Nem hosszú távra, hanem az örökkévalóságnak dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Az elmúlt két évtized alatt nagy változáson ment keresztül a teljes magyar írott emlékezet megőrzését végző Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A beiratkozók számának drasztikus csökkenésére új szolgáltatások indításával reagált az intézmény, amellett, hogy egyre gyorsuló ütemben digitalizálja a magyarság írott emlékeit. Rózsa Dáviddal, az intézmény főigazgatójával arról is beszélgettünk, hogy az OSZK hogyan tud kitörni az évtizedek alatt ráosztott elefántcsonttorony-szerepből.

– Mekkora költségvetésből dolgozik az OSZK, és ebből mire futja?

– A teljes büdzsénk 4,5 milliárd forint. Három szolgáltatóhellyel működünk; budavári székhelyünkön kívül hozzánk tartozik a belvárosi Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) és a Zirci Apátság Műemlékkönyvtára is. Az OSZK-nak minden más hazai könyvtárhoz képest több feladata van, mivel az egész magyarság írott emlékezetét a középkortól napjainkig gyűjti, őrzi, kutatja és népszerűsíti. Három példány kerül hozzánk minden megjelent kiadványból, egy archiválásra, egy olvasásra a kutatók számára, egy pedig digitalizálási célból.

– Legnagyobb, 17 milliárdos beruházásuk a piliscsabai archívum, ennek mi lesz a szerepe?

– A hamarosan átadásra kerülő archivális raktárépületben az örök megőrzésre szánt könyvek és időszaki kiadványok példányait helyezzük el. Ide első körben harminc folyókilométernyi anyag kerül ki, és összesen száz folyókilométer fér el. Ez meg is oldja az archiválás kérdését a XXI. századra – amellett, hogy a július elsejétől a könyvtárunkat is magába foglaló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeinek könyvanyagát is képesek leszünk itt tárolni.

 – Az online szövegek is az írott emlékezet részei, de az interneten állandóan frissülnek ezek a tartalmak. Hogy lehet mégis le- vagy megmenteni a neten keletkezett szövegeket?

– A folyamatosan változó internet minden egyes pillanatát természetesen nem tudjuk lekövetni, ám mégis létezik olyan módszer, amellyel lehetséges a megörökítés. Az OSZK-nál évente kétszer végigszántjuk a teljes .hu domaint, egy adott állapotot megőrizve a weboldalakról. Nagyobb horderejű eseményeket illetően külön is végzünk webaratást, így történt ez az atlétikai vb és az eucharisztikus kongresszus esetében. Különös figyelmet fordítunk a környező országok magyar vagy magyar vonatkozású, tehát nem feltétlenül magyar nyelvű portálok tartalmaira.

– 2022-ben kezdett működni az OSZK modern eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központja. Tudják-e tartani az ütemet a jelennel, tehát lehet-e olyan gyorsan digitalizálni, hogy a most születő könyvekig eljussanak?

– Az OSZK teljes dokumentumállományának becsült összterjedelme 900 millió oldal. 2022-ben 6 és fél millió oldalt digitalizáltunk, tavaly már 13 milliót. Idén megcéloztuk a 13 millió oldal feletti teljesítményt, tehát igen, egyre jobban bírjuk! Sokan gondolják, hogy a digitalizálás megegyezik az egyszerű szkenneléssel. Ez a művelet azonban csak egy a sokból: minden a restaurátorokkal kezdődik, akik állományvédelmi ellenőrzést végeznek, s csak ezt követi a megfelelő eszközzel történő levilágítás. Ezután optikai karakterfelismerés következik, hogy a szöveg kereshetővé váljon. A nagy méretű master file-okat eltároljuk, metaadatokkal látjuk el. Ebből állítjuk elő a szolgáltatási példányokat.

– Nagy probléma, ha otthon besül egy meghajtó, elromlik egy pendrive, használhatatlanná válik egy fotókat tartalmazó DVD. A papír már bizonyított, mégis mi lehet az ideális adathordozó?

– A világ kulturális emlékezetének hosszú távú átmentésére sokféle módszer létezik. A kézbe fogható könyv már bizonyított a történelem folyamán. A mikrofilmekről néhány évtizedes, a digitális tartalmakról csupán néhány éves tapasztalatunk van. Léteznek egészen innovatív technológiák is, amelyek kipróbálására magunk is hajlottunk. Egy norvég magáncég speciális mágnesszalagra rögzíti a digitális adatokat, és az örök jégréteg, a permafroszt mélyén lévő bunkerben raktározza a speciálisan csomagolt tekercseket. Az OSZK 2021 őszén helyezte el itt első digitális gyűjteményegységét, Mátyás király corvináinak, Széchényi Ferenc térképeinek, valamint szecessziós és art deco plakátanyagunk másolatait.

– A digitalizáció mennyire változtatja meg a könyvtár jövőbeni működését?

– A könyvtárhasználat világszerte radikálisan megváltozott a 2000-es évektől. A könyvtár egyre inkább közösségi és tanulótérként kezd működni, és a minőségi időtöltésnek, a kultúrafogyasztásnak, a közös tanulásnak a színterévé válik. Az OSZK arculatára évtizedekig leginkább az volt jellemző, hogy csak kutatók látogatják, ezért ezek a változások számunkra még radikálisabban hatnak. Egyelőre nem vagyunk kölcsönző könyvtár, csak a helyben olvasás lehetséges, ám az olvasók nagyobb részének az az igénye, hogy otthon, kényelmesen teljes szövegű adatbázisokhoz férjen hozzá. Viszont amellett, hogy egy[1]re több minden érhető el a neten, az eredeti példányok varázsa sem fakult meg. Ezért alakítottunk ki a könyvtárban közös tanulást támogató tereket és olvasói zugokat, asztalszigeteket.

– Nyilván sokat jár a világban, melyik külföldi könyvtár példáját tudná meghonosítani?

– Kínában egészen elképesztő könyvtárakkal és könyvtári kultúrával találkoztam; Nanking és Sanghaj hipermodern intézményeiben a hagyományos kultúra, az automatizáció, a digitalizáció, a közönségbarát és építészeti megoldások a legnagyobb teljességben és összhangban találkoznak. Az OSZK évtizedeken át kutatói elefántcsonttorony volt, ahol ritkaságszámba mentek a nagyközönségnek szóló projektek. Ma már programszerűen nyitjuk és újítjuk meg tereinket: az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megrendezett Tolkien-napunkkal együtt kilenc nagy családi napunk van 2024-ben; folyamatosak a gyerekeknek és az idősebb korosztályoknak szóló vezetéseink. Kiállításainkat és digitális szolgáltatásainkat úgy alakítottuk ki, hogy minden korosztályhoz szóljanak.

– Időről időre felröppen a szenzációs hír a világsajtóban, hogy valahol lappangó művet találtak egy könyvtár pincéjében. Volt ilyen véletlen találat az OSZK-ban?

– Egy évtizede történt, hogy a Zeneműtár vezetője Mozart A-dúr szonátájának autográf, tehát saját kézzel írt töredékét fedezte fel egy mappa mélyén. A legújabb heurékapillanatok a közelmúltban értek bennünket, amikor a Kölcsey-életmű digitalizálása során Kézirattárunk vezetője eddig ismeretlen, a kritikai kiadásban sem szereplő verstöredékeket azonosított.

Az Országos Széchényi Könyvtár főépülete. Fotó: OSZK

– Mikor lesz itthon az összes corvina?

– Fizikai formában valószínűleg soha, mert ezek a példányok a külföldi könyvtárak legféltettebb, felbecsülhetetlen értékű kincsei – hazánkon kívül 14 ország 45 intézményében elszórva. Folyamatos viszont a digitális hazatérés, amelynek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy Mátyás corvináinak több mint fele digitalizált, hozzáférhető formában már nálunk van és a corvina.oszk.hu oldalon megtekinthető.

– Mit tud tenni az OSZK azért, hogy az intézmény láthatóbb, vonzóbb legyen a kerületiek számára?

– A nemzeti könyvtár egyik adóssága, hogy a közvetlen környezetéül szolgáló I. kerület polgárait sokáig nem szólította meg közvetlenül. Ezen is változtattunk az utóbbi években. A Budai Polgári Közösséggel immáron rendszeres és gyümölcsöző az együttműködésünk; közös rendezvényeket szervezünk, és keressük a további lehetőségeket a kölcsönös jó viszony fenntartására. A kerületi iskolákkal folyamatos a kapcsolat; kiállítás- és épületvezetéseket tartunk a gyerekeknek iskolai kirándulásokkor vagy egy-egy tematikus óra kapcsán. Hamarosan elkészülünk egy helytörténeti kiadvánnyal az I. kerület azon nagyjairól, akik az OSZK története, gyűjteménye szempontjából is meghatározók. Reméljük, hogy kulturális programjainkkal, nyílt napjainkkal egyre több kerületben élőt megtalálunk.

Portréfotók: Szecsődi Balázs

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/10-es számában)