Éppen a Magyar Védőnők Napja, június 13. előtt találkoztunk a területi ellátásban dolgozó védőnők vármegyei mentorával, Fazekas Anitával. Az Észak-Budai Szent János Kórházban a védőnői hivatásról és szolgálatról beszélgettünk, amely folyamatos odafigyelést és prevenciót jelent már a várandósság alatt és a gyermek első hat évében. De a védőnők nemcsak a kisbabák, hanem az iskolás korú gyerekek fejlődését is figyelik. A több mint 110 éves szolgálat egyedülálló rendszer Magyarországon, 2015-ben hungarikumnak nyilvánították.

– Miért éppen nyolc védőnő látja el a kerületi preventív, családokat támogató szolgálatot?

– Ennyi a területi védőnői körzet, emellett öt iskolai védőnő dolgozik a kerületben. Jelenleg két telephelyen, a Mikó és a Markovits utcában működik helyi területi védőnői szolgálat. A védőnők munkáltatója az Észak-Budai Szent János Centrumkórház főigazgatója, szakági igazgatója, és városi, megyei mentor védőnő segíti a szakmai munkájukat. Osztályvezetőként a területi védőnőket támogatom a hatékony feladatellátás teljesítésében. Szorosan együttműködünk az önkormányzattal, amely továbbra is kiemelten fontosnak tartja az ellátást a kerületben. A védőnők minden évben külön támogatásban részesülnek, melyet az önkormányzat biztosít.– Hány családot érint a védőnői ellátás ma? – Nehéz pontos számot adni, de közel 350-400 ezer családdal állunk kapcsolatban. A védőnők a kerületben mintegy száz várandóst gondoznak. A 0-6 éves korosztálytban pedig közel 800-900 gyermek áll területi védőnői gondozás alatt. Kerületi szinten összesen 700-800 családdal van rendszeres kapcsolatunk. A területi védőnők az iskolába kerülésig kísérik fi gyelemmel a gyermekeket, a feladatellátást később az iskolai védőnők veszik át.

Kapcsolattartók a családok és az egészségügy között                                                                Fotó: Tóth Tibor 

– A védőnőké preventív és összekötő szerep a család és az egészségügy között. Hogy értendő ez?

– Mi vagyunk az egészségügyi ellátás és a családok közötti kapcsolat megteremtői. A védőnő az egészségügyi alapellátásban ingyenesen biztosítja a családok gondozását. Kiemelt fontosságú, hogy a munkánk empatikus, támogató, bizalmi kapcsolaton alapszik, a megelőzés és a gondoskodás kulcsfontosságú eszközünk. Így azt gondolom, hogy elsősorban hivatás a védőnői munka.

– Hogyan tudnak bizalmat kiépíteni a családokkal?

– A védőnő az, aki hosszabb ideig gondozza a családokat, és fontos, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki az ellátottakkal. A szolgálat már több mint 110 éve működik, a védőnők a kezdetek óta mindig kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi ellátásban és a családok támogatásában. Már a várandósság időszakában megkezdik a védőnői gondozást, így korán kialakul a bizalmi, támogató kapcsolat. A családoknak nagyon fontos, hogy számíthatnak a védőnőre, aki otthonukban is felkeresi őket. A gyermek megszületése után hat hétig hetente, majd csecsemőkorban havonta látogatja otthonában a kisbabát és gyermekágyas anyát. Természetesen kisded- és kisgyermekkorban is folytatódik az ellátás, de a látogatások, tanácsadások száma csökken, hiszen a gyermek közösségbe kerül.

– Mit takar a megelőző védelem, amit a védőnői szolgálat képvisel?

– A megelőzés kiemelten fontos szerepet tölt be a védőnői munkában. Három prevenciós színteret különböztetünk meg: primer, szekunder, tercier. Az elsődleges prevenció célja a betegségek megelőzése. Az egészségvédelem, egészségmegőrzés kiemelt fontosságú. Ide tartozik például a védőoltások, a várandósgondozás, családtervezés. Szekunder prevencióban a védőnői szűrések kapnak kiemelt szerepet. Lényeges, hogy mielőbb felismerjük az elváltozásokat, hogy a gyermek életkorának megfelelően fejlődhessen. A védőnői munkában is nagyon fontos a gondozás alatt álló betegségek nyomonkövetése, hogy a szövődményeket meg lehessen előzni. A védőnőnek kiemelt szerepe van a fokozott gondozás alatt álló gyermek ellátásában, hiszen szorosan követi a
gyermek fejlődését és támogatja a családot. Több szakmai szempontot vesznek fi gyelembe a védőnői szűrések alkalmával. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok során és a folyamatos ellátás egészében megfi gyelik a testi és motoros fejlődést, a pszichomotoros és mentális fejlődést, valamint kiemelten vizsgálják a látás-, hallás- és beszédfejlődést. Kiszűrt elváltozás esetén fontos, hogy a gyermek megfelelő időben kerüljön a szükséges gondozásba, ellátásba. A munkánk kiterjed a szociális tényezők nyomon követésére is. – Volt olyan felismerésük a kerületben, ami komolyabb betegséget előzött meg?

– A kerületben dolgozó védőnők rendszeresen végzik a szűrővizsgálatokat a gyermekek meghatározott életkorában. A kerületben is volt arra példa, hogy a védőnő eltérést szűrt ki a gyermeknél. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben a védőnő jelezzen mielőbb a szükséges szakembereknek, hogy a gyermek a leghamarabb megkapja a szükséges ellátást, fejlesztést.

– Speciálisan magyar szolgáltatásról beszélünk, amit 2015 óta hungarikummá is nyilvánítottak. Menynyiben egyedi világszinten a szolgálat?

– Ilyen formában csak Magyarországon létezik védő női szolgálat. A védőnők szorosan együttműködnek a családokkal, és személyre szabott támogatást nyújtanak. 1915-ben alakult meg a Stefánia Szövetség, melynek köszönhetően a védőnői hivatás kiemelt fi gyelmet kapott Magyarországon. Mindenképpen kiemelendő a társszakmákkal való szoros együttműködés, mely kiterjed az alapellátás további team tagjaira, a szakellátásban és a szociális hálóban dolgozó szakemberekre.– Hányan végeznek évente védőnőként?

Fazekas Anita védőnői mentor  Fotó: Tóth Tibor 

– A védőnői hivatás választása az gondolom, hogy nagyon sokat változott az évek alatt. Régen nem volt ritka a 100 hallgató feletti évfolyamok száma sem. Ma a képzést indító egyetemek állapítják meg a felvehető védőnő hallgatók létszámát, és ez az elmúlt években változó tendenciát mutatott. Az Egészségtudományi Karon négyéves képzésben részesülnek a védőnő hallgatók. Nagyon örvendetes, hogy már elsőévesek is bepillantást nyerhetnek területi gyakorlatba, a védőnői munkába és megismerhetik a védőnői gondozás egy-egy folyamatát. A négy év elvégzése után lehetőség van mesterdiplomát is szerezni, szakvédőnői szakon.

– Léteznek férfi ak a szolgálatban?

– Az elmúlt években volt olyan végzős évfolyam az egyetemeken, ahol férfi ak végeztek védőnői szakon. Ők elsősorban iskolai feladatellátásban vagy kormányhivatalban dolgoznak. De a mi területünkön nincsen olyan védőnői állás jelenleg, amelyet férfi tölt be.

– A védőnők napja június 13-a. Mivel készülnek?

– Minden évben megemlékezünk a védőnők napjáról. Munkaértekezleten együtt ünnepeljük ezt a jeles napot, a védőnői hivatásunkat. Mindig igyekszünk szakmai témában is a védőnők tudását bővíteni, hiszen munkánk komplex szemléletet igényel.

Több mint száz éves tapasztalat

A magyar védőnői szolgálat hivatalosan 1915-ben alakult meg Stefánia belga hercegnő védnöksége alatt, Országos Stefánia Szövetség néven. Célja kezdetben a háború alatt megnövekedett csecsemőhalandóság visszaszorítása, az anyák oktatása, tejelosztó állomások kiépítése volt. A Védőnői Szakmai Kollégium 2007-ben kezdeményezte, hogy a kezdetek emlékére június 13-a legyen a hivatalos emléknap.

Fotók: Tóth Tibor