Jó üzlet Budapesten a sokszor Airbnb néven emlegetett rövid távú lakáskiadás. A társasházak és a helyben lakók ugyanakkor megszenvedik, hogy a magyar főváros egyre népszerűbb turistacélpont, számtalan konfliktus van a sokszor elérhetetlen tulajdonosok, az alkalmi lakók, valamint a házközösségek között. Az elégedetlen lakók kezében nincs túl sok lehetőség a szankcionálásra, pedig a szakember szerint lenne megoldás.

Továbbra is népszerű lakáskiadási forma az Airbnb Budapesten, a magyar főváros ugyanis nemcsak egyre több külföldi turistát, hanem egyre több külföldi befektetőt is vonz – derül ki a Duna House legfrissebb közleményéből. Ami viszont jó a turistáknak, nem biztos, hogy jó a helyi lakóknak is: az Airbnb-s lakásokra Budapest-szerte rengeteg a panasz a vendégek hangoskodása és az általuk okozott szemét miatt. Az I. kerületben van olyan 14 lakásos társasház, ahol a lakók fele már nem kerületi illetőségű, negyedük pedig külföldön lakik, már több évtizede. Ebben a házban már húsz éve megtiltotta a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) „az ügyfélforgalommal járó tevékenységeket”, később pedig név szerint az Airbnb-t is. Ennek ellenére több lakásban is Airbnb-vendégeket fogadnak, akik rendszeresen összetűzésbe kerülnek a többséggel, mert hangosak, szemetet hagynak maguk után. A problémás alkalmi bérlőket fogadó lakások tulajdonosai pedig azzal érveltek, mindent szabályosan csinálnak, hiszen van engedélyük az önkormányzattól.

Mit tehet a társasház?

– Ahhoz, hogy valahol Airbnb üzemeljen, ma már nem kell engedélyt kérni a társasháztól és a lakóktól, elegendő csupán az önkormányzat engedélye – mondta a Várnegyednek Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke. Kiemelte: ha a lakás Airbnb célú hasznosítására az önkormányzat engedélyt adott, akkor az a lakás jogszerűen működik, a társasház már nem sokat tehet ennek megakadályozására.

Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke a Várnegyednek ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: a 2022-ben elfogadott Airbnb-törvény jogot adott az önkormányzatoknak, hogy megszabják, a területükön lévő magán- és egyéb szálláshelyeket legfeljebb hány napra lehet kiadni. A helyhatóságok ezzel a lehetőséggel azonban még sehol sem éltek. Mint mondta, a törvény egyfelől a legtöbb konfliktust okozó hostelekre, ifjúsági szállásokra nem vonatkozik, másrészt az önkormányzatok belátták, a magán-, és egyéb szálláshelyek ilyen korlátozása életszerűtlen volna, és az adóbevételek elvesztése miatt sem érne meg nekik. A szálláshelyek ellenőrzése ugyanakkor szigorodott: 2022 óta az összeset minősíttetni kell, az alapvető higiéniai és egyéb előírások betartását rendszeresen ellenőrzik.

Az önkormányzatok próbálkoztak azzal, hogy a társasház engedélyéhez kötik az Airbnb engedélyeztetését – jelenleg is ez a szabály a VII. kerületben –, de több városrész, például Teréz- és Józsefváros ilyen jellegű szabályozását jogellenesnek ítélte a kormányhivatal – emlékeztetett. 

Papíron minden szabályos

Weisz Gábor Miklós azt is elmondta: ha az ilyen célra kiadott lakásban lakók nem tartják be az együttélési szabályokat, ugyanazok a jogi eszközök vehetők igénybe, mintha sima szabálysértésről, rendbontásról, csendháborításról vagy garázdaságról lenne szó: ki lehet hívni a rendőrséget, birtokvédelmet lehet kérni a kerületi jegyzőtől, vagy végső esetben bírósághoz lehet fordulni, polgári peres eljárást indítva. A közös képviselők egyesületének elnöke szerint azonban ezek nem túl hatékony eszközök. 

Az apartmankiadók egyesületének vezetője pedig megjegyezte: nem érdeke az Airbnb-lakás kiadójának, hogy rendőrt hívjanak a vendégei miatt, hiszen ezzel a szálláshely rossz értékelését kockáztatja.

Lehetne javítani a helyzeten

Úgy vélte, megoldást jelenthetne, ha létezne az Airbnb-rendszeren belül ügyfélszolgálat, amely segíthetne a probléma azonnali elhárításában, akár a helyi polgárőrséget bevonva, illetve az is segítség lehetne, ha a lakástulajdonos elérhetőségei nyilvánosak volnának.

Weisz Gábor Miklós hozzátette: ha az Airbnb-lakásban megszálló vendégek kárt okoznak a társasházban, például megrongálják a liftet, akkor a bérlők magatartásáért a tulajdonos felel, és végső soron kényszerrel is ki lehet költöztetni a problémás bérlőt, a bérleti szerződés felbontatásával. Az Airbnb esetében viszont nincs bérleti szerződés, a vendég pedig gyakran már másnap elutazik.

Nincs elég erőforrás az ellenőrzéshez

A statisztikák alapján a budapesti több mint 10 ezer szálláshely közül 500-600 található az I. kerületben. Ebben a városrészben a rövid távra kiadott szállások 80 százalékát stúdiólakások és kétszobás ingatlanok jelentik, ahová jellemzően két-négy vendég érkezik. Budavárban a szállások átlagos foglaltsága 60 százalék körüli, ami Schumicky Balázs szerint kisebb terhelést jelent, mintha az adott ingatlant hosszú távra adnák bérbe. 

Weisz Gábor Miklós szerint a legtöbb, Airbnb-vel kapcsolatos panasz a Várba vezető utcákban, különösen a Hunyadi János utcában jellemző: az éjszaka a macskakövön húzott bőröndök zakatolása, a szállásra igyekvők kései érkezése vagy az, hogy hangosan csapkodják a társasház ajtajait.

– A macskakövön húzott bőröndök zaja valóban idegesítő lehet, de ugyanekkora zajjal jár egy kerekes bevásárlótáska is, az ilyen problémákat pedig lehet a házirendben szabályozni, vagy például piktogramokkal felhívni rá a figyelmet – jegyezte meg az apartmankiadók egyesületi elnöke. Hozzátette: a valódi konfliktus az illegális, nagy férőhelyű szálláshelyekkel van, ahol nemcsak a vendég több és hangosabb, hanem – ha feketén működnek – nem fizetik be az önkormányzat kasszájába az idegenforgalmi és építményadót. Schumicky Balázs szerint ezek ellen kellene a hatóságnak fellépnie. Az önkormányzatnak kellene ezeket ellenőriznie, amihez minden jogosítványa meg is van, de általában nincs rá erőforrása.

Legyen foganatja a panasznak!

A közös képviselők egyesületének elnöke szerint viszont szükséges volna, hogy az önkormányzatok vagy a kormányhivatal jogot kapna arra: igazolt és sorozatos panaszok esetén visszavonhassa az Airbnb-engedélyt, és ne legyen szükség hosszas, bírósági procedúrára. Nehéz kérdés ennek objektív körülményeit meghatározni – hiszen mindenkinél mást jelent, mit tart például zavaró zajnak vagy behatásnak –, de egy közös minimumot ki lehetne alakítani – fűzte hozzá. 

(Fotó: Pixabay)