A 20. század egyik legismertebb írója, Márai Sándor pályája előtt tiszteleg a Budára költöztem című emlékkiállítás, amely március 27-től tekinthető meg a tabáni Virág Benedek Házban. Böröcz László polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, olyan, mintha régóta Márai Sándorra várt volna a Virág Benedek Ház. Fazekas Csilla alpolgármester kiemelte, ne csak látogatókként, hanem büszke tulajdonosként lépjünk a termekbe, hiszen Márai életműve mindannyiunké.

„Olyan rendszerben, amely megsemmisíti az emberi lelkiismeretet, nem lehet élni” – hangzottak el Őze Áron Jászai-díjas színész szájából Márai Sándor gondolatai a Virág Benedek Házban. A „Budára költöztem” című kiállítás Kassa után az első magyarországi állandó tárlat, amely Márai Sándor életét, művét mutatja be. Budavár egész évben ünnepelte az írót, vele együtt az egykori polgári életet és a gyökerekhez való feltétlen ragaszkodást.

„Az emlékév őszinte vallomás a szűkebb pátriához való kötődésünkről, tanúságtétel azon értékek mellett, amelyek megőrzésére és újrateremtésére felesküdtünk és amelyekért őszinte hittel dolgozunk minden órában. Egy fontos kérdésre kerestük a válaszokat az elmúlt esztendőben: mennyiben van még élő, megjeleníthető kapcsolatunk azzal a polgári létformával és kiteljesíthető univerzummal, amit Márai képviselt. A lelki szembenézés mellett az író születésének 125. évfordulója kiváló alkalom és lehetőség volt arra, hogy megmutassuk a helyi lakosság kulturális erejét, a budaváriak nyitottságát az igényes és minőségi programokra. Ilyennek szeretnénk látni egy értékeire büszke, összetartó közösséget.”

Irodalmi estek, meghitt beszélgetések, képzőművészeti pályázat és utazó kiállítás, hangsúlyos megjelenés a digitális térben, rendhagyó irodalomórák szegélyezték a Márai Sándorra emlékező évet. A polgármester úgy fogalmazott, olyan érzése van, mintha mindig is Márai Sándorra várt volna a Virág Benedek Ház.

„A Virág Benedek Ház nem egy a sok helyi kulturális helyszín közül. Amiként Budavár sem történelmi díszlet, hanem a mindennapi életünk, munkánk, gondolataink, álmaink színtere, amelyet laknunk, értenünk, élnünk és figyelnünk kell, ahogyan Márai is tette. Az impozáns emeleti termek mostantól zarándokhellyé válnak, ahova a világ minden tájáról érkeznek majd látogatók és ahova a sok budavári család elhozza gyermekét, unokáit, a pedagógusok a diákjaikat, hogy megmutassák nekik: ebben a kerületben élt és alkotott egykor egy óriás, aki értette és érezte, mit jelent embernek, hazafinak, művésznek és polgárnak lenni. Az emlékév hamarosan hivatalosan is lezárul, de nyomában valami egészen új születik. Márai Sándor öröksége mostantól mindennapjaink része, önazonosságunk alapértéke”- zárta gondolatait Böröcz László.

Egy polgár és egy számkivetett magyar író gondolatait ídézte Őze Áron Jászai-díjas színművész az Egy polgár vallomásaiból és a Föld, Föld című kötet egy-egy részletéből. Fazekas Csilla alpolgármester beszédében elmondta, felelősek vagyunk Márai Sándor örökségéért, hogy élővé és érthetővé tegyük a következő nemzedékek számára. „A Virág Benedek Házban ma egy lelki otthon születik, ahova hazajött Márai Sándor szellemi hagyatéka és ahova mostantól hazajöhet mindenki, aki kapaszkodót, mértéket és erőt adó igényes válaszokat keres ebben a zaklatott és száguldó világban.” Arra kérte a helyieket, ne csak látogatóként, hanem büszke tulajdonosként lépjenek a terembe, mert Márai Sándor életműve mindannyiunké.

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára megnyitó beszédében Márai hazatalálásának irodalmi és társadalmi jelentőségéről beszélt. „Az első anyaországi tárlat küszöbén állva úgy érezzük, végre megszólíthattuk őt, elmondhattuk, hogy nem várt és nem remélt hiába. Olyan ország polgáraiként idézzük meg alakját, amilyenről ő mindig is álmodott.”

Kijelentette, hogy Márai Sándor a vérzivataros 20. század egyetemes kultúrájának megkerülhetetlen alakja, aki a tiltás és elhallgatás után ma az egyik legolvasottabb író lett. Végre elfoglalhatta méltó helyét a köztudatban és emlékezetben a szabadság gondolata.

Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szavai szerint 1988 óta várnak a napra, a közös ünnepre, amikor Márai hazatalál. Felidézte, hogy Márai hagyatéka 1997-ben került a múzeumba és 2017 -ben a magyar állam támogatásával megvásárolták Márai kassai lakásának nagyobb részét, ahol irodalmi emlékhelyet hoztak létre. A főigazgató kiemelte, hogy 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozata az Év legjobb könyve díjat ítélte meg Mészáros Tibor kutatónak a Márai-monográfiáért. Hozzátette, nem volt kérdés, hogy a szóban forgó állandó tárlat kurátora a több, mint három évtizedes kutatása után Mészáros Tibor legyen.

Mészáros Tibor köszönetet mondott mindenkinek, aki valamilyen módon támogatta a tárlatot. „Ebben a környezetben, a 19.századi falak között talán sikerül valamit megjeleníteni a 20. századból. A kiállítás alapkoncepciója az életmű és az életút bemutatása, valamint az írói identitás legfontosabb csomópontjaina kiemelése. Márainak két fővárosa volt: Kassa és Buda. A jelen kiállítással mindkét helyen lesz egy állandó kiállítás, és az hogy Virág Benedek író vendégeként lehet itt, külön megtiszteltetés.”

Az író unkokahuga, Jáky Judit elcsukló hangon mondott köszönetet a Márai-hagyaték gondozóinak és a kiállítás létrehozóinak. Emléklapot nyújtott át a kutatóknak: Ötvös Annának, a kassai Márai Emlékkiállítás kurátorának és vezetőjének, aki a Grosschmid családról átfogó kutatást végzett, és Mészáros Tibor Márai kutatónak, akit fiatal kora óta ismer és segíti munkáját.

A tárlat, amely március 27-től látható a Virág Benedek Házban, a Budavári Önkormányzat, a Budavári Közösségi Nonprofit Kft., és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ-Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében és szakmai partnerségében jött létre.

Fotók: Törő Balázs