Új alapokra helyezi a kerület a zöldgazdálkodást. Ennek lényege a minél kevesebb gondozást igénylő, fenntartható, ám esztétikus zöldfelületek kialakítása, a hatékony tervezés és munkaszervezés, továbbá a hulladékgyűjtők, valamint a padok, utcabútorok egységesítése. A főkertész arról is beszélt, hogy milyen fejlesztések indultak az idén januártól a Fővárostól a kerület kezelésébe került területeken.

A zöldfelületek megújítása és egy átgondolt stratégia mentén egy komplex szemléletváltás megvalósításának lehetősége, amely az itt lakóközösségek igényeire alapozva élhető kerületet alakít ki – tömören így összegezte Zakar András, miért és milyen koncepció mentén vállalta el Böröcz László polgármester felkérését a főkertészi megbízatásra. Lassan másfél éve felel a területért, s mint mondta, már 2024 decemberi kinevezésekor lehetett tudni, hogy a Budavári Önkormányzat eltökélt szándéka átvenni a tulajdonában lévő zöldterületek kezelését a Fővárostól és az azokat üzemeltető FŐKERT-től.

Olyan területekről van szó, mint a Horváth-kert, a Tóth Árpád sétány, a Szentháromság tér, a Bécsi kapu tér, a Halászbástya környéke vagy épp az Európa liget. Mindezt ráadásul a korábban erre szánt nagyjából évi 300 millió forintos fővárosi üzemeltetési költség nélkül vette át az önkormányzat, úgy, hogy a teljes működtetési, fejlesztési és felújítási forrásokat a kerület állja. A főkertésznek erre is fel kellett készítenie a csapatot, mind eszköz, mind emberi erőforrás tekintetében. Az új kihívások mentén ráadásul szinte minden területre új megoldásokat kellett eszközölni. „Feladat tehát a jobb tervezés, tervezhetőség megteremtése, új fafajok, egységes, a kerületre jellemző utcakép, kuka- és szabványpadok kialakítása” – ezek mind az új koncepció részei, amivel még élhetőbbé szeretnék tenni a kerületet. Egyértelmű cél a minél kevesebb gondozást igénylő, fenntartható és a mai klimatikus viszonyoknak megfelelő zöldfelületek kialakítása.

Minden talpalatnyi zöld számít

Az I. kerület sok szempontból különleges, már csak a Várhegy szinte teljes beépítettsége miatt is. Az ide érkező turisták nagy száma miatt a terület leterheltsége
óriási, a zöldfelületek kezelése állandó szolgálatot, készenlétet igényel. Budapesti viszonylatban egyébként szűkek és elég kötöttek a terek. Ezért kell nagyon át gondolt fejlesztéseket végrehajtani, olyan funkciókkal, amire valós igény van. Sok lehetőség nincs új felületek nyitására, ezért is kezdték meg a betonfelületek feltörését, növelve a zöldfelületeket.

A Fővárostól idén január elsején átvett helyeken egyébként szinte mindenhol végeztek javításokat, felújításokat. A hatékonyabb munkaszervezés érdekében három zónára osztották a kerületet. Ezeknek van egy-egy vezetője, felelőse, illetve adott munkatársak csak az adott zónákban dolgoznak, így nagyobb figyelmet tudnak fordítani a saját területükre.

A kerület egyik igazi gordiuszi csomója a Tóth Árpád sétány, amit a turisták és a helyiek egyaránt szeretnek. Virágzás idején tavasszal népszerű fotózkodó helyszín. A fasor fenntartása itt továbbra is FŐKERT illetékessége maradt, minden mást azonban már a kerületi önkormányzat munkatársai intéznek, így az esetleges fapótlást is. A sétányt az eddig egynyári növények helyett cserjékkel kezdték beültetni, előtte komposzttal javították a talajt a talajfelszínre ásványi mulcsot terítettek, hogy védje a talajt a kiszáradástól. Emellett a kutyavizelet megfogása érdekében zeolitot kevernek 10 centiméterrel a talajszint alá. A cél strapabíró, ám szép felületek, ahová nem kell minden évben megvenni és elültetni az egynyári növényeket. Így a talajt sem ássák fel, nem bolygatják. A cserjéket kis kerítésekkel fogják védeni az intenzív igénybevételtől.

Változik a faültetés koncepciója

A Szentháromság téren a többszintű növényállomány –fák, cserjék, fű – adott. Itt a cél például egy olyan zöld terület kialakítása – minőségi javítása –, ahová le tudnak ülni a pihenni vágyók. A Hilton előtti ágyásokban az egynyáriból évelőre váltanak, s idén tesztelik, hogy működnek-e az évelő fajok. Ha ez beválik, akkor átállnak erre. A Hadik-szobornál is fele-fele arányában kezdték meg az évelősítést. Befejezés előtt áll a Szilágyi Dezső tér és a Csalogány utca egyes zöldfelületeinek kiviteli terve, a Batthyány tér növényzetének megújítása, valamint öntözőrendszerrel való ellátása.

Mi az az esőkert?

Az esőkert egy mélyebben fekvő, növényekkel beültetett felület, ami képes összegyűjteni, megszűrni a körülötte lévő lehullott csapadékot; fokozatosan a talajba szivárogtatja – a tetőkről, burkolt felületekről (járdákról) – az esővizet. Jellemzően mélyen gyökerező, évelőkkel, fűfélékkel, cserjékkel telepítik be, amelyek bírják az időszakos vízborítást és a szárazságot is. Így a csapadék nem a csatornahálózatba kerül, hanem helyben a növények tudják felvenni és hasznosítani.

Szinte mindenhol javítják, cserélik és felújítják az öntözőrendszereket. Ez az ágyások esetében legfeljebb 2-3 napos munka, de például a Tóth Árpád sétányon sokkal összetettebb, aminél elkerülhetetlen a bontás és a munkák több hétig is eltarthatnak majd.

Modernizáció

A környezettudatosság jegyében az elmúlt időszakban több gép is érkezett. Az ágdaráló által feldolgozott darálék mulcsoláshoz, a fák és a cserjék alá kerül. Beszereztek egy akkus, távirányítós fűnyírót is, amivel a várszoknya lejtőit vagy épp a Horváth-kert zöldfelületeit gondozzák. Az eszköz öt kaszáló ember munkáját váltja ki. Mivel a kerületben már nem használnak gyomirtót (glifozátot), ezért különösen hasznos a gyomkefegép, amivel környezetbarát módon, vegyszermentesen eltávolíthatják a burkolt felületek, járdaszegélyek és térkövek közötti gyomokat és egyéb szennyeződéseket.

Az elmúlt másfél évben mintegy 80 új fát ültettek kerület szerte. Zakar András kiemelte, hogy egyrészt változott a faültetés módszere: földlabdás helyett konténeres (elvágás nélküli gyökérzetet tartalmazó) fákat lehet ültetni a megváltozott klíma miatt. Másrészt, ami talán még fontosabb, szakítottak az elmúlt évek „hagyományaival”, és magyar, a kártevőknek, kórokozóknak, illetve a szárazságnak jobban ellenálló fafajtákat telepítenek. Keresik és kutatják az új lehetőségeket. Fehér védőanyaggal kenik be a törzset, hogy többek között az erős napfény és nagy hőingadozás okozta kéregrepedéstől és a kártevőktől megóvja a növényeket. Ugyan szűkösek a lehetőségek új fahelyek létesítésére, de minden egyes beruházás esetében azon vannak, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőle.

Megtartani az esővizet

Zakar András szerint ugyancsak jó kezdeményezés, hogy visszahozták a lakosság részére az ingyenes növényosztást, illetve, hogy a helyiek ingyen juthatnak kerületspecifikus magkeverékhez. A vadvirágos budavári keverék tavaly nyárra állt össze, 49 kifejezetten az I. kerületre jellemző fajtát tartalmaz, és direkt olyan magokat válogattak, amelyekben nincsenek allergének. Így saját méhlegelő alakítható ki.

Az aszályosabb időjárás, a mind nagyobb hőség okozta kihívások komoly feladat elé állítják a szakembereket. Nemzetközi trendeknek megfelelően esőkertek kialakítását kezdték el, hogy a lehulló csapadék ne a csatornában végezze, hanem helyben tartsa meg a vizet. A szárazság ellen a már említett ágaprítékkal, ásványi mulccsal takarják le a talajt, és az őszi faleveleket is helyben hagyják.

Japán „import”

A Miyawaki-erdő (vagy minierdő) egy Miyawaki Akira japán botanikus által kidolgozott módszerrel létrehozott, rendkívül sűrű, gyorsan növő és önfenntartó, őshonos növényekből álló kiserdő, amely kis területen (akár 10 m2-től) is kialakítható. Ezek az erdők kiválóan alkalmazkodnak a városi környezethez, mivel gyorsan nőnek: az egymáshoz közel ültetett fák gyakorlatilag egymással versenyeznek a fényért, biodiverzek, hűsítik a levegőt, a környezetet, oxigént termelnek, zajszűrő hatásuk is van, és hüllőknek, sünöknek, rovaroknak nyújtanak védelmet.

Felmérik a lakossági igényeket

Ami a nagyobb, zöldterületeket illeti, zajlik a január elsején a fővárostól átvett Horváth-kert megújulásának irányt mutató lakossági igényfelmérés. A területet több korosztály használja: középiskolások, kisgyermekesek, idősebbek. Itt mindenképp szükséges lesz például a lerobbant padok cseréjére, a játszótér felújítására, modernizálására természetesen a zöldfelület megőrzése mellett, nem elfeledve az alatta futó Ördögárok-patakot sem. Két nagyobb, fővárosi tulajdonban lévő zöldterület maradt a Főváros kezelésében. A Vérmezővel kapcsolatban a Budavári Önkormányzat többször jelezte, átvenné a kezelést, mivel a közpark állapota folyamatosan romlik, a közvilágítás felújítása évek óta esedékes. Azonban hiába biztosított forrásokat erre Budavár, a Főváros évek óta nem lép az ügyben. Zakar András is arról beszélt, a Vérmezőn hiányoznak azok a funkciók, amikre a hely adottságai miatt is lakossági igény lenne. Ilyen például a Böröcz László által is felvetett futókör, ami a gyöngykavicsos sávon kialakítható lehetne. Emellett az öntözőhálózatot és a játszóteret is ideje lenne felújítani.

A Tabánnal teljesen más a helyzet: ott a zöldfelületet kell megőrizni és a természetközeli állapotot védeni, fenntartani, egyúttal hasznos lenne egy öntözőrendszer kiépítése is. Öt éve egyébként épp Zakar András volt az – még a FŐKERT főigazgatójaként –, aki itt az első hazai Miyawaki-kiserdőt létesítette.

Méhhotelek, odúk

Az elmúlt időszakban több helyszínre – Európa liget, Horváth-kert – telepítettek saját gyártású méhhoteleket. De ugyanígy fontos foglalkozni a madáretetőkkel és odúkkal is; utóbbiak például a szúnyogvadászatban jeleskedő denevérek miatt is fontosak.

A méhlegelő – ami nem gazos, nem elhanyagolt terület, hanem tudatosan kezelt élőhely – nagyon divatos megoldás a nagyvárosokban, de vannak olyan részek, ahol nem működnek, így ott ezt erőltetni felesleges. Itt fontos két dolgot elkülöníteni: léteznek azok a területek, ahol a helyi növényállományból próbálnak meg saját virágos területet kialakítani, és azok, ahol egy adott magkeverék elvetéséből nézik meg, hogy 1-2 éven belül ki tud-e belőle alakulni saját flóra.

(Fotó: Vadnai Szabolcs, Petán Nóra)