az első szabad választásokat nem érhette meg, 1990. január 27-én elhunyt.

A Borsos Miklós Emlékszoba újra a régi funkciójában fogad 

A ház sokáig lakásmúzeum volt, de viszontagságon ment át: 2017-ben egy alapítványhoz, majd a Párttörténeti Intézethez került a bérleti joga, az önkormányzat Borsos emléktárgyait elszállíttatta. Az előző képviselő-testület jobb oldali többsége döntött úgy 2022 végén, hogy a Borsos Miklós szellemiségével szöges ellentétben álló intézetnek mennie kell az ingatlanból. Így kerülhetett újra „kapun belülre” a művész tárgyi és szellemi hagyatéka.

A Borsos Miklós Emléklakás minden héten szerdán és szombaton tart nyitva, esetenként előadásokra is sor kerül.

JÁTÉK ÉS MUZSIKA

Ki ne emlékezne a hétköznap a déli hírek után a Kossuth Rádión következő „Ki nyer ma?” című műsorra? Czigány György neve elválaszthatatlanná vált ettől a fülbemászó szignállal kezdődő rádiós vetélkedőtől, holott ő csak egy volt a közel negyven műsorvezető közül. Az ő ötletéből indult műsor 1969-től 38 éven át jelentkezett, először a Hungária, majd az Astoria Szálló halljából. Czigány György nemcsak a zenei életben, hanem az irodalomban is letette névjegyét: költőként és íróként is ismerjük. Ma főként Szekszárdon él, de havonta egyszer a Marczibányi Téri Művelődési Házban, a „Ki nyer ma – Játék és muzsika tíz percben” szellemében tart találkozókat.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2025/3. számában)

Fotók: Tóth Tibor; Archív felvétel Czigány György tulajdona