Dr. Szabó Krisztinával az életmódváltásról és többek között a szűrések fontosságáról beszélgettünk.

Hat éves kora óta a Várban él, a Dísz téren lakott szüleivel. A Budavári Általános Iskolába járt, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. A Semmelweis Egyetem (akkor még SOTE) általános orvosi karán végzett, diploma után a Szent Imre Kórház gasztroenterológiai osztályán dolgozott. Amikor pedig mód nyílt rá, 2007-ben megpályázta a háziorvosi pozíciót, az akkor nyugdíjba vonuló Ghyczy Édát váltotta. – Életem legjobb döntése volt… – mondja dr. Szabó Krisztina, aki Vasadi Ágnessel együtt vigyáz a Várban élők egészségére. Édesapja és férje is orvos, sőt egyik gyereke is annak készül.

Szabó Krisztina ott dolgozik most, ahol egykor tanult. Hiszen a Tárnok utcai orvosi rendelő helyiségeit régebben még a Budavári Általános Iskola használta; ahol beszélgetünk, ott egykor történelemórák zajlottak. Mint elmesélte, fiatal korában falusiasabb volt a Vár, a családok összejártak, nem volt ennyi turista, mindenki ismert mindenkit. Bár praxisából következően ez utóbbi most sincs másképp, legalábbis a saját szemszögéből: több generációt gyógyított már, pácienseit mind jól ismeri, a kezdeti 900 beteghez képest ma már 1700 beteg tartozik hozzá.

Szabó Krisztina doktornő némiképp cáfolja azt a tapasztalatot, hogy a magyar ember csak akkor keresi fel az orvosát, ha már baj van. Azt mondja, persze van kivétel, de betegei körében a többség odafigyel magára, a másikra, családtagjaira. „Természetesen mindenfajta szűrés nagyon fontos, de személy szerint nagyon ki vagyok hegyezve a szív- és érrendszeri betegségekre. Édesapám kardiológus, és már gyerekkoromban sokat mesélt a szívről, szerencsére a mai napig tudok vele konzultálni, és sokat tanulok tőle.”

De elfogadják-e az emberek az orvos tanácsát, vagy inkább a mindentudó internetre, a mesterséges intelligenciára hallgatnak? – tesszük fel a kérdést. „Most már vetélkedni kell ezzel” – vágja rá. – De azért mégis eljönnek, és kikérik a tanácsomat… Mert nincs az a mesterséges intelligencia, ami a személyes tanácsadást felülírná. Mindig nyitott vagyok rá, hogy megbeszéljük a dolgokat. Így vagyok a természetes gyógymódokkal is, mindennek megvan a maga helye.

A háziorvoslásban az a szép, hogy a létező legkülönfélébb emberekkel kell megtalálni a közös hangot. És ez már pszichológia. De a gyógyulás csak akkor következhet be, ha orvos és beteg együttműködik. „Azért szeretem a háziorvoslást, mert évtizedeken át tudom követni a beteget. Már az ajtóból látom, hogy jól érzi-e magát az illető, vagy van valami gond. Soha nem mondtam le egyetlen betegről sem, igyekszem rávezetni őket arra, hogy egy adott kivizsgálás, kezelés szükséges. És ehhez nem elég, hogy csak én akarjam…” – mondja ki talán a legfontosabbat.

Az orvos hamar rájön, hogy a beteg nem szedi a gyógyszerét, nem is kell bevallani. Szabó Krisztina küldetése megértetni a beteggel, hogy mindig a páciens érdekében írja fel a gyógyszert, a gyógymódot. De ha már szedjük a gyógyszert, az el is fogy. A doktornő óva int attól, hogy a készlet fogytán felezzük az adagot, mert az nem használ, sőt! Arra kér mindenkit, hívják ezért időben, ő szívesen felírja a gyógyszert „a felhőbe”, vagyis az elektronikus rendszerbe, és így az a patikában kiváltható.

A nemrég átadott Győző utcai pszichiátriai gondozóról is szót ejtünk. A doktornő hangsúlyozta, hogy a testi problémák mögött sokszor lelki eredetű gond áll, és vannak olyan esetek, amikor bizony szakorvosra van szükség. A Győző utcai rendelésre nem kell beutaló, a páciens saját elhatározásból, szabad akaratából keresi fel a szakembert.

Természetesen szó esik a sokszor hangoztatott életmódváltásról is. Erre pont tud mondani egy örvendetes esetet. Egy magas vérnyomással, cukorbetegséggel küzdő páciensét hónapok elteltével látta újból, és alig ismert rá. Kiderült, hogy sportol, lefogyott, rendeződtek az értékei. Viszont ehhez nagy elhatározás, családi támogatás és orvosi biztatás, megerősítés is kell. A kontroll, a rendszeres kivizsgálás – például vérnyomásmérés – meg azért szükséges, hogy ezzel is vissza lehessen igazolni az elért eredményeket, a javulást, a gyógyulást. A mért értékek plusz energiát adnak ahhoz, hogy jó úton haladunk. De mi legyen az az életmódváltás? Ezt természetesen személye válogatja, de mindenképpen olyasmi, amit rendszeressé teszünk. Ilyen a sport, a testmozgás, az étrendünk átalakítása, odafigyelés a folyadékfogyasztásra. És természetesen a dohányzással való felhagyás. „Meg kell találni azt az elfoglaltságot, amivel az ember kiegyensúlyozottá tud válni.”

A háziorvos számára mit jelent a siker? – kérdezzük. Például az, amikor betegei hozzá ajánlják be immár felnőtté vált gyerekeiket. Ez az igazi bizalom.

Fotók: Rényei Erna/Várnegyed