Kettős ünnepet jelentett az idei költészet napja Krisztinavárosban: József Attila születésnapja mellett Márai Sándor író 125. születésnapjára emlékezett a kerület vezetése. Az ünneplők a Mikó utcai mellszobornál helyezték el az emlékezés virágait. Böröcz László polgármester hangsúlyozta, arra törekszenek, hogy Márai művei ismertebbek legyenek külföldön is és az idei emlékév végére újabb művei jelenjenek meg angolul, franciául, németül és olaszul.

Kisebb tömeg gyűlt össze április 11-én Márai Sándor lakhelye előtt az író 125. születésnapján, hogy a magyar irodalom sokáig elfeledett, ugyanakkor meghatározó egyéniségére emlékezzenek. Az író Mikó utcai egykori lakhelye előtt tartott megemlékezésen Robert Palladino az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Jonathan Lacôte francia nagykövet, valamint Gabriele La Posta, az Olasz Kultúrintézet igazgatója is elhelyezte az emlékezés virágát. A Magyar Költészet Napján április 11-én Böröcz László a kerület polgármestere úgy fogalmazott, a mai alkalom egy közös ünnep, hiszen József Attila születésnapja mellett Krisztinavárosban Márai Sándorra is emlékezünk. „Tesszük ezt nagy örömmel, nemcsak most, de egy teljes éven át az író születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett emlékév keretében” – hangsúlyozta a polgármester.

– Ez olyan alkalom, amely lehetőséget nyújt arra, hogy újra felfedezzük a szavak erejét. Ezen a napon ünnepeljük a magyar irodalom kincseit és emlékezünk arra, hogy a költészet sokkal több, mint szép szavak sorozata: egyedi eszköz, amelyet nap mint nap óvnunk is kell. Tisztelettel gondolunk arra is, hogy ez nemcsak művészet, hanem egyben hivatás. Köszönjük a méltó gondolatokat, amelyek támasztékot adnak, amikor utunkat keressük, amikor a közönséghez szólunk vagy éppen magunk maradunk terheinkkel” – jelentette ki az emlékezők előtt Böröcz László.

Mint mondta, megtalálhatjuk a mélységet a magyar szó erejében a hazáról, a szabadságról, a méltóságról, a közös múltunkról és a jövő közös lehetőségeiről. A polgármester emlékeztetett arra, hogy itt, Márai Sándor szobránál a húszas-harmincas években igazi pezsgő, inspiráló irodalmi élet zajlott. Márai otthona pedig a Mikó utcában a béke és az alkotás helyszíne volt. Ízig-vérig kassai és krisztinavárosi író. Szavai szerint kassai polgár maradt Budán és budai polgár maradt végül nyugaton.

– A magyar XX. század valósága Márai Sándor születésével kezdődik és a halálával ér véget. Márai a mi írónk: Kertész Imre, Molnár Ferenc  és Szabó Magda mellett az ő műveit fordították le a legtöbb idegen nyelvre. Számos országban adták ki műveit, még sincs igazán jelen a külföldi könyvespolcokon. Arra törekszünk, hogy változtassunk ezen és Márai 125 emlékév végére újabb művei jelenhessenek meg angolul, franciául, németül és olaszul is” – jelezte Böröcz László polgármester.

Ahogy a polgármester már korábban többször is hangsúlyozta, az előttünk álló év egészen 2026. április 11-ig Márairól, a szelleméről, munkásságáról és a közösségről fog szólni. Miként a Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel, illetve Demeter Szilárddal, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján Böröcz László jelezte: a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével novemberben állandó Márai-kiállítás nyílik a Virág Benedek Házban, amely felöleli az író teljes életművét.