A budavári műemlék lakások tulajdonjogáról, illetve a jelenleg is folyó önkormányzati társasház-alakításokról szólt az a lakossági fórum, amelyet március 4-én tartott Böröcz László, a Fidesz polgármesterjelöltje a Budavári Általános Iskola zsúfolásig megtelt tornatermében. A miniszteri biztos egyértelművé tette: azt szeretnék, ha minden kényszerbérlő megvehetné azt a lakást, amit jelenleg bérel.

„Az új lakástörvény megszületése óta az értékesítés két lépcsőből, társasházak alakításából és értékbecsléséből, illetve az albetétek értékesítéséből áll” – szögezte le a fórumon Böröcz László, aki elmondta, hogy a képviselő-testület jobboldali többsége eddig két alakalommal döntött, összesen 58 lakás vételi jog alapján történő értékesítéséről.

Hangsúlyozta: a problémakörben érintett 600-650 lakáshoz képest ez nagyon kevés, de ha kizárólag az ügyben adatokat szolgáltatni nem hajlandó, a kompromisszumokra képtelen és az értékesítési folyamatot akadályozó kerületi vezetésen múlt volna, akkor még ennyi ingatlant sem vehettek volna meg a bennük élők.

Nem akarás és nyögve nyelés

A miniszteri biztos elmondta, hogy az önkormányzat eddig 2021 szeptemberében, 2022 januárjában és novemberében, valamint 2023 áprilisában írt ki közbeszerzést az ingatlanok műszaki felmérésére. Az előző testületi többség által kiírt első három eljárás közül egyedül az URBS Ingatlan Kft. pályázata lett érvényes. Böröcz szerint ezeket eleve úgy írta ki a kerület vezetése, hogy azokra „ne nagyon legyen jelentkező”. Hozzátette: a munkálatok elvégzésére 60 millió forintos keretet szabtak meg, ami a töredéke a szükségesnek, és emiatt 38 ház felmérését követően elfogyott a forrás, a szerződés értelmében pedig nem lehetett emelni a keretösszeget.

Fotó: Várnegyed

Ezért végül új eljárást kellett lefolytatni, ami megint csak az időt emésztette. A politikus szerint ezt végül hat hónap alatt sikerült lefolytatnia a Polgármesteri Hivatalnak, V. Naszályi Márta polgármester pedig a bizottsági szakaszban érvényteleníteni akarta az egész eljárást, ami végül nem sikerült. Ennek köszönhetően jelenleg a KOMUNÁLINFÓ Zrt. készíti a műszaki dokumentációt. A polgármesterjelölt emlékeztetett: egy társasház alapító okiratát csak akkor írhatják alá, ha a cég munkatársai minden ingatlanba és albetétbe bejutottak, és elkészítették azok felmérését. A cég a szerződése szerint kizárólag a polgármesternek adhat részletes tájékoztatást a munkálatokról.

Beszéljenek a számok!

Böröcz László közlése szerint eddig az alábbiak tudhatók a felmérési munkálatokról:

• Befejezett adatgyűjtés: 70 társasház;
• Ahol minden helyiségbe sikerült bejutni: 39 társasház;
• Nyilvántartási, térképezési hiba: 27 ingatlan;
• Albetétek száma: 741 darab;
• Felmért albetétek: 672 darab;
• Albetétesített házak száma: 3 darab;
• Önkormányzati véleményezésre váró házak száma: 18 darab;
• Földhivatali jóváhagyásra váró házak száma: 8 darab.

A cég becslései szerint április végére, május elejére végezhetnek a szükséges munkálatokkal. Nyár elejére így elkészülhet az összes ház albetétesítése.

Mennyi is az annyi?

A fórumon Böröcz László kitért arra is, hogyha valaki nem elégedett az önkormányzat hivatalos értékbecslője által megállapított árral, akkor 60 napja van, hogy a Kormányhivatalhoz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a felügyeleti szerv független értékbecslő bevonásával állapítja meg az új árat.

Külön felhívta azok figyelmét a lehetőségre, akik ingatlancserével jutottak a műemléki épületben található lakásukhoz, mert esetükben az önkormányzat eddig kivétel nélkül a piaci ár 50 százalékát határozta meg vételárként. A miniszteri biztos szerint „nem veszik figyelembe, hogy korábban mennyi volt a csere értéke”.

Böröcz hangsúlyozta, hogy az értékbecslés új közbeszerzési eljárása körül is voltak késleltetésre utaló jelek a Polgármesteri Hivatal részéről, ám ha minden jól megy, akkor május-június magasságában ez a folyamat is újra elindulhat. Hozzátette: erről a munkafolyamatról sem kaphatnak pontos információkat a hivataltól.

A beleszólás joga

A miniszteri biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerület jelenlegi vezetése az albetétesítési folyamat során arra kérte az eljáró cégeket, hogy a társasházak kialakításánál a pincéket, a padlástereket és a közös használatú helyiségeket kivétel nélkül önkormányzati albetétenként vegyenek nyilvántartásba.

„Ezzel az önkormányzat szavazati hányada magasabb lesz a leendő társasházakban, sőt könnyen többségbe is kerülhet, aminek következtében a helyhatóság szava dönthet arról, milyen felújításokat hajtsanak végre az ingatlanokban és mekkora összegű közös költséget fizessenek a lakók” – fejtette ki Böröcz László. Szerinte az jobb megoldás lenne, hogyha az önkormányzat egyenként tárgyalna a társasházakkal a közös használatú helyiségek sorsáról és az albetétek felosztásáról.

Elhallgatott lehetőség

A polgármesterjelölt azt is elárulta, hogy egy 2012-es lakástörvény-módosítás értelmében az önkormányzat bármikor értékesíthette volna a lakásokat, ám erre az I. kerületben sem Nagy Gábor Tamás, sem a mosatni városvezetés alatt nem volt meg a kellő szándék. Szerinte V. Naszályi Márta 2019 óta arra hivatkozott, hogy ennek törvényi akadályai vannak, ami nem felelt meg a valóságnak.

Emlékeztetett: 2023-ban a jobboldali képviselők úgy módosították az I. kerületi lakásrendeletet, hogy azzal illetékmentes elővásárlási jogot biztosítanak a bérlőknek. „Ennek a hátránya papíron az, hogy míg a vételi jognál az államnak nincs lehetősége belépni a tranzakcióba, addig ebben az esetben az állam a bérlő előtt élvezhet elővásárlási jogot. Ezzel kapcsolatban megkerestük az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumot, amelynek vezetője, Lázár János, biztosított minket arról, hogy az államnak egy esetben sem áll szándékában élni ezzel az előjogával” – szögezte le Böröcz László.

A polgármesterjelölt kifejtette, hogy ezt a lehetőséget – holott kötelességük lenne – a jelenlegi városvezetés egyáltalán nem ajánlja fel a bérlőknek. Ezt több jelenlévő is megerősítette.

Az örökbérlet megszűnése kerületi érdek

Kérdésekre válaszolva Böröcz László hangsúlyozta: az önkormányzat jelenlegi vezetése kiforgatja és direkt félreértelmezi a törvényi szabályozást, amikor bizonyos esetekben a jelenlegi ingatlan-besorolásokat veszi alapul a társasház-alapítási szándékok elbírálása során. „A törvény világosan kimondja, hogy az 1995-ös állapotokat kell figyelembe venni. Ha egy ingatlant akkor műemlékként tartottak nyilván, akkor értékesíthető” – közölte.

Hozzátette: „Az önkormányzat jelenleg minél szűkebben igyekszik meghúzni azoknak a bérlőknek a körét, akik megvásárolhatják a bérelt ingatlanjaikat. Pedig a határozatlan bérleti szerződés azt jelenti, hogy az önkormányzatnak van egy olyan tulajdona, amihez sok köze igazából nincs: költeni sosem akar rá, mert sem értékesíteni, sem hasznosítani nem tudja; ráadásul a bérlők sem szívesen költenek egy olyan lakásra, ami nem a saját tulajdonuk. A mi álláspontunk szerint a határozatlan idejű szerződésekkel bérelt lakásokat, ahol erre van érdemi lehetőség, el kell adni.”

Fontosnak nevezte, hogy ennek érdekében az érintettek is próbálják nyomás alá helyezni az önkormányzat vezetését.

V. Naszályi Márta tavaly év végén hosszabb Facebook-posztban írta le álláspontját az elhúzódó elidegenítési folyamatról. Akkor azt közölte, hogy mivel „műemlék épületekről van szó, a munkát a nulláról kellett elkezdeni. Ez sokáig tart, még úgy is, hogy a munka előkészítését már az előtt (!) elkezdtük, hogy az Országgyűlés elfogadta volna az önkormányzatot a lakások eladására kötelező törvényt.”

Az érintett ingatlanok felmérését az önkormányzat státuszjelentésekben foglalja össze, ami ezen a linken követhető.